Árulkodó KSH adatok: a magyarok negyedének tavaly is csökkent a reálbére
A magyarok több mint 28 százalékának csökkent a nettó reálbére tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez kiugró, majdnem 9 százalékpontos emelkedést jelent éves szinten.
A magyarok több mint 28 százalékának csökkent a nettó reálbére tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez kiugró, majdnem 9 százalékpontos emelkedést jelent éves szinten.
Csak a pilóták és a légiforgalmi irányítók keresnek jobban a politikusoknál a friss bérstatisztika szerint. Szintén az élbolyba tartoznak a bankvezérek, szakorvosok és a sportolók. A legrosszabbul pedig a nádvágók keresnek.
Az uniós internetes vásárlók 35 százaléka elégedetlen volt a szolgáltatással. Magyarországon jóval magasabb volt az arány, pedig jelentős tételről, közel 1,8 billió forintos tételről van szó.
A benzinkutakon megnőtt a forgalom a napi szinten jelentős és a következő napokban várhatóan újabb drágulás miatt. Pánikvásárlásokról azért nincs szó, a legnagyobb kúthálózatokon korlátozások sincsenek.
Részben ennek is köszönhetjük, hogy már egyáltalán nem Ausztria utolérése lehet a reális cél, maximum Lengyelországé.
Bár a 2023-as extrém inflációs környezetben a nyugdíjak reálértékének emelkedése még bőven felülmúlt a reálbérdinamikát, 2024-ben fordult a kocka.
Tavaly 16,5 év volt a magyar személyautók átlagéletkora, ami rekordmagas értéket jelent. Ezen belül a céges autók bőven 10 év alattiak, míg a lakossági tulajdonában lévő autók 18 év körüli átlagnál tartanak.
A II. kerületben a legmagasabbak a becsült nettó átlagbérek, tavaly meghaladták a 800 ezer forintot. Az első tízben szinte csak kerületek vannak. A legalacsonyabb átlagbérrel rendelkező járásokban 300 ezer forint körüli összegről van szó. Vagyis a különbség tetemes.
Az ipari termelői árak 2021-hez képest Romániában emelkedtek a legnagyobb ütemben, Magyarország pedig a második. A 46 százalékos növekedés duplája az uniós átlagnak.
HVG
Az uniós és a régiós mezőny végében kap helyet az euróban számolt magyar minimálbér. A növekedésben viszont előrébb van.
A Milka két csokija mellett a Lidl saját márkás szörpjei és egy coopos kukoricpehely került a szórásba.
Tíz év alatt jelentősen, másfélszeresére drágultak az éves sztrádamatricák. Az autópálya-hálózat, ezen belül a fizetős szakaszok hossza is bővült. Így néz ki a friss bizonyítvány.
Miközben a kártyás vásárlások értéke tempósan emelkedik, a készpénzfelvételek összege is növekszik, ráadásul utóbbiak februártól újabb lökést kaphatnak. A készpénzállomány szintén bővülést mutat. Ez azonban nem igazán jó hír. Infografikán a legfontosabb adatok, az új korszak előtt.
Mennyivel nőttek a fizetések? És a reálbérek? Mennyiért vásároltak a magyarok? Rendhagyó összesítés a múlt évről.
A politikusok csinos béremelésre számíthatnak, pedig a hosszú távú adatok szerint az elmúlt években is toplistás fizetésük volt. Mely állások fizetnek a legjobban és melyik állásokban volt a legjelentősebb a bérnövekedés az elmúlt években? A válaszokat infografikákon mutatjuk.
A nagyobb boltláncokban roham indult a szánkókért. A Decathlon üzleteiben percenként átlagosan több mint egy szánkót vittek el a vásárlók, a Tescókban pedig majdnem duplázódott a kereslet. Pár óra alatt a Marketplace-en és a Jófogáson is csökkent a választék, de azért van esély még ott is szánkóhoz jutni. Van egy jó hírünk is: lassan bár, de érkezik az utánpótlás.
Az egy főre jutó fix bázisú GDP-adatokat nézve Magyarország egy helyben áll évek óta. A visegrádi riválisok közül Csehország előnye jelentős, bár a járvány óta nőtt a hátránya. Régiós verseny egy új szempontból.
Bár a nők átlagbérdinamikája meghaladja a férfiaknál látható ütemet, a forintosított különbség még így is tetemes.
A járványhoz köthető kiugrástól eltekintve a magyar GDP-arányos egészségügyi költés csökkenő trendben van a hosszú távú adatok szerint. Sokatmondó adatok az elmúlt húsz évről.