Sokszor hallható üzleti körökben, hogy az EU egyik legkedveltebb helyszínei adózás szempontjából Málta és Ciprus – de vajon miben is különböznek a szigetországok a magyar szabályozástól? Cikkünkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.
Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.
Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!
Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.
Heteken belül nyilatkozniuk kell a cégeknek a bankok felé a valódi tulajdonosaikról, melyre minden cégtulajdonosnak megfelelően fel kell készülnie, hiszen ez hosszú távon komoly következményekkel járhat.
A klasszikus adóparadicsomok közül már a Seychelle-szigetek is arra kényszerült, hogy az OECD nyomásának engedve átláthatóbbá tegye az adórendszerét, így kerülve el a feketelistákat. A 2019-es változtatásoknak köszönhetően már nem sokkal maradnak el a nemzetközi adótervezés éllovasaitól.
A „felső tízezer” összekacsintós pénzügyi megoldása juthatott sokak eszébe az újonnan létrehozható vagyonkezelő (családi) alapítványok hallatán, pedig jobb esetben az egész ország profitálhat belőle – véli a HVG BrandLabnek nyilatkozó szakértő. Szerencsére létezik egy másik, az átlagemberek számára is rendkívül hasznos vagyonvédelmi forma, amivel új pénzügyi kultúra alakulhat ki.
Míg az egyéni vagy vállalati szintű adóoptimalizálási praktikák a 21. század elejéig lényegében az állami és nemzetközi jogszabályok adta lehetőségek mentén alakultak, ma már inkább a jogalkotók kénytelenek az események után futni, hiszen az internet terjedésével megjelenő új, globális szolgáltatásokra egyre nehezebben alkalmazhatóak a 1800-as évek végén lefektetett közteherviselési szabályok.
Egyszerre hoz adóügyi szigorítást és lazítást az idei év azok számára, akik nemzetközi üzleti érdekeltségekkel, illetve külföldi jövedelemmel (is) rendelkeznek: a január első napjától hatályos jogszabályváltozások összességében ugyanakkor az észszerűség, életszerűség irányába mutatnak, bizonyos esetekben pedig akár még megtakarítást is eredményezhetnek az eddigiekhez képest.
Miközben a legtöbb ország szigorú feltételeket szab az állampolgárság megszerzésére, világszerte bevett gyakorlat, hogy különböző – jellemzően igen nagy értékű – beruházásokért cserébe letelepedési jogosultságra, vagy épp állampolgárságra (és így útlevélre) tehetünk szert.
Az üzleti világban orosz offshore-nak hívják, a valóságban azonban a hagyományos adókedvezmények csomagba szervezésével próbálja be-, illetve hazacsábítani a tőkét Moszkva. Könnyebb lesz tehát belépni a 146 milliós orosz piacra, ám a feltételek továbbra is szigorúak.
A hazai vállalkozói kultúra zöme akkor sem veszi komolyan a kockázatokat, ha már komoly vagyont halmozott fel. Pedig egy élet munkája is kárba veszhet, ha az örökös éretlen, rosszindulatú vagy alkalmatlan rá, hogy átvegyen egy cégbirodalmat.
Tavaly hónapokig hangos volt a sajtó korunk két labdarúgó-szupersztárjának adóügyeitől. A rajongók persze védték Ronaldót és Messit, pedig lényegében csaltak, és a spanyol állam „támadása” teljesen jogos. A két sportoló jó példa arra, hogy mi a különbség az adóoptimalizáció és az adócsalás/adóelkerülés között. Sok legális módja van ugyanis az elsőnek, míg az utóbbinak előbb-utóbb az állam jogos követelése vet véget. Mi természetesen a törvényes módszerekkel foglalkozunk ebben a cikkben.
Amióta a Bitcoin árfolyama bemutatta zuhanórepülését, a kriptovaluták hirtelen szitokszóvá váltak a befektetők között. Bár a piac azóta is virágzik, annak kockázatosságát ma már senki nem vitatja. Ennek fő oka pedig az, hogy a piaci körülmények nincsenek kellő mértékben szabályozva. Ezt a hiányosságot ismerte föl Málta, ahol először fogják szabályozni ezt a szektort, és ezáltal a világ kripto-központjává lép elő.
A digitális vállalkozások adózása a sokéves szabályozói próbálkozás ellenére még mindig nem tisztázott. Egy hónapja az Európai Bizottság összeállított egy tervezetet, amely talán rendet tehet az online világban. De mikor lehet ennek realitása? Tényleg fizetni fog a Facebook vagy a Google? Hogyan és hol érdemes most digitális céget alapítani? Ezekre kerestük a választ ebben a cikkben.
Svájc! – vágták rá mini-közvéleménykutatásunk résztvevői arra a kérdésre, mi jut az eszükbe a banktitokról, annak ellenére, hogy e sztereotípia lassan megszűnőben van. Többségünket inkább már az foglalkoztatja, hogy nem jutnak-e az adataink a beleegyezésünk nélkül illetéktelen kezekbe – ahogy az történt a Facebook 50 millió felhasználójával. Ezért jó tudni, hogyan derülhet fény legálisan a bizalmas, a hatóságok, céges versenytársak számára igen értékes banki adatainkra.
Ma már nem lehet szitokszó az offshore Magyarországon sem, hiszen a hazai szabályok megváltozása kvázi elismerése annak, hogy egy offshore cég alapításának oka elsősorban nem az adóelkerülés. Mivel már az adóparadicsomok is szolgáltatnak adatokat más országoknak, annak sem kell félnie, aki üzleti partnerként kerül kapcsolatba egy offshore céggel.
