Crystal Group
Crystal Group

A digitális vállalkozások adózása a sokéves szabályozói próbálkozás ellenére még mindig nem tisztázott. Egy hónapja az Európai Bizottság összeállított egy tervezetet, amely talán rendet tehet az online világban. De mikor lehet ennek realitása? Tényleg fizetni fog a Facebook vagy a Google? Hogyan és hol érdemes most digitális céget alapítani? Ezekre kerestük a választ ebben a cikkben.

Az elmúlt húsz évben a digitális gazdaság elképesztő térnyerését figyelhettük meg. Ennek indulását általában a Windows 95 megjelenésére teszik, azóta a normál fizikai piacterek bevételei nagyjából megegyeznek a digitális gazdaságéval, bár erre pontos adat nincsen. Ami viszont árulkodó, hogy tőkeérték alapján a világ 20 legnagyobb cége közül már jelenleg is 9 a digitális gazdaság szereplője (pl. Google, Facebook, Apple ), míg 20 évvel ezelőtt egyetlen egy volt ilyen. Ezek a cégek olyan komoly gazdasági szereplők, amelyek akár egy egész nemzetgazdaságot is meghatároznak. Csak viszonyításképpen: az Apple-nek nagyjából annyi készpénze van külföldön, mint a teljes magyar éves GDP. A digitális gazdaság ennek ellenére még mindig nincs szabályozva igazán, vagyis nagyon hiányos a rendszer. Bár törekvés van, de jelen pillanatban még semmi nem fekete-fehér. Alig van olyan tanácsadó, aki teljes biztonsággal meg tudja mondani a digitális világ cégeinek, hogy azoknak milyen mértékű adófizetési kötelességük van és mely országokban. Sőt, egyelőre még a hatóságok emberei sem tudják a tutit.

Tényleg nem adóznak a nagy cégek?

Érthetően a nagy multinacionális vállalkozások a szabályozás hiányában olyan adótervezési struktúrákat alakítottak ki, melyek minimalizálja a költségeiket. A nemzetközi szabályozás lehetőségeit kihasználva például a Facebook és az Apple néhány „igazgatósági tagja” a Kajmán szigeteken szörfözget, cserébe a cégük szinte alig adózik, és nem kell a kiugróan magas 33 százalékos (idei évtől már csak 21) amerikai nyereségadót befizetnie. Azért foglaltuk idézőjelek közé a szörfözőket, mert ők valójában nem aktív résztvevői a cég életének. De ott kell lenniük egyfajta kirakatbábúként, ugyanis ha egy cég vezetőinek bizonyos százaléka egy adott országban tartózkodik, akkor a bevételek jelentős részét ott kell leadózni (jelen példa esetén rendkívül baráti, 0 százalékos adó mellett). Hosszú távon biztosan ezt is szigorítani fogják, éppen ezért már most kaptak egy lehetőséget Donald Trump amerikai elnöktől: nagyjából 10 százalékért cserébe „hazavihetik” a profitjukat (az említett 33, illetve 21 százalék helyett).

Valami lesz. De mikor?

Három évvel ezelőtt az OECD kidolgozott egy akciócsomagot a digitális gazdaság igazságos adóztatásról, ami ugyan egy kb. 120 oldalas, valóban komoly munka, de igazából nem derül ki belőle semmi konkrétum. Bár megfogalmaz egy ajánlást: a fogyasztás országában – azaz ott, ahol a bevételek realizálódnak – történjen meg az adófizetés is.

Az Európai Unió hasonló rendszerre törekszik. Egy egészen friss, március végén megjelent Bizottsági javaslatban a digitális gazdaság igazságos megadóztatásáról van szó. Ebben sok érdekes, és az utóbbi időben tisztázatlan ajánlást fogalmaztak meg, melyből most csak néhány kulcsmondatot emelünk ki, hogy világossá váljon a törekvés.

Tisztázták a problémát

„… a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták. A hatályos adószabályok nem terjednek ki az olyan jövedelmező tevékenységekre, mint a felhasználók által létrehozott tartalom értékesítése.”

…és elhangzik a fő cél is: ott adózzanak, ahol bevételt realizálnak

„A cél a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja annak érdekében, hogy a nyereséget ott regisztrálják, és ott adóztassák, ahol a vállalkozások és a felhasználók között a digitális csatornákon keresztül jelentős interakció történik.”

Mikortól van „jelen” egy tagállamban egy vállalkozás?

Ha

  • valamely tagállamban az éves bevételek tekintetében túllépi a 7 millió eurós küszöböt
  • egy adóévben 100 000-nél több felhasználóval rendelkezik egy tagállamban
  • a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre.

Hogyan kapják meg az adóbevételeket a tagállamok?

Létrejön egy nagy, uniós társasági adóalap, melyből a nagy multinacionális csoportok nyereségét oly módon osztanák el, hogy valójában hol keletezett a bevétel. Ehhez a cégek hozzájárulása is kell, ugyanis ehhez országonkénti mérleget kellene leadniuk.

Amíg ez az „igazságos”, egységes adórendszer legkorábban 2022-ben életbe nem lép, addig is tagállami szinten lehetnek egyedi szabályozások. Voltak is már próbálkozások a szektor megregulázására, többek között a magyar reklámadó törvény is ilyen. Valószínűtlen, hogy az Unió jóvá fogja hagyni azt a részt, mely kifejezetten a digitális multicégekre lett kitalálva (többek között a Facebookra és a Google-re). Ebben ugyanis az áll, hogyha valaki nem teljesíti a reklámadó bejelentési és fizetési kötelezettségét, akkor a magyar adóhatóságnak joga van egy „vélelmezett adót” kiszabni, mely nemes egyszerűséggel 3 milliárd forintban (plusz 1 milliárd forint mulasztási bírság) lett megállapítva. Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy amikor a tagállamoknak iparági különadókat javasolt az unió, akkor nem erre gondolt.

Van megoldás

Egyelőre ez a szabályozatlanság nem lehetőség, hanem kockázat. Ennek ellenére lehet olyan struktúrát találni, hogy a jövedelmezőségük és a jogi biztonságuk megmaradjon ezeknek a cégeknek. Erre kínál megoldást a Crystal Worldwide, olyan helyszíneken mint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Málta. Ezekben az országokban az online piactér szereplőinek egyrészt tisztázott a jogszabályi háttere, másrészt az adók is nagyon kedvezőek. Például, ha Budapesten elindul egy magyar startup, akkor 2 százalék iparűzési adót és 9 százalék nyereségadót kell fizetnie. Szingapúrban és az Emírségekben ezek a „sarcok” ismeretlenek (0 százalékosak), Máltán pedig 5 százalék. Ha 2022-ben valóban bevezetik az „igazságos” adózásról szóló szabályt az Európai Unióban, akkor előfordulhat, hogy Málta kiesik majd ebből a körből, de a másik két ország biztosan nem. Ugyanis olyan nagy globális adóegyezmény, melyben minden ország benne lesz a világon, az elkövetkező 10 évben aligha lesz.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Kft. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Csak az a kript’adó ne lenne…

Az valószínűleg már senki számára nem meglepetés, hogy a Bitcoinból származó nyereség után bizony kell adózni. Azzal viszont talán nincs mindenki tisztában, hogy bizonyos esetekben ezt nem feltétlenül Magyarországon kell megtenni. Külföldön is le lehet róni az ilyenkor szokásos közterheket, amelyek a hazainál akár jóval alacsonyabbak is lehetnek.

A Kétfarkú megörökítette a rendőrség Baskyt kereső levelét, de nem akárhogy

A Kétfarkú megörökítette a rendőrség Baskyt kereső levelét, de nem akárhogy

Vádat emeltek az ittasan száguldozó sofőr ellen, aki testvére halálát okozta

Vádat emeltek az ittasan száguldozó sofőr ellen, aki testvére halálát okozta

„Még soha senki nem kért segítséget tőlem azzal, hogy: Doktornő, olyan jól vagyok!”

„Még soha senki nem kért segítséget tőlem azzal, hogy: Doktornő, olyan jól vagyok!”

Csökkent Gulyás Gergely hatásköre

Csökkent Gulyás Gergely hatásköre

Többtucatnyi pedofil pap nevét hozta nyilvánosságra a washingtoni érsekség

Többtucatnyi pedofil pap nevét hozta nyilvánosságra a washingtoni érsekség