Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Sólyom Lászlót búcsúztatjuk, majd a cigányság népszámlálási adatait és a prostitúció szabályozási kérdéseit vizsgáljuk meg.
"De a norma be nem tartása nem csak bűnözést takar" – rázza a fejét Toroczkai. L.L. Junior: "Miért, mit takar? Etnikai? Ha adok vért, táncolni fog a gyerek?" Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és L.L. Junior roma előadóművész leültek vitatkozni. Ezen azok is szemmel láthatóan nagyon meg voltak lepődve, akik néha benéztek a beszélgetésnek otthont adó budapesti kávézó ablakán.
A cigánybűnözés szó létjogosultságát bizonygató radikálisokkal szemben Horváth Aladárék a kifejezést közösségsértőnek nevezték és rendezvényüket azzal a szlogennel hirdették meg, hogy „Mondj nemet az uszításra”.
A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.
A cigány dal napjának idei központi helyszíne ismét az óbudai Kobuci Kert lesz.
Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.
Ha azt mondom, hogy a Háromezer számozott darab című film zavarba hoz, nem mondtam semmit: ez a film jelenetenként négyszer hoz zavarba, hogy aztán azt is megkérdőjelezze, ami miatt egyáltalán zavarba jöttem. Egészen különleges és fontos film ez a romák és nem romák együttéléséről és annál ezerszer többről.
A magyar–székely–román–cigány identitású Fekete Zsolt valós, mellbevágó élethelyzeteiből írta meg monológját, amit aztán régi ismerőse, Székely Csaba gyúrt színpadi szöveggé. A Perkucigó című előadás szombaton, április elsején látható a Jurányi Házban.
A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya november közepén bemutatott egy új arcot. A 35 éves Herfort Marietta, aki egy évtizedig dolgozott a közéletben kisebbségeket képviselő civilként, tavasszal már DK-s színekben szerepelt az ellenzék közös országos listáján, most hivatalosan „romaügyi tanácsadó” lett. Többek között arról kérdeztük, hogy miért pártpolitikában keresett több mozgásteret, hogy ellenzékből hogyan lehet konkrét ügyekben képviselni a romaság problémáit, és hogy mennyire érzi kétélűnek a saját példakép szerepét.
Énekeltek a szerelemről, de arról is, hogy tanulni kell, és nem ciki, ha bűnöző voltál, az a szégyen, ha az is maradsz. Már kamaszként is missziójuk volt a hiphopon keresztül elfogadtatni és megszerettetni a roma nyelvet és kultúrát a többségi társadalommal, de akár a sajátjaikkal is. Ez a misszió pedig 20 évvel a visszatérésük után egy cseppet sem kopott meg, sőt, azt mondják: bővült a mondanivalójuk köre. A Fekete Vonat múltjáról és jövőjéről a három alapítótaggal beszélgettünk.
Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
A társadalomtudomány és a szépirodalom határvidékének leghonosabb gazdája, aki régészként, néprajzosként, szociológusként, íróként és emberjogi aktivistaként a legtöbb nézőpontból látta és jelenítette meg a legkiszolgáltatottabbak, a cigányok, hajléktalanok, nyomorgók életét. Szabadságmániás örök ellenálló, ’56 harcosa és dokumentátora. Műfajteremtő író, a tanulságokban leggazdagabb, legdrámaibb élettörténetek megformálásának mestere. Fordulatos és szenvedélyes köz- és magánéletét 62 éves korában, 25 évvel ezelőtt, 1997. július 18-án szakította meg a rák.
A TASZ szerint a 2011-es gyöngyöspatai eset „a jogállam kereteit feszíti szét”.
A képzőművész szerint „a rasszizmusra nem azt kell mondani, hogy az egy beteg, káros, rossz dolog, hanem azt kell mondani, hogy egy létező dolog, amit meg kell tanulni kezelni”.
Feljelentést tesz a párt ellen az 1 Magyarország Kezdeményezés, az önkormányzat pedig elveheti tőlük az irodát.
Csütörtöktől Sztojka Attila felelős a roma kapcsolatokért egy szerda esti kormányhatározat értelmében.
Donald Trump elnöksége végén hadjáratot indított az amerikai intézményrendszer rasszista alapjait vizsgáló kritikai rasszelmélet ellen, szövetségesei pedig azon vannak, hogy az véletlenül se befolyásolhassa az oktatást. A magyar kormány hasonlóan bánik a társadalmi nemek kérdésével, azt gondolva, hogy ha nem tanítják, akkor nincs is. Az itthon még kevéssé ismert kutatási terület támpontokat adhatna ahhoz is, hogyan lehet javítani a cigányság helyzetén.
Egy család negyvenes éveiben járó testvérpárja – csak egy példa az Ózd környéki roma közösségekben koronavírus miatt elhunytak közül. A vírus nem válogat, egy helyi háziorvos szerint többségi és a kisebbségi közösségekben egyformán tombol a járvány. A romák körében mégis nagyobb a kockázat, de nem csak az általánosan rosszabb egészségi állapotuk miatt.
“Ha füstös szobákban dől el, hogy ki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akkor nekem nem sok esélyem van” – mondta Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban.
