Ezért viheti el láthatásra a gyerekét Péter, aki gyermekpornográfia miatt került a hatóságok látókörébe
Az elmúlt években a szülők közötti gyermekfelügyeletért zajló bírósági harcok egyik visszatérő eleme lett a gyermekpornográfiával, illetve pedofíliával való vádaskodás. De mi van akkor, ha egy apa tényleg a hatóságok látókörébe kerül gyermekpornográfia miatt? Általános gyakorlat a bíróságoknál, hogy amíg a szülőt jogerősen el nem ítélik, addig az ártatlanság vélelmére hivatkozva szoros kapcsolatot tarthat a gyerekével. Akkor is, ha az ügy gyermekpornográfiáról szól.
Ildikó és Péter otthonánál egy nap megjelentek a készenléti rendőrség kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozói, és közölték, tudomásukra jutott, hogy Péter 12 éven aluli gyermekről készült pornográf felvételeket osztott meg több száz alkalommal az interneten. (A cikkben szereplő pár nevét megváltoztattuk – a szerk.) Az ügyben házkutatást rendeltek el, különböző adathordozókat kerestek, mert azt gyanították, hogy a férfi tulajdonában lehetnek olyan eszközök, amelyeken további hasonló tartalmak vannak. Mindkét felet váratlanul érintette a házkutatás, ráadásul a párnak van egy közös kiskorú gyermeke is.
A nyomozók meg is találták, amit kerestek: az ingatlanból több, Péter tulajdonában lévő adathordozót is lefoglaltak, köztük laptopot, telefonokat, pendrive-okat és háttértárakat. Némelyik az ágyneműtartóból került elő. A tavalyi keltezésű házkutatási jegyzőkönyv szerint Péter nem tagadta, hogy „nála bűncselekményből származó tárgyak vannak”, illetve „a lefoglalás és a rendőri intézkedés ellen panasszal nem élt”. A helyszínen Ildikó laptopját is megnézték a nyomozók, de azon nem találtak bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható adatot, így azt nem is foglalták le.
A hatóságok 12 évét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvétel kínálásával, átadásával vagy hozzáférhetővé tételével elkövetett gyermekpornográfia bűntettének gyanúja miatti lévő büntetőügyben ismeretlen tettes ellen nyomoznak.
Az amerikai Gyermekmentő Koalíció (Child Rescue Coalition) olyan információkat bocsátott a magyar hatóságok rendelkezésre, amelyek alapján a nyomozók nemcsak azt tudták beazonosítani, hogy honnan osztották meg az interneten a felvételeket, hanem azt is, hogy mindez Péterhez köthető, és nem Ildikóhoz. A házkutatási jegyzőkönyv ugyanis a férfit nevesíti a feltöltésekkel összefüggésben. A Gyermekmentő Koalíció egy nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy a hatóságok fényt derítsenek gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekre, és ennek érdekében világszerte számos ország hatóságainak ingyen rendelkezésére bocsátják a szervezet technológiáját, amellyel be lehet azonosítani az elkövetőket.
Péter ugyan együttműködött a házkutatás során a nyomozókkal, de a jegyzőkönyv szerint többször is elájult. Fontos megjegyezni, hogy az ügyben továbbra is zajlik a nyomozás, de Pétert még nem gyanúsították meg. A pár kapcsolata azonban később megromlott, végül
a férfi elköltözött, de ahhoz ragaszkodott, hogy közös gyermekükkel továbbra is tarthassa a kapcsolatot.
Ildikó ezt eleinte nem ellenezte, viszont kikötötte, hogy nem hagyja kettesben Pétert a gyermekkel, így egy ideig hármasban találkoztak. Végül elmaradtak a találkozások, és a szülők nem tudtak dűlőre jutni a gyermekkel való kapcsolattartásban: Ildikó nem engedte, hogy Péter elvigye a gyermeket új otthonába Ildikó nélkül, a férfi azonban kettesben is szeretett volna időt tölteni a gyermekkel. Péter egyébként sosem bántotta a gyereket, és szexuálisan sem közeledett felé, de Ildikó a nyomozás tárgyára való tekintettel félti gyermeküket.
A szülők most a bíróságon folytatják a kapcsolattartásra vonatkozó nézeteltérésük rendezését. A bíróság első körben, ideiglenes intézkedésként – ami fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható – elviteles kapcsolattartást ítélt meg Péternek, ami azt jelenti, hogy rendszeresen fogadhatja lakóhelyén a gyermeket, aki több napon keresztül is nála alhat, és a tanítási szünetek egy részét is ott töltheti. Ildikó nem érti, hogy a bíróság miért nem vette figyelembe a döntésnél, hogy Pétert összefüggésbe hozták gyermekpornográfia használatával.
Ildikó a prevenciót kéri számon a bíróságon, nem vitatja, hogy a férfi még nincs meggyanúsítva, és az ártatlanság vélelme őt is megilleti, de szeretné megelőzni a bajt, azt, hogy esetleg bántódás érje a gyermekét, amíg az az apjával van. Péter szintén félti közös gyermeküket, ő attól tart, hogy bírósági végzés hiányában Ildikó nem engedné, hogy találkozzon a gyermekkel. Az pedig, hogy nem láthatják egymást, Péter szerint a gyermek testi-lelki egészségét és fejlődését veszélyezteti. Ildikó ugyanakkor nem akarja elszakítani Pétert a gyermektől, de ahhoz ragaszkodik, hogy felügyelt kapcsolattartás keretében találkozhassanak csak, legalábbis addig, amíg a büntetőügy így vagy úgy, de le nem zárul. A felügyelt kapcsolattartás azt jelenti, hogy a gyermek a szülőjével a területileg illetékes család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, meghatározott időben és időtartamban (ami általában pár órát jelent) találkozhat, a szolgálat felügyelő szakemberének jelenlétében.
Az ártatlanság vélelme vs. egy ártatlan gyermek védelme
A bíróság megállapította, hogy jelenleg ismeretlen tettes ellen zajlik az eljárás, illetve Ildikó és Péter közös gyermeke nem sértettje a szóban forgó bűncselekménynek, így az ártatlanság vélelme egyelőre megilleti Pétert. „Ezen okból a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során mellőzte a büntetőeljárás iratainak beszerzését” – olvasható a végzésben, habár a bíró hozzáteszi, hogy később még dönthet úgy a bíróság, hogy bekéri az adatokat, ha kiderül, hogy Péter valóban bűncselekményt követett el.
Spronz Júlia ügyvéd elmondta, a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának tapasztalata szerint a családjogi bíróságok gyakran egészen addig figyelmen kívül hagyják a büntetőügyben felmerült körülményeket, amíg jogerős ítélet nem születik a büntetőeljárásban. „Ha szülői felügyelet gyakorlásának rendezésével párhuzamosan zajlik valamely szülőt érintő büntetőeljárás, akkor
általános gyakorlat, hogy a szülő ártatlanságának vélelme előrébb való, mint a gyerek biztonsága. Szerintem ezt a szemléletet meg kellene fordítani, és a gyerek védelmét előtérbe helyezni. Nem lehet kitenni a gyerekeket ilyen veszélynek az ártatlanság vélelmére hivatkozva.”
A HVG-nek egy másik ügyvéd, Kölcsényi Soma is nyilatkozott. Tapasztalatai szerint „az ártatlanság vélelme még akkor is megállhatja a helyét a szülői felügyeleti perekben, ha az illetőt a büntetőeljárásban már meggyanúsították”. Ami pedig a prevenciót illeti – bár a bíróság is a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, és a bíróságok ennek eleget is tesznek –, az ilyen jelzés címzettje az elsődlegesen hatáskörrel rendelkező szerv, azaz a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatal. Kölcsényi szerint a perekben mindvégig alapvető célkitűzés a gyermek érdeke és védelme, viszont az eljárás kezdeti szakaszában nagyon nehéz helyzetben vannak felek, de a bírók is a bizonyítékínség miatt.
„Kiemelt jelentősége van ilyenkor annak, hogy a különélés előtt hogyan működött a család. Ha a peradatok alapján az látszik, hogy az apa is napi rendszerességgel kivette a részét a nevelésből, akkor még egy ilyen gyermekpornográfiával kapcsolatos, folyamatban lévő büntetőeljárás is kevés lehet ahhoz, hogy a bíróság súlyosan korlátozza a gyermekkel való kapcsolattartását – legalábbis jelen állás szerint” – magyarázza az ügyvéd. „Erőteljes és egyértelmű adat azonban, ha ilyen jellegű bűncselekménnyel összefüggésben távoltartásra kerül sor, ez azonnal a szülő felügyeleti jogának szünetelését vonja maga után. Nem beszélve a bűnösség megállapításáról, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésének egyértelmű előszobája ilyen jellegű bűncselekmény esetében” – teszi hozzá.
Kölcsényi szerint lehet, hogy ridegül hangzik, de a bíróság eljárása nem preventív, hanem reaktív. Tehát be nem következett eseményekre és jövőbeni kockázatokra kevésbé, sokkal inkább a már bizonyított körülményekre alapítható bírói, jogi álláspont. Az utóbbi 15 évben gyakori lett, hogy a szülői felügyeletről szóló perekben előkerül egyebek mellett akár a pedofília vádja is, sokszor alaptalanul, és azzal a céllal, hogy a bíróság előtt besározzák egymást a harcoló felek. Ildikó és Péter esetében azonban nem erről van szó, az általunk megismert dokumentumok alapján minden a házkutatással kezdődött, előtte a felek nem fontolgatták a különélést.
Azt, hogy az utóbbi években a gyermekpornográfiával, pedofíliával való vádaskodás a szülői felügyeletért zajló perekben gyakori motívum lett, Bárándy Zsófia bíró és egy, a HVG-nek név nélkül nyilatkozó bíró is megerősítette.