A boldogságkutató szerint egyedül te tudhatod, mennyire vagy boldog
Mi a valódi, tartós boldogság titka, és hogyan érhetjük el? Többek közt erről beszélgettünk Sonja Lyubomirsky bestselleríró boldogságkutató pszichológussal.
Mi a valódi, tartós boldogság titka, és hogyan érhetjük el? Többek közt erről beszélgettünk Sonja Lyubomirsky bestselleríró boldogságkutató pszichológussal.
Hihetetlen, de igaznak tűnik.
A szervezetvezetés és egy hadtest irányítása között nem sok alapvető különbség van. Ez elsőre furcsán hangozhat, mégis több igazság van benne, mint gondolnánk: vezetőként ugyanis gyakran egy szakaszvezetőéhez hasonló, nagyon is felelősségteljes viselkedésmintákat kell követnünk ahhoz, hogy sikerre vigyük csapatunkat.
Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől. Ezt áthidalni csak előtakarékossággal lehet, lehetőség szerint olyan módon, hogy véletlenül se költhessük el a félretett pénzt a nyugdíjba lépésig. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megtartsuk korábbi hobbijainkat, kikapcsolódási formáinkat.
Tudtad, hogy ha egy információra sem kapja föl a fejét a HR-es vagy a munkáltató az önéletrajzod kézhez vételétől számított 5-6 másodpercen belül, akkor megy a papír a kukába? Ennél több időt nem töltenek az önéletrajzok átnézésével, és ha ezalatt semmilyen érdekes információra nem akadnak, akkor esélyed sincs arra, hogy kiszúrják, milyen értékes munkaerő is vagy valójában. Egy jó önéletrajz rövid bekezdéseket vagy felsorolásokat tartalmaz; a hosszú, terjengős leírásoknak egyáltalán nem szentelnek figyelmet.
A közösségi oldalak nemcsak, hogy nem veszítettek népszerűségükből, de gombamód szaporodnak, és egyre több embert tudhatnak követőik között. Ha lépést akar tartani vásárlóival jobb, ha megfogadja ezt a néhány tippet.
Sokféle elválás létezik, a baráti elköszönéstől kezdve a gyomorszorítóan tragikus elhagyásig. Az élmény a körülményekhez képest attól is függ, milyen korai tapasztalataink vannak, hogyan vártak minket a szüleink, amikor megszülettünk, örültek-e nekünk, megéltük-e, hogy pótolhatatlanok vagyunk számukra.
Nemcsak szórakoztat, gyógyít is a népszerű játék.
A HR-esek gyakran nem fedik fel, mi lehet a konkrét céljuk egy-egy kérdéssel. A „Miért jelentkezett erre a pozícióra?” tipikusan egy olyan kérdés, amelyre érdemes felkészülni, mert nagy valószínűséggel előkerül majd az interjú folyamán. Ráadásul nem is gondolnád, de a válaszod sok mindent elárul a képességeidről, rátermettségedről, a pozícióra való alkalmasságodról, melyek alapján az interjúztató értékelni fog téged.
Az együttműködésen alapuló gazdaság (népszerű elnevezéssel a közösségi gazdaság) lehetővé teszi, hogy társadalmunk alapjaiban kezdjen másként gondolkodni mindenről. A kései kapitalizmus korában újradefiniálja a fogyasztás, a termelés, a finanszírozás és a tanulás eddig ismert fogalmait. Mindezt pedig azzal éri el, hogy az emberi tevékenységek fókuszát a tulajdonról a hozzáférésre helyezi át.
Mi szükséges ahhoz, hogy egy vállalat életében az elindított változástatásoktól várt eredményeket elérjük? Sok részletre kell odafigyelnünk, de talán a legfontosabb az emberi tényező! Az, hogy mennyire motivált valaki a változásra, változtatásra, rengeteg részlettől függ. A demotiváltság lehetséges rejtett okait összegezte dr. Krasz Katalin munka és szervezeti szakpszichológus.
Valljuk be, a legtöbben nem szívesen adunk elő. Sokan félünk a nyilvános beszédtől: pedig gondolataink, ötleteink átadásán és figyelemfelkeltő, lebilincselő előadásán nemcsak személyes, de üzleti sikereink is múlnak. Fogadjuk meg Gina Barnett TED előadó-felkészítőjének tanácsait, és álljunk magabiztosan közönsége elé!
A „tafofil” a temetők megszállottja, e hajlam (vagy betegség?) fokozottan jellemző a töltőtoll-koptatókra: Hrabal és a prágai zsidó temető, Áprily Lajos és a kolozsvári Házsongárdi temető – a sort sokáig lehetne folytatni, ám ez a körutazás csupán apró ízelítőt nyújt az írók sírkert-mániájából. Cserna-Szabó András író írása a HVG Extra Pszichológiának.
Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.
A szolgáló vezetés első hallásra összeegyeztethetetlennek tűnik, pedig korántsem az, nem véletlen, hogy a világ egyik legjobb tisztképző intézményének mottója. Egy új könyv és a hozzá kapcsolódó előadás elmondja, hogyan tudjuk e filozófiát az üzleti életben vagy a mindennapok során sikerrel alkalmazni.
Manapság meghosszabbodott az az időszak, amikor a szülők már nem nevelnek gyerekeket, de még egyáltalán nem idősek. Az így kialakuló űr – amit „üres fészek” vagy „árvaház” szindrómának is szoktak nevezni – betöltésére gyakran hibás recepteket találunk, és egyik jellemzője a gyermek el nem engedése.
Amikor a baba megszületik, az anya csak arra tud gondolni, milyen jó lesz otthon a kicsivel! A legtöbben azt hiszik, hogy miután a gyerekek kirepülnek a bölcsődébe, óvodába, visszatérnek a munkahelyükre és minden megy tovább a régi kerékvágásban. Ez a legritkább esetben alakul így.
„Néha nem is érzem valódi embernek magam, hanem mások ötletei gyűjteményének” – mondta a január 10-én elhunyt David Bowie. Ma már nem meglepő, ha valamelyik könnyűzenei előadóról kiderül, nem olyan a való életben, mint amit a külvilágnak mutat magából a produkcióiban. Egykor azonban úttörőnek számított David Bowie, hogy olyan átváltozó ikonokra legyen hatással, mint Madonna vagy Lady Gaga.
A baba korai halála óriási fájdalom a szülőknek. A gyászt megnehezítheti, hogy a terhesség alatt elhunyt magzatok esetében sokszor eltitkolt életekről van szó, így a szülők akár teljesen magukra maradhatnak fájdalmukban. A tragédia hátterében ráadásul olykor feldolgozatlan érzelmek is hathatnak. Hogyan engedjük el az elveszített magzatokat?
Estefelé lerogyunk a fotelbe, elővesszük a heti műsorújságot, megnézzük, hogy korábban miket karikáztunk be, odakapcsolunk, és ha nem késtük le, megnézzük az esti filmet. Valószínűleg még sokaknak ismerős lehet ez a – ma már retrónak nevezett – élethelyzet, pedig évek óta egészen máshogyan tévézünk.