Egészen megdöbbentő lépés a Facebooktól: úgy tűnik, törlik a valóságot, ha véres

Felgyújtott házak, agyonlőtt emberek, csecsemőgyilkosság – szervezett etnikai tisztogatás sújtja a mianmari rohingya kisebbséget. A burmai hadsereg akcióit dokumentáló muszlim kisebbség bejegyzéseit pedig valamiért törli a Facebook, erről számoltak be helyi és nyugati civil jogi aktivisták.

  • hvg.hu hvg.hu
Egészen megdöbbentő lépés a Facebooktól: úgy tűnik, törlik a valóságot, ha véres

Tragédiába torkollott az elmúlt hónapokban és különösen az elmúlt hetekben felerősödő etinikai tisztogatás Mianmarban. Az ország kormányának kötlése szerint több ezer házat égettek porig, az Amnesty International, a Human Rights Watch és az ENSZ is kritikus helyzetről beszél. Utóbbi szervezet a Mianmarban kialakult humanitárius szituációt katasztrofálisnak minősítette, és a világ jelenlegi legnagyobb problémái közé sorolta, hogy augusztus 25. óta a kormányerők szisztematikusan öldösik le a buddhista ország 4 százalékát kitevő, a nyugati peremen élő rohingya muszlim kisebbség tagjait.

A rohingya kisebbség tagjai a világ felé fordulva, segélykiáltásként a közösségi oldalakon is próbálják megosztani az információkat – a The Daily Beast beszámolója szerint azonban a legnagyobb oldalként működő Facebook sokuk bejegyzéseit törli, néhány felhasználónak még a fiókját is zárolták. Szakértők szerint Mianmarban a Facebook tulajdonképpen egyenlő az internettel: olyan, mint nálunk az e-mail, a legtöbben azon tartják a kapcsolatot. Könnyen átérezhető tehát, hogy mit jelent a helyieknek, ha letiltják őket a Facebookról.

Házaiktól megfosztott rohingya menkültek Mianmarban
AFP / K M Asad

A Facebook sajtósa a lap fenti eseteket firtató kérdésére azt mondta, hogy nagyon vékony a határ a jogos dokumentáció és az erőszakot öncélúan ábrázoló bejegyzések között. Ezt a választ a Mianmarban kialakult helyzetet figyelembe véve jelenleg nehéz jól értelmezni.

Laura Haigh, az Amnesty International Mianmar-szakértője szerint nagyon úgy tűnik, hogy szervezett kampány folyik az országban azért, hogy minél több felhasználó jelentse a rohingya kisebbség Facebook-profiljait. Ilyen esetben, rengeteg hasonló bejelentés után a Facebook először automatikusan letiltja az érintett fiókokat – igaz, ez még nem magyarázza meg, hogy miért nem fordítanak most nagyobb figyelmet a területre, és engedik újra be azokat a felhasználókat, akik csak a reménytelen helyzetükre szeretnék felhívni a világ figyelmét.

A 2 milliárdnál is több aktív felhasználóval rendelkező Facebook felelőssége mostanában néhány hetente felmerül. A közösségi oldal technológiája érezhetően nem fejlődik olyan gyorsan, mint a felelősség mértéke és a kihívások, melyekkel egy ekkora közösségnek virtuális otthont adó vállalatnak számolnia kell. Úgy tűnik, a Facebook bár küzd a rendszerét kihasználva felerősített politikai propaganda, az álhírek és az erőszakos tartalmak ellen is – de az biztos, hogy bőven van még tennivalójuk.