Több mint két és félszer annyit kell kiadnia a hazai élelmiszerboltokban annak, aki mentes vagy növényi alapú élelmiszereket fogyasztana – derül ki megújult bevásárlókosarunkból, amelybe már több alternatív termék is bekerült.

A hvg.hu 2022 tavaszán, az élelmiszerárstop bevezetését követően indította el felmérését, amelyben elsősorban azt vizsgáltuk, hogyan szakadhatnak el a piaci viszonyoktól a hatóságilag befagyasztott árak, milyen ármozgást látunk az árstopos termékeknél, és milyet azok „szabadáras” alternatíváinál. A hatósági áras rendszer végül az elszálló inflációt még fékezni sem tudta, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideig, másfél évig maradt velünk. Tavaly augusztus óta pedig kötelező akciózással igyekszik a kormány valamennyire gátat szabni az élelmiszerárak emelkedésének – ezzel azonban túl nagy vállalást nem tett, hiszen a kereslet bezuhanása miatt a boltok is teljes gőzzel akcióznak, ugyanakkor az élelmiszer-infláció világszintű befékeződése is visszafogná az általunk vizsgált alapélelmiszerek drágulását.

Ez viszont azt is jelenti, hogy az elmúlt években tapasztalt, akár havi szinten is két számjegyű árváltozás már a múlté, ezért is döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb változásokat hajtunk végre bevásárlókosarunkon. Az alternatívák vizsgálata megmaradt, mostantól azonban az árstopos és nem árstopos cikkek összevetése helyett azt vizsgáljuk: hogyan viszonyul egymáshoz egy alapvető élelmiszer és annak mentes vagy növényi alapú változatának az ára. Ahogy az alaptermékeknél, úgy az alternatíváknál is igyekeztünk keresett, és minél kevésbé feldolgozott termékeket összehasonlítani, annak érdekében viszont, hogy minél több ilyet vethessünk össze, az alapkosárba is bekerült két új termék, a tejföl és a trappista sajt.

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)

Az alapkosárból kikerült ugyanakkor a csirke far-hát – ennek az ára leginkább az árstop miatt volt érdekes, és változtattunk egy tételen: szarvacska helyett spagettit helyeztünk a kosárba, mondván, ennek jobb eséllyel találjuk meg a gluténmentes alternatíváját a boltokban. Itt ért minket az első meglepetés: a spagetti ára jóval olcsóbb a szarvacskáénál – itt hasonló folyamat látszik, mint a mélyhűtött zöldborsónál, ahol az Árfigyelőben való egyszerű összehasonlíthatóság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az árszint nem csak lejjebb került, de nagyjából ugyanannyiba is kerül mindenhol.

Ennél nagyobb meglepetés ért azonban, amikor az alternatív és a „hagyományos” termékek árait vetettük össze. Itt alapvetően három termékkategóriát nézünk hat terméken keresztül: a gluténmentes kenyér és száraztészta, a laktózmentes sajt és tejföl, illetve a tejföl és a tej növényi alternatívái („növényi krém” és zabital) kerültek be a kosárba. A három kategóriában, nyilván technológiai okokból igencsak eltér az, hogy mennyivel drágább az alternatív változat (arra sajnos most egyetlen példát se találtunk, hogy olcsóbb lett volna): a laktózmentesek ára nagyjából másfélszerese a hagyományos termékekének, a növényi alternatívákat már két és félszer annyiért lehet megtalálni, a gluténmentes termékeknél azonban érdekes ellentmondás látszik: amíg a száraztésztákat átlagosan 1,7-szer annyiért tudunk megvásárolni, a legolcsóbb kenyérfélékért átlagosan 6,17-szer kell többet kell fizetni, mint a legolcsóbb kenyérért. Fontos, hogy minden esetben a legolcsóbb elérhető terméket kerestük, és ezek egységárát néztük – de a kilónkénti 3358 forintos átlagár még a legdrágább kézműves, kovászos, stb. kenyereket is jócskán felülről üti. Ez az ár egyébként nagyjából megfelel a nyugati áruházláncak kínálatában elérhető legolcsóbb gluténmentes kenyérféléknek: a német, francia, brit szupermarketeknél is nagyjából ez az árszint a jellemző.

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)

Lehet persze mondani, hogy na de ott mennyivel többet keresnek az emberek – azt azonban nemrég egy cikkében a G7 is bemutatta a jegybank és az Eurostat adatai alapján, hogy a magyar élelmiszerárak gyakorlatilag utolérték a nyugati árszintet. Egészen pontosan az uniós árszint 98 százalékát fizetjük itthon. Ezek után nem véletlen, hogy a magyarok fogyasztása (vásárlóerőhöz mérten) is csak az uniós átlag 71 százaléka volt 2022-ben, azóta pedig még tovább romolhatott, hiszen a választási osztogatás évében még nőtt is a fogyasztás, tavaly viszont visszaesett.

Itt pedig tényleg sovány vigasz, hogy összességében legalább a drágulás megállt: az árak nagyjából az október-novemberi szinten mozognak, köszönhetően nem csak a zöldségek és gyümölcsök árcsökkenésének, de annak is, hogy a nagyobb tételt adó színhúsoknál lassan közelítünk az árstop kivezetése előtti szintre.

Négyfogásos, négyfős ebédünk nem alternatív élelmiszerekkel ezúttal átlagosan 7186 forintból jött ki. (Ahogy említettük a kosárba bekerült 10 deka sajt és egy kis tejföl, de kikerült belőle a csirke far-hát, és a szarvacska helyett az alacsonyabb árú spagettivel számoltunk, ezek összességében kb. 150-160 forinttal csökkentették az összértéket.) A legolcsóbban az Auchanban jöttünk ki, a hipermarketláncot a Lidl és az Aldi követi. Az alternatív termékeknél szintén az Auchan árszintje lett a legalacsonyabb, ezt itt is a Lidl követi, a harmadik helyre pedig a Tesco került.

A menü hozzávalóinak árát – fogások szerinti bontásban – az alábbi, interaktív infografikáinkon böngészheti végig. A részletek megjelenítéséhez kattintson a csempékre.

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)

(Az infografikát nagyobb méretben itt nézheti meg.)