Május elején Matusikot támogatták nagy többséggel a Fővárosi Törvényszék bírái egy véleménynyilvánító szavazáson, amelyen az ország legnagyobb bíróságának elnökéről döntöttek.
A Magyar Bírói Egyesület fotói kommentár nélkül is mindent elmondanak a Kossuth téri palota nagyvilági belsőjének problémájáról.
A bírók és a bírósági vezetők továbbra is indokolatlannak tartják a 2025-ös törvénymódosítást, a határidő-túllépést szerintük a bíróságok leterheltsége és a rossz munkakörülmények okozzák.
Négyoldalú megállapodás a kormánnyal, bírótüntetés, a működést veszélyeztető jegyzőhiány a fővárosban – az elmúlt egy évben többször kerültek a figyelem középpontba a magyarországi bíróságok. Lesz-e következménye, ha a bírák nem tudják betartani a határidőket? Mi alapján beszél a kormány kétmilliós bírói átlagbérről? Miért dolgozik Rogán Antal volt jegyzője az Országos Bírósági Hivatalban? Interjú Senyei Györggyel, az OBH elnökével.
Mi tartott több mint két évig, hogy az Árpád hídi gázolás ügyében még ma is csak az előkészítő tárgyalásra került sor? Vélemény.
„Bosszú a tüntetésekért” – kommentálta egy bíró a HVG által megszerzett törvénymódosítás-tervezetet, amelynek szövegén az igazságügyi tárca elméletben még változtathat, de jelenlegi formájában nem ígér sok jót. A bíróságoknak alig több mint egy hétvégét hagytak, hogy véleményezzék az őket érintő jogszabály-módosítások maratoni terveit.
Az elmúlt években a szülők közötti gyermekfelügyeletért zajló bírósági harcok egyik visszatérő eleme lett a gyermekpornográfiával, illetve pedofíliával való vádaskodás. De mi van akkor, ha egy apa tényleg a hatóságok látókörébe kerül gyermekpornográfia miatt? Általános gyakorlat a bíróságoknál, hogy amíg a szülőt jogerősen el nem ítélik, addig az ártatlanság vélelmére hivatkozva szoros kapcsolatot tarthat a gyerekével. Akkor is, ha az ügy gyermekpornográfiáról szól.
A független, önálló, pártatlan és igazságos ítélkezés mindannyiunk érdeke, és ha ezt veszélyben érezzük, egyként kell felállnunk – mondta Laczó Adrienn lemondott bíró azon az eseményen, melyet az Országos Bírói Tanács ülése előtt tartottak bírák és igazságügyi alkalmazottak. A bírói érdekképviseletek reggel összegyűjtve adták át a kormánnyal kötött megállapodás elleni tiltakozásokat az aláíróknak.
Van olyan bíró, akinek az évek során hatmillió forint járt volna, ezért panasszal fordult az Európai Bizottsághoz.
Éles konfliktusok helyett konstruktív együttműködésre számít a tárcával és a Kúria vezetésével a kibővült hatáskörű Országos Bírói Tanács (OBT) új elnöke, Szabó Péter.
A kegyelemben részesült K. Endre korábban éppen azzal az indokkal fordult a Kúriához, amely sok esetben visszatarthatja a szexuális bűncselekmények áldozatait attól, előálljanak történetükkel: azt kifogásolta, hogy nem volt ott, amikor az áldozatot kihallgatták. Korábban Renner Erika, a lúgos támadás áldozata is panaszkodott arra, hogy a bíróságon megalázó kérdésekre kellett válaszolnia, újra és újra fel kellett idéznie a szörnyűségeket.
Az izraeli igazságszolgáltatás átalakításának kérdése a cionizmus értelmezéséről is szól. A vallásos cionisták egy győzelmet már arattak: a ciszjordániai telepesek egyre inkább az izraeli közigazgatás alá kerülnek.
Egy lengyel lap szerint csak akkor nyílik meg a lengyelek számára a pénzcsap, ha június végéig működni kezdenek az igazságszolgáltatás függetlenségét szolgáló törvények. A bírálók szerint ráadásul a törvény nem old meg semmit az Európai Bizottság követelései közül.
Az Európai Bizottságnak komoly kétségei vannak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban.
Az OBH-elnök, Senyei György utasítására teszik a Telex szerint.
Az igazságszolgáltatás hatékonyságában viszont jól állunk.
Általában nem lesznek bírósági tárgyalások a „szigorított védekezés” idején – mondja ki egy szombati kormányrendelet.
A magyar igazságszolgáltatásról szóló friss jelentésük szerint bőven vannak rendszerszintű problémák, amelyek megoldásával annak ellenére sem foglalkozik a kormány, hogy már az EU különböző intézményei is többször jelezték ezeket.
Brüsszel ismertette az úgynevezett "Igazságügyi barométer" néven emlegetett vizsgálat eredményét, a jelentés a tagállamokban végzett közvélemény-kutatáson alapul.
