Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Illés Endre, amiért „édes gyermekét”, a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, annyi talán állítható, hogy a példátlan incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában.
A kulturális minisztérium tanácsadója szerint a film egy Oroszország destabilizálására szolgáló nyugati terv része.
Felgyújtott házak, agyonlőtt emberek, csecsemőgyilkosság – szervezett etnikai tisztogatás sújtja a mianmari rohingya kisebbséget. A burmai hadsereg akcióit dokumentáló muszlim kisebbség bejegyzéseit pedig valamiért törli a Facebook, erről számoltak be helyi és nyugati civil jogi aktivisták.
Újabb bekezdéssel gazdagodik a Debreceni Egyetem botrányának online kommunikációs fejezete. Rákosi Mátyás most nagyon örülne, de alighanem így is van, aki elégedett.
Októbertől a kínai internetfelügyelet senkinek sem engedélyezi kommentek és bejegyzések írását a weben, akik az adott szolgáltatás fiókjához nem rendelték hozzá személyazonosságukat.
Ultimátumot kapott szolgáltatójától a Daily Stormer; az újnáci honlapon közben hackerek is bosszút állhattak.
Egyre több országnak lesz elege a közösségi oldalakon feszültséget keltő gyűlöletbeszédből. A Facebook reagál, folyamatosan veszi fel a moderátorokat/cenzorokat.
Jennifer Lawrence új filmjét és egy orosz tengeralattjáró-katasztrófáról szóló európai filmet is újraírtak, amelyek eredetileg negatív színben tüntették fel az orosz elnököt.
Cenzúrát követel a Wikipédiától egy török miniszter, cserébe Ankara újra engedélyezné az online enciklopédia működését az országban. A Wikimédia Alapítványt is illiberális demokráciához méltó eljárásban részesítenék.
Törökország szombat reggel arra ébredt, hogy nem elérhető a Wikipédia. Nem ez az első eset az internetes cenzúrára.
Felforgató mémnek minősítették a csókos Putyint, börtön is járhat érte.
Tizennyolc évig tartó fogsága után szabadon engedték Muhammad Bekjanovot, Üzbegisztán egyik legismertebb újságíróját – jelentette a Human Rights Watch.
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely betiltja a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatok (VPN-ek) és az anonim proxyk használatát. A szélsőséges online tartalmak terjedésére hivatkoznak.
A kínai kormány utasította a netszolgáltatókat: oldják meg, hogy jövő februártól a magánfelhasználók egyáltalán ne férhessenek hozzá a VPN-ekhez. Ez a lépés rengeteg világszerte népszerű oldaltól zárná el a legnépesebb országban élőket.
Az oroszok egy amerikai törvényjavaslatra lépnének, de jóval tágabb körben szankcionálnának – betiltanának bizonyos, Oroszországnak káros csatornákat.
Terrorizmus, álhírek terjedése, felhasználói adatok használata – csupán három témakör abból a hétből, amiről a Facebook úgy döntött, a nyilvánosság előtt fog beszélni. Nehéz kérdések vannak, egyelőre senki nem tudja rájuk a választ.
A Könyvek Parthenónja címet kapó monumentális művészeti installációt betiltott könyvek borítják.
A korábban bevezetett szigorításoknak most a bulvármédia esett áldozatul.
"Mindenki, aki normális, nem elmebeteg, nem idióta baromállat, az azonnal hagyja ott a Facebookot" – közölte felhívását Bayer Zsolt a Karc FM-en. A KDNP oldalának letiltásán akadt ki ennyire.
Bezárult a kör, Kína bemutatja az illiberális államberendezkedés online netovábbját. Csak olyan szerzők írhatnak majd híreket bármelyik kínai weboldalra, akiket a kormány jóváhagyott. Ezzel a lépéssel az internet lényegét szüntetik meg.
