Jelentős különbségek alakultak ki a magyarországi régiók gazdasági teljesítményében az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar GDP 11,4 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet, ám a növekedés területileg rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg. Pest megyében 20,3, Budapesten 17 százalékos volt a bővülés, addig a Dél-Alföldön mindössze 3 százalékkal nőtt, Észak-Magyarország pedig mínuszban volt.
Bár a bérek jelentős növekedést mutatnak, még mindig számottevő azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a fizetésük. Van azért jó hír is.
A héten újra dollárbilliomos lett a világ leggazdagabb embere, Elon Musk. Az év eleje óta 381 milliárd dolláros pluszt ért el, ez másfélszerese a facebookos Mark Zuckerberg komplett vagyonának.
Bár mindhárom diszkontlánc belföldi bevétele nőtt az elmúlt években, az egy boltra jutó forgalom más képet mutat, nem beszélve a jövedelmezőségről.
Csökkent az egy főre jutó élelmiszer-hulladék Magyarországon 2021 és 2024 között, miközben az uniós átlag stagnált. Az országok között nagyságrendi különbségek vannak, így a javulás ellenére van még teendő. Például azért, mert közel 170 ezer forintot pazarol el egy négyfős magyar család.
Az Aldinál tudják, hogy a változások egy részét a vásárlók nehezebben fogadják el, ám bíznak benne, hogy az alacsonyabb árak miatt továbbra is hozzájuk járnak majd.
Hosszabb távon kezd magához térni a magyar kiskereskedelem. Tavaly a forgalom összege átlépte a 20 ezer milliárd forintos szintet. Az idén pedig a volument nézve a szektor ledolgozta a többéves hátrányát.
A magyarországi bankok visszafogták magukat, ez látszik az első féléves számla- és kártyabevételek alakulásán. Tízéves távlatban viszont látványos emelkedés látható.
A 300 ezres limit is szerepet játszott abban, hogy csúcsot döntött a belföldi ATM-es készpénzfelvételek összege. Íme az automaták féléves bizonyítványa.
Az egy főre és az egy órára jutó termelékenység növelésében Magyarország igencsak gyengén áll. A régiós mezőnyben a lengyelek és a románok viszik a prímet.
Az élelmiszer-kiadások viszik a prímet Magyarországon és a környező országokban, a különbségek azonban látványosak. Friss adatok a költésekről.
Bár az utóbbi években csökkent a cukrászdák száma, még mindig többen vannak, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Cukrászdakörkép.
A Balaton partján csupán panaszkodást lehet hallani a idei szezonban. A vendéglátósoknak a munkaerőhiány és a vendégek hiánya okoz fejfájást, a nyaralóknak a csillagászati árak miatt áll égnek a haja. Már csak a nagyobb rendezvények hoznak össze olyan tömeget, ami korábban mindennapos látvány volt a tóparton.
Magyarország a tavaly teljes uniós GDP valamivel több mint 1 százalékát adta. Németország a listavezető, a régióban pedig a lengyelek viszik a prímet.
Az alkoholmentes italok és jégkrémek mellett a dinnyék és a ventilátorok forgalma megugrott az elmúlt napokban a HVG által megkérdezett üzleteknél. De kell ellátási problémától tartani a hőkupola vagy az energiafogyasztás visszafogása miatt?
Takarékosabb üzemmódra a vált a Lidl is. Ennek eredményeként a legtöbb péksüteményt délután 5 óráig lesütik és a parkolókban lévő áramkutak is addig lesznek elérhetőek. A boltlógók világítását és az italhűtőket is lekapcsolja a boltlánc.
A húszezresek összértéke meghaladja a 7 ezer milliárdot, a másik végletet az ötforintos képviselik 4,5 milliárd forinttal. Boldog születésnapot kívánunk a forintnak.
A statisztikából az is kiderül, hogy a különböző teljesítményű autók esetében mennyi volt az átlagos kárösszeg.
A teljes munkaidőben dolgozó húsz év alattiak nettó mediánbére mindössze 3 százalékkal nőtt. A huszonévesek sokkal jobban jártak a dinamikát tekintve. Kiderül az is, hogy mennyivel többet kapnak a többiek, azaz a harmincasok, negyvenesek és a még idősebbek.
Bár a Tesco nem kommentál pletykákat, a Financial Times szerint napirendre kerülhet a kelet-európai piacokról, így a Magyarországról történő kivonulás. Utánanéztünk, mi lehet a pletykák alapja.
