Sokan az újévet, mások az ihletet várják, de rosszul teszik: valószínűleg senki sem tud egyik napról a másikra megváltozni. De mindig lehetünk egy kicsit jobbak, egy kicsit figyelmesebbek, egy kicsit aktívabbak, ha lépésről lépésre, apránként, kitartással, a hibáinkból tanulva haladunk.
1. Lépjünk kicsiket!
Új életet akarunk kezdeni, mert a jelenlegivel elégedetlenek vagyunk, mégis minden marad a régiben.
Legtöbbször éppen azért, mert drasztikusan akarunk változtatni. Ezzel pedig eleve kudarcra ítéljük magunkat, hiszen hirtelen nem bújhatunk ki a bőrünkből: beidegződéseinket csak lassan alakíthatjuk át. „Az vagy, amit újra és újra teszel. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás” – szól az Arisztotelésznek tulajdonított, valójában Will Durant amerikai filozófiatörténésztől származó mondás, amelynek bölcsességét a pszichológiai kutatások is megerősítik.
Ha szeretnénk önmagunk jobb változatává válni, akkor kis lépésekben, türelemmel, fókuszáltan érdemes haladnunk. Kezdjük egyszerre egy vágyott szokás felvételével – vagy egy rossz elhagyásával –, és illesszük be a napirendünkbe. Gyakoroljunk, gyakoroljunk, ünnepeljük meg a részsikereket, nézzük el magunknak a botlásokat, és kezdjük újra: ha egy területen sikerrel járunk, az növeli az önbizalmunkat, és megkönnyíti a következő akadály legyűrését.
A rossz hír, hogy – szemben a népszerű mítosszal – egy-egy új szokás nem feltétlenül válik automatizmussá 21 napon belül (hiszen a személyiség és a vállalás típusa befolyással van rá), a jó, hogy elérhető: Phillippa Lally és kollégái 2009-ben azt találták, hogy ez az időszak 18–254 napig terjedhet.
2. Váltsunk szemléletet!
Timothy D. Wilsonnak, az amerikai Virginiai Egyetem elismert kutatójának módszere szerint az életünket történetként, önmagunkat pedig szerkesztőként kell elképzelnünk: ha átformáljuk a személyes narratívát, aktívan alakíthatjuk sorsunkat.
Mindennek alapja a fejlődésbe vetett hit, amint azt Carol Dweck, a Stanford Egyetem nemrég Magyarországon járt kutatója igazolta. Magyarul most megjelent Szemléletváltás című könyvében kimutatta, hogy szemléletmódunk komoly befolyással van egész életünkre: aki abban hisz, hogy az egyéni képességek az élet során bármikor fejleszthetők, azaz fejlődési szemléletű, az minden területen sikeresebb, mint az, aki a készségek eleve adott mivoltát vallja, azaz rögzült szemléletmóddal él. Szerencsére azonban a pozitív változásokat lehetővé tevő fejlődési szemléletmód tanulható.
További tippeket a HVG Extra Pszichológia 2015. november 20-án megjelent számában olvashat, melyben az elengedés, a gyász és az újrakezdés témáját járjuk körül szakértő szerzőinkkel. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
