A szellemi táplálékra kiéhezett olvasókhoz 1988-ban, a rendszerváltás előévében soha nem látott dömpingben zúdultak az addig tiltott művek. Az újdonságok között felbukkant jó néhány ősrégi, a szóbeszéd szerint bezúzott kiadvány.
Visszaélésre adhat okot, ha a kormányzat dönti el, mi számít álhírnek – viszont az sem túl szerencsés, ha egy kormány egyáltalán nem veszi komolyan a netszerte egyre gyakrabban feltűnő kamuhírek problémáját.
A Facebookra nem illő tartalmak kiszűréséért felelős algoritmus bizony hajlamos mellényúlni. Most egy ártalmatlan mexikói kopaszkutya esett áldozatul Zuckerbergék rakoncátlankodó rendszerének.
A riporter egy színháztörténészt hívott meg az adásába, de az annak munkahelyét fenntartó Emmi közölte, nem támogatja a szereplését.
Jackie Charley egy karácsonyra készített rajzot szeretett volna képeslapként árusítani a Facebookon, az algoritmus azonban közbelépett és blokkolta a feltöltést. Az ábrázolt madarat szexuális tartalomnak nézte az oldal.
Kovács Zoltán szerint a lapban, ha Magyarországról írnak, már nyoma sincs kiegyensúlyozottságnak.
Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Illés Endre, amiért „édes gyermekét”, a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, annyi talán állítható, hogy a példátlan incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában.
A kulturális minisztérium tanácsadója szerint a film egy Oroszország destabilizálására szolgáló nyugati terv része.
Felgyújtott házak, agyonlőtt emberek, csecsemőgyilkosság – szervezett etnikai tisztogatás sújtja a mianmari rohingya kisebbséget. A burmai hadsereg akcióit dokumentáló muszlim kisebbség bejegyzéseit pedig valamiért törli a Facebook, erről számoltak be helyi és nyugati civil jogi aktivisták.
Újabb bekezdéssel gazdagodik a Debreceni Egyetem botrányának online kommunikációs fejezete. Rákosi Mátyás most nagyon örülne, de alighanem így is van, aki elégedett.
Októbertől a kínai internetfelügyelet senkinek sem engedélyezi kommentek és bejegyzések írását a weben, akik az adott szolgáltatás fiókjához nem rendelték hozzá személyazonosságukat.
Ultimátumot kapott szolgáltatójától a Daily Stormer; az újnáci honlapon közben hackerek is bosszút állhattak.
Egyre több országnak lesz elege a közösségi oldalakon feszültséget keltő gyűlöletbeszédből. A Facebook reagál, folyamatosan veszi fel a moderátorokat/cenzorokat.
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely betiltja a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatok (VPN-ek) és az anonim proxyk használatát. A szélsőséges online tartalmak terjedésére hivatkoznak.
Jennifer Lawrence új filmjét és egy orosz tengeralattjáró-katasztrófáról szóló európai filmet is újraírtak, amelyek eredetileg negatív színben tüntették fel az orosz elnököt.
A kínai kormány utasította a netszolgáltatókat: oldják meg, hogy jövő februártól a magánfelhasználók egyáltalán ne férhessenek hozzá a VPN-ekhez. Ez a lépés rengeteg világszerte népszerű oldaltól zárná el a legnépesebb országban élőket.
Az oroszok egy amerikai törvényjavaslatra lépnének, de jóval tágabb körben szankcionálnának – betiltanának bizonyos, Oroszországnak káros csatornákat.
Terrorizmus, álhírek terjedése, felhasználói adatok használata – csupán három témakör abból a hétből, amiről a Facebook úgy döntött, a nyilvánosság előtt fog beszélni. Nehéz kérdések vannak, egyelőre senki nem tudja rájuk a választ.
A Könyvek Parthenónja címet kapó monumentális művészeti installációt betiltott könyvek borítják.
A korábban bevezetett szigorításoknak most a bulvármédia esett áldozatul.
