Crystal Group
Crystal Group

Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.

Több olyan országot is találunk az Európai Unióban, ahol a külföldi befektetőknek a legjobban megéri céget alapítaniuk. De minden esetben felbukkannak olyan tényezők is, amelyeket érdemes figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról kell dönteni, hogy egy nemzetközi céges struktúrát milyen központtal érdemes létrehozni.

Egyre nehezebb az adókat optimalizálni a befektetőknek

Amikor a külföldi befektetők az EU országaiban szeretnék megvetni a lábukat, ideális célpontnak tűnik az Egyesült Királyságban történő beruházás. Bár több típus is létezik, alapvetően két cégjogi formáról érdemes beszélni. Az egyik a magyar cégjogban a zártkörűen működő részvénytársasághoz hasonlít a leginkább, a másik pedig a különböző partnershipek, azaz polgárjogi társaságok alapítása, amelyben a részt vevő személyek és társaságok a brit adójog alapján nem minősülnek adóalanynak. Maga a cég nem adóköteles az ott realizált jövedelme után, csupán a társaságot létrehozó személyeknek kell a honosságuk szerinti országban adófizetési kötelezettségnek eleget tenniük. „Ez a rendszer sokáig nagyon jól működött, azonban Nagy-Britanniában néhány évvel ezelőtt elkezdték megadóztatni a belföldön tevékenységet végző, illetve belföldi taggal rendelkező partnershipek jövedelmét is. Ez pedig jelentős adóterhet jelent, mivel a társasági adó mértéke jelen pillanatban 19%-os szinten van. Ez EU-s viszonylatban sem alacsony, a magyar 9%-hoz képest pedig kifejezetten magas” – mondja Karácsony Balázs, a Crystal Worldwide vezető szakértője.

Amennyiben megvalósul a Brexit, és a britek valóban kilépnek az Európai Unióból, jelentős átalakítás kezdődhet a brit adórendszerben, melynek folyományaként tovább mérsékelhetik az adókulcsokat. „Jelentős mértékű adócsökkentés azonban nem várható, mert a brit gazdaság jelenleg igencsak ingatag helyzetben van, és a költségvetés biztosítása érdekében fontos, hogy az adóbevételeket legalább szinten tudja tartani a kormányzat” – folytatja a szakértő.

Ezek a cégformák viszont bizonyos gazdasági funkciók betöltésére nem alkalmasak, pedig nagyon sokan közösségi árukereskedelem, illetve szolgáltatás nyújtására veszik, vagy vennék igénybe a hasonló társaságokat. Azonban ezekre természetüknél fogva az ottani adójog alapján nem tekintenek adóalanyként. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a cég nem tud közösségi adószámot szerezni, így nem tud közösségi ügyleteket lebonyolítani. Kizárólag akkor, ha egy belföldi személy is bekerül a partnerek közé.

„A mi tapasztalatunk az, hogy az érintett partnershipek az esetek döntő többségében nem tesznek eleget ennek a feltételnek, tehát e cégformákat nagyon sokan nem jogkövető magatartással tartják fenn” – mondja Karácsony Balázs.

Elveszett a névtelenség az Egyesült Királyságban

A tavalyi évtől ráadásul átláthatóbb a cégvezetés az Egyesült Királyságban is, miután bevezették a tényleges tulajdonosok kötelező nyilvántartására vonatkozó EU-irányelvet. A korábbi rendszernek az volt az egyik előnye, hogy a tényleges tulajdonosok személye nem látszódott. Ma már minden olyan személy nevét, akinek 25%-nál nagyobb tulajdonjoga, vagy egyéb irányítási jogosultsága van ezekben a cégformákban, kötelező egy központi adatbázisban feltüntetni, így a nyilvántartás a hatóságoknak is hozzáférhető. Az új szabállyal tehát elveszett az anonimitás.

Körülményes és nehéz külföldön céges bankszámlát nyitni

További nagy hátrány az Egyesült Királyságban és az EU-ban működő cégeknél, hogy mindegyik vállalatnak, amelynél bármilyen külföldi céges struktúra megvalósul, rendkívül nehéz az adott országban kereskedelmi bankszámlát nyitni. A bankok ugyanis a 2016-ban bevezetett kötelező jelentéstételi rendszer (common reporting standard) életbe lépése óta fokozott ügyfélátvilágítási eljárást folytatnak le az olyan céges ügyfeleknél, ahol bármilyen komplexebb cégjogi struktúrát találnak. Ilyen szempontból a partnership forma kiemelt kockázatúnak minősül, mert az nem minősül adóalanynak, így nem feltétlenül ellenőrizhető transzparensen, hogy a társulást alkotó tagok a rezidens országaikban eleget tesznek-e az adófizetési kötelezettségüknek.

Az Egyesült Királyság országaiban (Anglia, Skócia, Észak-Írország, Wales) több 10 ezer olyan partnershipet jegyeztek be, ahol a társulási formát külföldi partnerek alkotják. Ezeknél mindenképpen mérlegelni kell, hogy fenntartják-e az adott vállalatot, vagy migrálják-e azt egy másik, szabályozottabb, stabilabb körülményeket biztosító „helyszínre”.

„Gibraltárral kapcsolatban is hasonló a helyzet: ott ugyan egyáltalán nem kell társasági adót fizetni, és a cégek jelentéstételi kötelezettsége is kevésbé szigorú, mint egy könyvvizsgált pénzügyi mérleg vagy eredménykimutatás, de a Brexit miatt a parányi ország státusza is kérdéses. Ezért a politikai bizonytalanság miatt ezeket a konstrukciókat nem javasoljuk” – ismerteti a befektetési kockázatokat a Crystal Worldwide szakértője.

A balti országok élénkítik a gazdaságot, de az osztalékra lecsapnak

Az utóbbi években hangsúlyossá vált a balti államokban történő cégalapítás. „Lettország és Észtország első pillantásra nagyon, második megközelítésre viszont már korántsem kedvező szabályozási rendszert alakított ki a külföldi befektetők számára” – mondja Karácsony Balázs. Miután ezekben az országokban létrehoznak egy gazdasági társaságot, az adott cég működése után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, a társasági adó nulla százalék. Viszont akkor, amikor a tulajdonosok osztalékfizetésről döntenek, 20% forrásadót kell fizetni. A balti országok úgy vélekednek, hogy amíg a gazdaságban pörög a pénz, és a céget működésben tartják a befektetők, addig nincs semmilyen kötelezettség, így élénkítik a gazdasági folyamatokat. Ám ha a tőkét kivonnák az országból, életbe lép az exit tax jellegű adóztatás. További érdekesség, hogy az adminisztratív folyamatok kifejezetten egyszerűek a fenti balti országokban. Az online rendszerek használatával semmilyen papír alapú könyvvezetési kötelezettség nincs. A hátrány viszont az, hogy magas a térség politikai és banki kockázata, miután tavaly kiderült, hogy a Danske Bank észtországi fiókjain 200 milliárd eurónyi kétes eredetű pénzt folyattak át főként orosz üzletemberek. Az eset jelentősen csorbította a bankrendszer megbízhatóságát, sőt, már a helyi cégeknek sem szívesen nyitnak bankszámlát.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Már nem sokáig lesz az étlapon a dupla ír-holland szendvics

Míg az egyéni vagy vállalati szintű adóoptimalizálási praktikák a 21. század elejéig lényegében az állami és nemzetközi jogszabályok adta lehetőségek mentén alakultak, ma már inkább a jogalkotók kénytelenek az események után futni, hiszen az internet terjedésével megjelenő új, globális szolgáltatásokra egyre nehezebben alkalmazhatóak a 1800-as évek végén lefektetett közteherviselési szabályok.

Crystal Group BrandChannel

Vagyonkezelő alapítványok: Bűvésztrükk vagy családi mentőöv?

A „felső tízezer” összekacsintós pénzügyi megoldása juthatott sokak eszébe az újonnan létrehozható vagyonkezelő (családi) alapítványok hallatán, pedig jobb esetben az egész ország profitálhat belőle – véli a HVG BrandLabnek nyilatkozó szakértő. Szerencsére létezik egy másik, az átlagemberek számára is rendkívül hasznos vagyonvédelmi forma, amivel új pénzügyi kultúra alakulhat ki.

Crystal Group BrandChannel

Jobb lesz itthon adózni a külföldi jövedelem után

Egyszerre hoz adóügyi szigorítást és lazítást az idei év azok számára, akik nemzetközi üzleti érdekeltségekkel, illetve külföldi jövedelemmel (is) rendelkeznek: a január első napjától hatályos jogszabályváltozások összességében ugyanakkor az észszerűség, életszerűség irányába mutatnak, bizonyos esetekben pedig akár még megtakarítást is eredményezhetnek az eddigiekhez képest.