Stróman rokon helyett elegáns, angol módszerrel is megoldható a vagyonvédelem

A magyar örökösödési rend ráadásul olyan, hogy a fenti szerencsétlen esetek egyikében rövid időn belül a vagyon csökkenését, legrosszabb esetben akár az elvesztését is okozhatja. Ehhez jön még hozzá, ha valaki a vagyonát is abban a cégben tartja, amivel üzletel, és egy váratlan, negatív gazdasági esemény bekövetkeztekor a teljes vagyonával felel a hibájáért. Az angolok megtalálták a megoldást erre a problémára, amit aztán a világ is átvett: bizalmi vagyonkezelők és magánalapítványok óvhatják meg a pénzügyi katasztrófától a vállalkozók életművét és vagyonát. Egyrészt a hitelezőktől, másrészt a vagyonos emberek halálát követően. A trust, vagyis a bizalmi vagyonkezelés először Angliában jött létre. A kereskedők hosszú utazásai alatt is szükség volt egy megbízható személyre, aki az otthon maradt vagyont felügyelte. A cél az volt, hogy a vagyonkezelő (trustee) kockázatmentesen megőrizze a rá bízott értékeket. Ez alakult át később vagyonvédelmi eszközzé, és terjedt el világszerte. Annyira, hogy Mark Zuckerberg és Elvis Presley is ezzel a módszerrel élt. Utóbbi halt is.

Ma egy válás, vagy egy komoly tartozás miatt is veszélybe kerülhet a vagyon: a sikeres vállalkozó életének munkája az üzleti és az örökösök jelentette kockázatok miatt egy csapásra felaprózódhat, vagy semmivé válhat. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy kiépített cégstruktúrát 5-6 részre darabolnak, ami emiatt széthullik. Érdemes ezért a vagyont úgy megóvni, hogy a tulajdonos egy holdingba vagy elkülönült cégbe vezeti azt, így mindig normális szinten tartható a kockázat – mondja dr. Nagy Szabolcs, a Crystal WorldWide jogi igazgatója.

Magyarországon az egyenes ági rokonok közötti öröklés illetékmentes – de ez nem mindenhol van így. Például az Egyesült Államokban kifejezetten magas az öröklés után fizetendő adó. Egy híres amerikai példa szerint a Facebook-vezér Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan például a lányuk megszületésekor a vagyonuk egy jókora részét ajánlották fel a Chan Zuckerberg Initiative-nek, hogy az támogassa az eljövendő világ problémáinak megoldását, és nem mellesleg a gyerek jövőjét. Itt írtunk arról, mire szánja a Zuckerberg-házaspár a mintegy 45 milliárd dollárt. 

De a történet mégsem csak a jótékonyságról és a kis Max jövőjének biztosításáról szólt. A Fortune magazin szerint a döntéssel komoly vagyontervezési lépést is tettek.

A Zuckerberg-kislány megszületését követően a szülők a részvényeik 99 százalékát ajánlották fel jótékony célokra. Ezek értéke 45 milliárd dollár körül mozgott a vállalat 2015-ös piaci kapitalizációjával számolva (301 milliárd dollár), és a részvények átadása a házaspár élete során folyamatosan történik. A Chan Zuckerberg Initiative viszont nem egy nonprofit jótékonysági szervezet, hanem korlátolt felelősségű társaság formájában működik (LLC). Emiatt a nagy bejelentést nem mindenki értékelte önzetlen lépésnek. A New York Times cikke szerint ezzel a húzással Facebook-házaspár csak egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt. Korlátolt felelősségű társaságként ugyanis vállalatokba fektethetnek be, nyereséget szerezhetnek, ráadásul politikai adományokat is adhatnak, továbbá lobbizhatnak a törvények megváltoztatásáért. Az alapot úgy tervezték, hogy alapítványként hasson, és a közjó érdekében tevékenykedjen, ám profitot termelő cégeket támogasson a vagyona egy részéből. 

Az alapítvány esetében általában cég létrehozása is szükséges, és azzal, hogy a tulajdonos áthelyezi a vagyonát a saját maga által megjelölt célokkal működő szervezetnek, többé már nem követelheti vissza azt. Viszont azt eldöntheti, hogy ki és milyen arányban részesedjen belőle. Az Egyesült Államokban inkább az alapítvány a jellemző.

A magánalapítvány hatékonyan kezeli a piacgazdaság összetettebb befektetési portfólióinak átadását is, illetve fontos, hogy a vagyon kivonható a generációs körforgásból, vagyis ez által az örökösödési adók és illetékek is megtakaríthatóak. Sokkal összetettebben és rugalmasabban lehet rendelkezni a vagyon sorsáról, mint ahogy azt egy végrendelettel tehetnék. A magánalapítvány alapítója akár több generációra vonatkozóan is pontosan meghatározhatja, hogy ki és milyen feltételek teljesülése esetén lesz jogosult a vagyonra, annak egy részére, illetve juttatásra a vagyon által generált jövedelemből – mondja Nagy Szabolcs.

Hasonlóan történt ez a rock királyával is, aki 1977. augusztus 16-án halt meg, és a végrendeletében apja, Vernon Presley, nagymamája, Minnie Mae Presley és egyetlen gyereke, Lisa Marie Presley voltak a kedvezményezettek. A végakarat szerint a már Elvis halála előtt is az üzleti ügyeinek egy részét intéző, vagyonkezelőjeként (trustee) és meghatalmazottjaként megbízott apja szükség szerint adhatott pénzeszközöket a családtagoknak. Vernon Presley 1979-ben, Minnie Mae Presley 1980-ben halt meg, ezzel Elvis lánya, az akkor 12 éves Lisa Marie Presley maradt a vagyon egyetlen örököse. Ami pedig a végrendelet szerint trust bizalmi vagyonkezelésben maradt egészen a lánya 25. születésnapjáig, 1993. február 1-ig.

Vernon Presley végakaratában úgy rendelkezett, hogy három társ-végrehajtót/biztost nevezzenek ki a vagyon kezelésére: a Memphisi Nemzeti Kereskedelmi Bankot, Joseph Hanks könyvelőt (aki Elvisnek és apjának is sok évig dolgozott), valamint Priscilla Beaulieu Presley-t, aki 1973-ban vált el a Királytól, de azután is szoros barátságban maradt vele, és ő volt közös lányuk, Lisa jogi képviselője. Akinek 25. születésnapján, 1993-ban a trust automatikusan feloszlott. Ezután Lisa egy új trust alapítása mellett döntött: ez lett az Elvis Presley Trust, ami folytatta a vagyon további eredményes kezelését, az Elvis egykori felesége, Priscilla és a Nemzeti Kereskedelmi Bank co-trustee-ként történő közreműködésével. 

A tapasztalatok szerint az a legjobb megoldás, ha a szakma és a bizalom (a család) is találkozik a vagyonkezelésnél. Ilyenkor a több személyből álló kuratóriumnál a többség beleegyezése szükséges a döntésekhez, ezáltal megvan az ellenőrzés lehetősége. Ha bármelyik taggal történik is valami, a cég működik tovább.

Nem úgy, mint amikor valaki a cég ügyvezetője és tulajdonosa is egyben, és miután meghal, az a nonszensz helyzet alakul ki, hogy csak a tulajdonos tudna új ügyvezetőt kijelölni – de ugye mindkét poszt egyszerre távozott a gazdaság és az élők világából. A céges bankszámlát befagyasztják, a hagyatéki eljárás fél-egy éve alatt pedig esetenként még a megélhetés is kockázatos lehet. Sőt, mire új vezetőt tudnak kijelölni, működésképtelenné is válhat az adott cég – mondja Szabolcs.

A bizalmi vagyonkezeléssel viszont ezeket a kockázatokat ki lehet védeni, a végrendelethez képest bármilyen feltételt meg lehet szabni. Ilyenkor a tulajdonos halála a vagyon szempontjából csak egy pont, ezután is egyben maradhat egy üzletrész, és csak akkor kerül az utód vagy a kinevezett személy birtokába, ha az teljesíti az eredeti tulajdonos, vagyis a vagyonrendelő által rögzített feltételeket.

Hazánkban van egy alapvető félreértés az átlagemberekben és az ügyfelekben is a bizalmi vagyonkezelésről. Fontos, hogy ez nem befektetési, vagy banki tanácsadás, hanem a vagyon csökkenését megakadályozó intézkedés, ami a legtöbbször a kockázatvállalás elkerülését jelenti – javít ki egy általánosan elterjedt rossz információt Szabolcs.