Miért fogy ilyen gyorsan a hélium a Földön?

A héliumot a héliumdús földgáz cseppfolyósításának melléktermékeként nyerik ki, évente körülbelül 30.000 tonnát világszinten. A kitermelt, tisztított és cseppfolyósított hélium hat nagy iparigáz-gyártó vállalaton keresztül jut el a világ különböző régióiba.

A hat gyártó egyike a Magyarországon is az egyik legnagyobb héliumszállítónak számító Messer. A cég stabilitását és megbízható szállítási képességeit mutatja, hogy a NASA nemrégiben ötéves szerződést írt alá a Messerrel, amelyben a Messer héliumbeszállítóként olyan projektekhez adhat héliumot, mint az első női Holdra lépést segítő Artemisz-misszió, vagy az első asztronautával végzett Mars-expedíció. A rendkívüli projekteken túl a NASA a Space Launch Systemhez, a mélyűri szupernehéz hordozórakétához, az Orion űrhajóhoz és a SOFIA teleszkóphoz is részben ezt a héliumot használja majd fel.

Egyre több kellene, de egyre kevesebb van

Bár a hélium a második leggyakoribb elem az univerzumban, a Földön azonban ritka, a rendelkezésre álló készletek végesek. Eközben a világ héliumfogyasztása a technológia fejlődésének köszönhetően folyamatosan növekszik. Addig, amíg nem indul be a hélium űrbányászata, az ellátást a Földről kell megoldani: becslések szerint a globális geológiai héliumkészlet körülbelül 8 millió tonnára tehető, amelyek közül a legjelentősebb lelőhelyek az Egyesült Államokban, Katarban, Algériában és Oroszországban találhatók. Kisebb forrásokat termelnek még ki Lengyelországban, Kínában és Ausztráliában is.

2012-ig a globális héliumtermelés majd 80%-a az Egyesült Államokból származott, mindeközben az egyik legjelentősebb feltörekvő új héliumtermelővé Katar vált, ahol 2013-ban elindították a világ legnagyobb héliumtisztító és cseppfolyósító egységét Ras Laffan-ban. Katar részesedése így a globális piacon már mintegy 30%-ra tehető. Az éppen aktuális közel-keleti helyzet ugyanakkor folyamatosan befolyásolja a hozzáférést a katari héliumhoz. Algériában is nyílt új héliumüzem, valamint korábbi tervei szerint a 2020-as évektől Oroszország is komoly szereplővé kívánt válni.

Nehezített pályán

Korábban már több héliumválság is ellátási problémákat okozott a világpiacon, ezek hátterében gazdasági világválságok, geopolitikai események, ipari katasztrófák, világjárvány és nemzetgazdasági stratégiai döntések egyaránt felbukkantak. Egy súlyos üzemi robbanás és a legutóbbi véres krízis, az orosz-ukrán háború pedig a Gazprom kelet-szibériai üzemének, az Amurnak az év elején elindított hélium kitermelését teszi kérdésessé, mert a háború elindítása miatt az országnak nemcsak az export és szállítási lehetőségei korlátozottak, de a modern kitermelési technológiákhoz sem fér már akadálytalanul hozzá.

Nélkülözhetetlen a hétköznapi életünkben

Kijelenthető, hogy a hélium létfontosságúvá vált az életünkben. Hélium cseppfolyósításával állítható elő a létező leghidegebb, -273 ⁰C fokos cseppfolyós hűtőközeg. Hélium fújja fel az autók légzsákját, semleges tulajdonságai miatt védőgáz a hegesztésben, valamint festményeket és muzeális dokumentumokat konzervál. Mivel könnyebb, mint a levegő és nem robbanásveszélyes, léghajókat, kutató és meteorológia ballonokat, de ezen túl party lufikat emel a levegőbe. Légzőlevegő összetevőként búvárok használják oxigénkeverékhez nitrogén helyett, így elkerülik a tüdőembóliát, de a szivárgás-ellenőrzésre is ezt a gázt használják, mivel a hélium atom olyan kicsi, hogy a legapróbb pórusokon keresztül is kiszökik.

Pótolhatatlan tulajdonságai és szó szerint életbe vágó felhasználási területei miatt takarékosan és okosan kell bánnunk a hélium készletekkel, törekedni kell a gáz újra felhasználására. A lufi ebben a sorban hátul kullog, mert a belőle kiszökő gáz többet nem hasznosul, anyaga pedig a környezetet szennyező műanyaghulladék lesz.

A Messer számos technológiai fejlesztése és gyakorlata, köztük a gyártás során elillanó nemesgáz „befogása” és tisztítása ugyanakkor már túlmutat az ipari gáz szállításán és a biztonságos ellátás biztosításán, és a hosszabb távon fenntartható hélium gazdálkodásról is szól.