Ne féljetek, cigányok, itt van a Magyar! – roma fórumot tartott a Tisza Párt
A Tisza Párt leültetett néhány száz roma szimpatizánst, és bemutatta, hogyan képzeli el a részvételi demokráciát.
A Tisza Párt leültetett néhány száz roma szimpatizánst, és bemutatta, hogyan képzeli el a részvételi demokráciát.
Mind a 13, a nemzetiségi törvényben szereplő magyarországi kisebbség létrehozhatja országos önkormányzatát a június 9-ei választások nyomán. HVG-Ténytár.
Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Sólyom Lászlót búcsúztatjuk, majd a cigányság népszámlálási adatait és a prostitúció szabályozási kérdéseit vizsgáljuk meg.
"De a norma be nem tartása nem csak bűnözést takar" – rázza a fejét Toroczkai. L.L. Junior: "Miért, mit takar? Etnikai? Ha adok vért, táncolni fog a gyerek?" Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és L.L. Junior roma előadóművész leültek vitatkozni. Ezen azok is szemmel láthatóan nagyon meg voltak lepődve, akik néha benéztek a beszélgetésnek otthont adó budapesti kávézó ablakán.
A cigánybűnözés szó létjogosultságát bizonygató radikálisokkal szemben Horváth Aladárék a kifejezést közösségsértőnek nevezték és rendezvényüket azzal a szlogennel hirdették meg, hogy „Mondj nemet az uszításra”.
A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.
A cigány dal napjának idei központi helyszíne ismét az óbudai Kobuci Kert lesz.
Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.
Ha azt mondom, hogy a Háromezer számozott darab című film zavarba hoz, nem mondtam semmit: ez a film jelenetenként négyszer hoz zavarba, hogy aztán azt is megkérdőjelezze, ami miatt egyáltalán zavarba jöttem. Egészen különleges és fontos film ez a romák és nem romák együttéléséről és annál ezerszer többről.
A magyar–székely–román–cigány identitású Fekete Zsolt valós, mellbevágó élethelyzeteiből írta meg monológját, amit aztán régi ismerőse, Székely Csaba gyúrt színpadi szöveggé. A Perkucigó című előadás szombaton, április elsején látható a Jurányi Házban.
A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya november közepén bemutatott egy új arcot. A 35 éves Herfort Marietta, aki egy évtizedig dolgozott a közéletben kisebbségeket képviselő civilként, tavasszal már DK-s színekben szerepelt az ellenzék közös országos listáján, most hivatalosan „romaügyi tanácsadó” lett. Többek között arról kérdeztük, hogy miért pártpolitikában keresett több mozgásteret, hogy ellenzékből hogyan lehet konkrét ügyekben képviselni a romaság problémáit, és hogy mennyire érzi kétélűnek a saját példakép szerepét.
Énekeltek a szerelemről, de arról is, hogy tanulni kell, és nem ciki, ha bűnöző voltál, az a szégyen, ha az is maradsz. Már kamaszként is missziójuk volt a hiphopon keresztül elfogadtatni és megszerettetni a roma nyelvet és kultúrát a többségi társadalommal, de akár a sajátjaikkal is. Ez a misszió pedig 20 évvel a visszatérésük után egy cseppet sem kopott meg, sőt, azt mondják: bővült a mondanivalójuk köre. A Fekete Vonat múltjáról és jövőjéről a három alapítótaggal beszélgettünk.
Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
A társadalomtudomány és a szépirodalom határvidékének leghonosabb gazdája, aki régészként, néprajzosként, szociológusként, íróként és emberjogi aktivistaként a legtöbb nézőpontból látta és jelenítette meg a legkiszolgáltatottabbak, a cigányok, hajléktalanok, nyomorgók életét. Szabadságmániás örök ellenálló, ’56 harcosa és dokumentátora. Műfajteremtő író, a tanulságokban leggazdagabb, legdrámaibb élettörténetek megformálásának mestere. Fordulatos és szenvedélyes köz- és magánéletét 62 éves korában, 25 évvel ezelőtt, 1997. július 18-án szakította meg a rák.
A TASZ szerint a 2011-es gyöngyöspatai eset „a jogállam kereteit feszíti szét”.
A képzőművész szerint „a rasszizmusra nem azt kell mondani, hogy az egy beteg, káros, rossz dolog, hanem azt kell mondani, hogy egy létező dolog, amit meg kell tanulni kezelni”.
Feljelentést tesz a párt ellen az 1 Magyarország Kezdeményezés, az önkormányzat pedig elveheti tőlük az irodát.
Csütörtöktől Sztojka Attila felelős a roma kapcsolatokért egy szerda esti kormányhatározat értelmében.