Vagyonmentés és B-terv második útlevéllel?

A megoldás jól jön azon országok tehetős állampolgárainak, akik külföldi befektetéseikkel is be kívánják biztosítani vagyonukat, és egyszersmind B-tervről is gondoskodni akarnak, ha valami miatt el kellene hagyni otthonukat. Szintén csábító lehet olyan országban állampolgárságot szerezni – legalább papírforma szerint –, amelynek útlevele „többet ér”, azaz több országba lehet vele beutazni külön vízum nélkül is.

A Golden Passport-piac is csak piac

A letelepedést vagy állampolgárságot kínáló, befektetés-ösztönző ajánlatok piaca számos szempontból megegyezik bármilyen más árucikkével: mind az igények, mind pedig lehetőségek rendkívül szerteágazóak. Ennek megfelelően a különböző országok által kínált portékák között is meglehetősen nagy a különbség. Az értéket – és árat – azonban az ezen a piacon megjelenő ország adottságai határozzák meg – mondja dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója.

A szakértő szavai szerint bár a nagy értékű befektetésért cserébe letelepedést kínáló megoldásokkal először Nagy-Britannia és az USA jelent meg még évtizedekkel ezelőtt, napjainkban inkább azok az országok dobnak ilyen befektetési terméket a piacra, amelyek – egyéb bevétel szűkében – kedvező geopolitikai adottságaikból kívánnak pénzt csinálni. A letelepedési kötvény-ügyletek lényege, hogy az állam kimondottan külföldi befektetők részére bocsát ki fix összegű – rend szerint több százezer vagy 1-2 millió eurós – hosszú lejáratú kötvényt. Ezért cserébe a kliens (illetve országtól, terméktől függően annak családja) letelepedhet a kötvénykibocsátó országban. (Ilyen megoldást kínált éveken keresztül hazánk is.)

Ám amellett, hogy az adott ország saját költségvetési egyensúlyát biztosítja, megkövetelhet egyéb befektetéseket is. Dr. Magyar Csaba szerint ilyen lehet például valamilyen ipari, kereskedelmi beruházás, vagy épp ingatlanvásárlás, ami nem ritkán kimondottan egybevág az ügyféligényekkel. Ennek a megoldásnak az eredménye az is, hogy Cipruson vagy Máltán óriási ingatlankomplexumokat birtokolnak oroszországi befektetők. Az ily módon felturbózott beruházási kedv olyan nagy, hogy már az országok GDP-jében is kimutatható. Más kérdés, hogy a házak, apartmanok elidegenítési tilalmának lejárta után (vagyis amikor majd tömegesen jelennek meg a piacon az immár szabadon eladható ingatlanok) könnyen kipukkadhat az ingatlan-lufi.

Mit, hol miért?

Ahogy a szakértő által említett példák is mutatják, az Európai Unió országai igen vonzó befektetési célpontok lehetnek olyan államok lakói számára, akik csak nehézkesen, vízummal utazhatnának be az Európai Unióba. Egy ciprusi – vagy épp magyar – befektetéssel azonban szabadon mozoghatnak, vállalkozhatnak az unión belül. Mindössze azt – a schengeni övezetben nem ellenőrizhető – szabályt kell betartani, hogy a letelepedést engedélyező országon kívül más tagállamban legfeljebb kilencven napot lehet tartózkodni egyhuzamban.

A letelepedési és állampolgársági programok népszerű termékei a karibi mini államoknak is, ahol a kedvező adózási feltételek is színesítik a befektetéseket. Ezen országok állampolgáraiként némileg eltérő előnyöket, lehetőségeket élvezhetünk. Viszonylag könnyű például az Egyesült Államokba érvényes munkavállalói vízumhoz jutni, ami természetszerűleg azon befektetőknek jön jól, akiknek anyaországa nem ápol túl jó diplomáciai viszonyt az USÁ-val. A karibi térség vonzó lehet ugyanakkor azoknak is, akik uniós adózóként valamelyik svájci bankban tartják a pénzüket, ám nem szeretnék, ha az adóhatóság, vagy más szerv ezekről bármilyen információkhoz jutna. Az Európai Unió tagállamai és számos pénzügyi központ (Svájc, Liechtenstein, Bahamák stb.)  között már érvényben van az a megállapodás, amelynek értelmében automatikusan kiadják az európai adóügyi illetőségű ügyfeleiknek banki adatait. Ezt azonban könnyen elkerülhetik, ha karibi útlevéllel és lakcímmel (+adószámmal) nyitnak számlát Svájcban. Többek között emiatt fakadt ki az OECD pár héttel ezelőtt, de erről lentebb még írunk.

A programok értékesítését jellemzően különböző ügynökségek végzik, amelyek a kibocsátó ország szabályai szerint jogosultságot szereztek a tevékenységre.  Ezen irodák jellemzően több ország lehetőségeit is árusítják, a betérő ügyfelek így széles porfólióból tudják a céljaiknak, anyagi lehetőségeiknek leginkább megfelelő ajánlatot kiválasztani. Az ügynökségek a megkötött üzletek során kérnek viszonylag magas árfekvésű ügyintézési díjat és nem ritkán előfordul, hogy jutalékot is kapnak a befektetés után.

Aggályok és látványintézkedések

A Crystal Worldwide szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a különféle programokkal kapcsolatban aggályok merültek fel mind az Európai Unió, mind pedig az OECD-részéről. Míg az előbbi szervezet biztonságpolitikai kérdéseket feszeget, utóbbi inkább a gazdasági, adózási problémákra igyekszik felhívni a figyelmet.

Az már más kérés, hogy komolyabb lépéseket egyelőre egyik szervezet sem tett:  Az OECD ezzel kapcsolatban odáig jutott csak el egyelőre, hogy egy feketelistát állított össze a leginkább aggályos programmal rendelkező országokról. E szempontrendszer ugyanakkor fogódzót ad a kockázatok latolgatóinak és az érdeklődőknek egyaránt, hiszen a kötelezettségek (mennyit kell befizetni, mennyit kell fizikailag is a célországban tartózkodni) a jogosítványokat (adózási előnyök, adómentesség) is figyelembe vették. Az OECD fekete listájára felkerült Málta, Ciprus és Qatar, valamint az egzotikus adóparadicsomok, így Antigua és Barbuda, a Bahamák, Grenada, Szent Kitts és Nevis, St. Lucia szigete és a Seychelle-szigetek is. Az Európai Parlament pedig készített egy tanulmányt amiben arra is kitérnek, hogy egész jó üzlet tud lenni ez egy államnak. A programok iránt egyébiránt a már említett Oroszországból, Kínából és Közel-Keletről van a legnagyobb érdeklődés.

A témban további érdekességeket is hallhat a Millasreggeli oldalán található podcastben.