Crystal Group
Crystal Group

A „felső tízezer” összekacsintós pénzügyi megoldása juthatott sokak eszébe az újonnan létrehozható vagyonkezelő (családi) alapítványok hallatán, pedig jobb esetben az egész ország profitálhat belőle – véli a HVG BrandLabnek nyilatkozó szakértő. Szerencsére létezik egy másik, az átlagemberek számára is rendkívül hasznos vagyonvédelmi forma, amivel új pénzügyi kultúra alakulhat ki.

A magyar családok nagy kockázatkerüléssel kezelik pénzügyeiket, és az évtizedek alatt kiforrott, hagyományosnak tekintett módon igyekeztek megőrizni és gyarapítani vagyonukat: ingatlanba, kötvényekbe fektették, illetve ezeket öröklés vagy ajándékozás útján adták át egymásnak. Ezek a formák, noha megszokottak, mégis kockázatot hordoznak magukban: egy váratlan pénzügyi nehézség, rossz befektetés miatt teljesen szétforgácsolódhat a generációk által felépített kisebb-nagyobb vagyon, valamint a családi viszályok is felaprózhatják azt. Vagyonmegóvási céllal azonban már vannak új lehetőségek: a bizalmi vagyonkezelési (trust) szerződést 2014 óta itthon is meg lehet kötni, illetve ezentúl a jogintézmény vetélytársa, a családi vagyonkezelő magánalapítvány is elérhető lesz. Ám fontos tudni, hogy a két forma nem egyformán elérhető mindenki számára – ezt jártuk körül dr. Magyar Csabával, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatójával.

Célszerű a szakértő példájával kezdenünk, hogy miért is lehet sorsfordító a bizalmi vagyonkezelés egy átlagos család – és nem csak az elit – számára: egy idős szülő szeretné a lányára hagyni a lakását, akivel szemben sajnos végrehajtás áll fenn, tegyük fel egy bedőlt devizahitel miatt. Ha az idős szülő meghalna, akkor a lánya örökölné a lakást és megindulna a végrehajtás. Ehelyett bizalmi vagyonkezeléssel a szülő átadhatja a lakást a lányának, ami így átkerül az ő nevére. Ezzel egyidejűleg pedig a kiskorú unokákat kijelölheti kedvezményezettnek. A végrehajtó nem tehet semmit, mert a lány bizalmi vagyonkezelőként tulajdonolja az ingatlant, ami elkülönül a saját vagyonától. A rendeltetésszerű joggyakorlás ilyenkor is fontos kritérium, ugyanakkor nem várhatjuk el az idős szülőtől, hogy jelen körülmények között ne cselekedjen racionálisan. Így egy gazdasági megroppanás esetén is biztosított az egyszerű állampolgárok családi vagyonának védelme. Noha trükközésnek tűnik, valójában az állam ezzel segítséget nyújt arra – értelemszerűen a jóhiszemű felhasználással –, hogy ne egy teljes családi vagyon tűnjön el a süllyesztőben valakinek az egyéni problémái miatt. A saját pénzügyi felelőssége megmarad az illetőnek, a követeléseket a saját vagyona felett ugyanúgy lehet érvényesíteni, a vagyonvédelemnek köszönhetően mégsem lehetetlenülnek el a későbbi generációk, ami kétségtelenül biztosabb környezetet jelent a szélesebb társadalmi rétegeknek.

Az Országgyűlés március 5-én szavazott az új alapítványi formáról, amit egyesek szerint elsősorban a Corvinus Egyetem finanszírozásának új alapokra helyezése érdekében hoztak létre, ám nem ez jelenti ennek a megoldásnak a legfontosabb érdekességét. Az új alapítványi forma újdonsága az, hogy nem pusztán közérdekű célra alapítható, hanem aktív vagyonkezelést is végezhet, azaz tevékenyen tovább növelheti a vagyont. A már öt éve létező – meglehetősen kihasználatlan – bizalmi vagyonkezeléshez hasonló ez a megoldás, annyi különbséggel, hogy nem szerződés alapján lesz egy bizalmi vagyonkezelő a vagyon tulajdonosa, hanem erre a célra egy jogi személyt vesznek bírósági nyilvántartásba. „Az alapítványi működés a magyarok szívéhez közelebb áll, jobban ismerik, ezért könnyebben befogadhatja majd a célcsoport” – foglalta össze dr. Magyar Csaba.

Melyiket válasszam?

Vélhetően „mindenki” számára a bizalmi vagyonkezelési szerződés a leghatékonyabb, ugyanis erre nem vonatkozik minimális vagyonméret, létre lehet hozni akár egy kerékpár átadására is. Ráadásul a működtetése nem igényel kiépült apparátust (a vagyonkezelő alapítványnak például 5 fős kuratóriummal kell rendelkeznie). Üzletszerű bizalmi vagyonkezelést végezni azonban szintén csak speciális feltételekkel lehet, viszont ha nem az, akkor csupán néhány egyszerű kritériumnak kell megfelelni, és lehet bizalmi vagyonkezelő egy családtag vagy akár egy barát is.

De ha nem az átlagembernek, akkor mégis kinek jó a vagyonkezelő alapítvány? – tehetjük fel a kérdést. Egy szempont mindenképp eldönti a kérdést: az alapítási tőkének legalább 600 millió forintnak kell lennie. Szakértőnk három lehetséges csoportot emelt ki:

●     Közérdekű célra, akár állami feladatok ellátásra is létrehozott alapítványok, amelyek aktív gazdasági tevékenységet folytatnak.

●     Vagyonosabb magyar vállalkozók és családjuk.

●     Vagyonos külföldiek, akik több országban szeretnék védeni vagyonukat, csökkentve ezzel otthoni kiszolgáltatottságukat.

Azon magyarok köre, akiknek igazán érdekes lehet a tervezett és szabályozott generációs vagyontranszfer, egy nem túl széles, de létező réteg Magyarországon. Az ilyen alapítványok életre hívása pont időszerű is, ugyanis az elmúlt években indult meg azoknak a vállalkozóknak a családjában a vagyonok átörökítése, akik a rendszerváltozás idején indították be a családi vállalkozást. Ha nekik nem szimpatikus a bizalmi vagyonkezelés és van elég tőkéjük, akkor dönthetnek úgy, hogy inkább vagyonkezelő alapítványt hoznak létre.

Esetükben az alapítvány válik a családi céges vagyonok tulajdonképpeni kezelőjévé. Nem aprózódhat el az öröklés során a vagyon, ami egyedül az alapítási célok szerint használható fel, a hozamok pedig csak a családban kijelölt kedvezményezetteknek jár(hat)nak, azaz biztosítani lehet a családi cégek kiszámítható, hosszú távú működését.

Dr. Magyar Csaba szerint, ha az állam támogatni akarná az új vagyonvédelmi forma elterjedését szélesebb körben, akkor egyrészt alacsonyabbra kellene szabni 600 millió forintnál az alapítási küszöböt, másrészt a tartós befektetési szerződéshez hasonló adókedvezményeket kellene rendelni hozzá hozamkiadás esetén.

Diverzifikálni kell a portfoliót!

Vagyonvédelmi alapelv, hogy földrajzilag is diverzifikálni kell a portfoliónkat. Ha egy hazai vállalkozó egy magyar vagyonkezelő alapítványba szervezi ki minden vagyonát, akkor 100 százalékos lesz a hazai kitettsége. Nem érdemes tehát minden vagyont egy országba és egy jogi formába önteni, hasznosabb egynél több, értelemszerűen nem túl sok, formában, adott esetben több országban kezelni – véli a szakértőnk.

Az említett okból külföldieknek, például lengyel vállalkozóknak, biztosabb lehet a lengyel lehetőségek helyett/mellett egy magyar alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelés a vagyon diverzifikálására. Az ilyen „offshore” megoldásokra is alkalmassá vált tehát Magyarország.

Az Európában legalacsonyabbnak számító társasági adó miatt egyébként is egyre népszerűbb lett hazánk a külföldiek és cégeik számára. A bizalmi vagyonkezelés mellett az új alapítványi rendszer ezen még nagyobb lökést adhat – derült ki dr. Magyar Csaba elemzéséből. Amennyiben egyre több külföldi tartja megtakarításait magyar vagyonkezelési formákban, azt pedig Magyarországon kezdi el forgatni, azzal nem pusztán tőke jelenik meg, de egyben növeli az állami adóbevételeket is.

 

Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatójának a témában korábban adott rádióinterjúja ezen a podcasten visszahallgatható.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Már nem sokáig lesz az étlapon a dupla ír-holland szendvics

Míg az egyéni vagy vállalati szintű adóoptimalizálási praktikák a 21. század elejéig lényegében az állami és nemzetközi jogszabályok adta lehetőségek mentén alakultak, ma már inkább a jogalkotók kénytelenek az események után futni, hiszen az internet terjedésével megjelenő új, globális szolgáltatásokra egyre nehezebben alkalmazhatóak a 1800-as évek végén lefektetett közteherviselési szabályok.

Crystal Group BrandChannel

Jobb lesz itthon adózni a külföldi jövedelem után

Egyszerre hoz adóügyi szigorítást és lazítást az idei év azok számára, akik nemzetközi üzleti érdekeltségekkel, illetve külföldi jövedelemmel (is) rendelkeznek: a január első napjától hatályos jogszabályváltozások összességében ugyanakkor az észszerűség, életszerűség irányába mutatnak, bizonyos esetekben pedig akár még megtakarítást is eredményezhetnek az eddigiekhez képest.

Vicces videóval zárta le a telet a Magyar Közút

Vicces videóval zárta le a telet a Magyar Közút

Könnyekig hatotta Törőcsik Marit Orbán látogatása

Könnyekig hatotta Törőcsik Marit Orbán látogatása

Két évig biztosan pörög még az építőipar, és talán már a kisvállalkozók is labdába rúghatnak

Két évig biztosan pörög még az építőipar, és talán már a kisvállalkozók is labdába rúghatnak

23 fok is lehet ma

23 fok is lehet ma

Ugyan kis ország vagyunk, de azért kár, hogy hátul vagyunk ezen a listán

Ugyan kis ország vagyunk, de azért kár, hogy hátul vagyunk ezen a listán