Augusztus elején szivárgott ki, hogy a Google egy különleges, cenzúrázott keresőt fejleszt Kínának. A témát elsőként megíró lap most újabb részletekkel állt elő, melyek még sötétebb képet festenek a helyzetől. Ha igazak az értesüléseik, a kínai kormányzat konkrét személyekhez kötve is megnézheti majd, ki mire keres rá a neten.
Az Anne Frank Center még a múlt héten írt egy bejegyzést a Facebookra, amelyben a holokausztról és a népirtásról való oktatás fontosságára akarta felhívni a figyelmet. A Facebook törölte a posztot.
A Google munkatársai nyílt levélben mentek neki a cégnek, mert az az elveit feladva egy cenzúrázott keresőmotorral vissza akar térni a kínai piacra.
Ezúttal egy magyar irodalmi lap egyik hirdetése esett áldozatul a rendszernek.
Nyolc évvel ezelőtt döntött úgy a Google, hogy elhagyja a kínai piacot, mert csak úgy maradhatott volna, ha kormányzati kérésnek megfelelve cenzúrázza a keresési találatokat. A vállalat most feladni látszik korábbi elveit.
Szűk többséggel leszavazta a sokak által bírált szerzői jogi szabályozási tervezetet csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. A játéknak ezzel azonban nincs vége, az ügy visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához, szeptemberben pedig újra a képviselők elé kerül.
A szabad internet végét jelentő hatással fenyeget egy uniós reformtervezet, amely ellen több ismert szaktekintély is felszólalt már. Egy új felületnek hála egyszerű állampolgárként is lehetőség van tiltakozni, sőt ha akar, üzenhet is az érintett politikusoknak.
Éppen csak, de átment az Európai Parlament (EP) jogi bizottságán az a jogszabálytervezet, ami ellenzői szerint felszámolná a szabad internetet és eltüntetné belőle a kreativitást.
Az Európai Unió politikusai 17 év után először nyúlnának hozzá a jelenlegi hatályos szerzői jogi törvényhez, de olyan szerencsétlenül, hogy az a szabad internet végét jelentheti.
A szellemi táplálékra kiéhezett olvasókhoz 1988-ban, a rendszerváltás előévében soha nem látott dömpingben zúdultak az addig tiltott művek. Az újdonságok között felbukkant jó néhány ősrégi, a szóbeszéd szerint bezúzott kiadvány.
A riporter egy színháztörténészt hívott meg az adásába, de az annak munkahelyét fenntartó Emmi közölte, nem támogatja a szereplését.
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény mától csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
A közösségi oldal nagyon nem tudja, mit kezdjen a meztelenséggel.
A Demokrata főszerkesztőjének publikálási jogait néhány napra vonta meg a közösségi oldal. Bencsik szerint a szólásszabadság durva korlátozásáról van szó.
A közösségi oldal meztelenségellenes algoritmusa ismét túlpörgette magát, ezúttal egy 400 éve készült festményt törölt egy hirdetésből.
Visszaélésre adhat okot, ha a kormányzat dönti el, mi számít álhírnek – viszont az sem túl szerencsés, ha egy kormány egyáltalán nem veszi komolyan a netszerte egyre gyakrabban feltűnő kamuhírek problémáját.
A Facebookra nem illő tartalmak kiszűréséért felelős algoritmus bizony hajlamos mellényúlni. Most egy ártalmatlan mexikói kopaszkutya esett áldozatul Zuckerbergék rakoncátlankodó rendszerének.
Jackie Charley egy karácsonyra készített rajzot szeretett volna képeslapként árusítani a Facebookon, az algoritmus azonban közbelépett és blokkolta a feltöltést. Az ábrázolt madarat szexuális tartalomnak nézte az oldal.
Kovács Zoltán szerint a lapban, ha Magyarországról írnak, már nyoma sincs kiegyensúlyozottságnak.
