Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint másfél milliárd ember, vagyis a világ népességének 24,8 százaléka (minden harmadik személy) vashiányos. További adatok azt mutatják, hogy Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, valamint a gyerekek közel fele is vashiányos. A betegség nőknél különösen gyakori, a vashiányos vérszegénységben szenvedők 75-80 százaléka közülük kerül ki.
A megváltozott munkaviszonyok alaposan átrendezik az informatikai biztonság látképét.
Györök Bori a MOME-n végzett, később pedig Londonban és Párizsban tanult: az örök klasszikus, mégis modern darabjai nem egy szezonra szólnak, hanem akár generációkon át öröklődhetnek. Egy friss projekt keretein belül most azonban sem a test adottságai, sem a gravitáció nem szabott határt a képzelőerejének. A fiatal divattervezővel a mindennapok stílusa, a fenntartható divat jövője, az innováció témája, illetve legújabb NFT kollaborációja is szóba került.
Hiába élünk tudatosan és hiába figyelünk az egészségünkre, néhány életmódbeli változtatás, az egyoldalú táplálkozás – például a vörös húsok elhagyása vagy egy szigorú diéta – miatt gyorsan kialakulhat a vashiányos állapot. Ha szeretnénk megelőzni a bajt, már számos vaskészítmény áll a rendelkezésünkre, de jó, ha tudjuk: a vaspótlók több-kevesebb mellékhatást is okozhatnak, így érdemes körültekintően kiválasztani azt a készítményt, amely jelentősebb kellemetlenségek és a túladagolás kockázata nélkül segíthet feltölteni szervezetünk vasraktárait.
Hogy kerül az ötlet a tervezőasztalra, mi az, amiből aztán új modellt fejlesztenek, kik és hogyan tesztelik le ezeket, míg végül a vásárlókhoz jutnak? Podcastunkban a Toyota jelenéről és jövőjéről Varga Zsombor PR-menedzserrel beszélgettünk.
A félmilliót is meghaladja a fogyatékkal élő személyek száma Magyarországon, akik számára egy sor hétköznapi tevékenység jóval nagyobb kihívást jelent ép társaiknál. Ezek között szerepel a kultúrafogyasztás is, és bár a magyar jogszabályok szerint fontos az esélyegyenlőség és a kultúra hozzáférhetősége bárki számára, még lenne mit alakítani a gyakorlatban. Jó példák azonban léteznek már itthon és külföldön egyaránt, ezeket mutatjuk be most.
Nem túl rossz, de van hely a fejlődésre – röviden így foglalható össze Magyarország digitális versenyképessége, azonban van egy terület, ahol az eddigieken túl további komoly fejlődésre lenne lehetőség, ez pedig az állami szektor. A témával kapcsolatban a Microsoft Magyarországhoz fordultunk, az informatikai óriásnak ugyanis komoly tapasztalatai vannak a kormányzati digitalizációval kapcsolatban.
A bioüzemanyagok körül sok a tévhit, pedig megfelelő technológiával nem csak a közlekedés, de az élelmiszeripar is sokat profitálhat a szakértő cégek működéséből.
Habár sokan még manapság is rettegnek a fogorvostól, és az éves ajánlott szűrővizsgálat fontosságát is elodázzák, mégis kevesen fordítanak figyelmet a napi rendszerességű, alapos és módszeres szájhigiéniára. Melyek az első jelek, amelyek felbukkanásakor érdemes szakember segítségét kérni? Mi az a plakk és mi köze az ínygyulladáshoz, valamint a fogszuvasodáshoz? Melyek azok a lépések, amelyek ajánlott elemei egy napi szájhigiéniai rutinnak? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Ha ma megkérdezünk egy cégvezetőt vagy egy vállalkozót, hogy mi alapján választ ki egy-egy szolgáltatást vagy terméket, nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az lesz a befutó, ami úgy tudja támogatni a munkáját, hogy az mindvégig hatékony és termelékeny tudjon maradni. Különösen igaz ez akkor, ha munkájához haszongépjárműveket használ.
Az elmúlt hónapok eseményei, a dinamikusan növekvő infláció és a vissza-visszatérő pandémiás helyzet bizonytalanná tette a vállalkozások jövőjét, ezzel együtt pedig arra késztette őket, hogy biztos működésükért – ha lehet – most még inkább mindent megtegyenek. A vásárlói elvárások, a fogyasztói szokások pedig egyre-másra a technológiai innovációk irányába húzzák a cégeket, így az elektronikus fizetés ma már nemcsak elvárás, hanem alapszolgáltatásnak számít a vásárlók körében.
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
Ma már pluszeszköz beszerzése nélkül is biztosítható az érintéses fizetési lehetőség, méghozzá egyszerűen, okostelefonnal.
A kibertámadások felépítése a céljuktól függetlenül meglehetősen hasonló, azonban csak egy olyan lépésük van, amikor még komolyabb problémák nélkül lehet védekezni ellenük.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
Az utóbbi években kialakult munkaerőhiány miatt a cégek gyakorlatilag versenyt futnak a tehetségek toborzása és megtartása terén.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Ha válság- és jövőálló befektetéseket keresünk, ma már nem kell lemondanunk arról, hogy pénzünk egyszerre termeljen hozamot, és szolgálja a közösség, a környezet és a jövő generációjának érdekeit. Az ESG-befektetések ezt a kettős hasznot nyújtják, azonban ma még nem elég szabályozott a piac ahhoz, hogy szakértők nélkül átlássuk az ezen termék mögötti valós szándékokat. De mik ezek az ESG-befektetések? A részletekről Varga Ádámmal, az Erste Befektetési Zrt. termékfejlesztési vezetőjével beszélgettünk.
Lassan tényleg vége a nyárnak, és kezdődik az iskola, ami rengeteg családnál okozhat problémát. A füzetek, tollak, körzők és egyéb papír-írószerek drágák, és nem mindegy, mekkora terhet rak egy családra a tanévkezdés. Romhányi Tamással, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a témáról, illetve – többek között – arról, hogy az ő iskoláikban hogyan indul az év, és hogy aki teheti, hogyan segíthet a rászorulóknak.
