Hazánkban vagy a Földközi-tengeren jobb az adóklíma?

Ahogy azt Volosin Jurij, a Crystal WorldWide pénzügyi igazgatója ismertette, a Világbank évente megjelenő Doing Business Report című kiadványában 190 országot hasonlítanak össze aszerint, hogy mennyire könnyű, egyszerű és hatékony vállalkozást indítani és vállalkozni az adott országban. A 2019-es lista az első három helyén Új-Zéland, Dánia és Szingapúr szerepel, míg Magyarország az 53., Ciprus az 57. és Málta a 84. helyet foglalja el.

Földrajzi és demográfiai szempontok alapján is különböző országokról beszélünk. Málta és Ciprus egyaránt a Földközi-tenger szigetországai: Málta a maga kb. félmilliós lakosságával az EU legkisebb tagországa és a világ 9. legkisebb állama, míg Ciprus lakossága kb. 1,2 millió fő. Ezzel szemben Magyarország az európai kontinens közép-keleti részén fekszik, lakossága az előbb említettek többszöröse (kb. 9,8 millió fő). Közös pont, hogy mindhárom állam 2004 óta az EU tagállama és az ENSZ tagja, ezzel szemben egyedül Magyarország a NATO tagja. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb különbség, hogy a vizsgált országok közül csak Magyarországon van helyi pénznem, a szigetországok fizetőeszköze az euró.

A gazdasági szakember szerint a leggyakrabban előforduló kérdés a társasági adózás kérdésköre, és ebben a tekintetben Málta végezne a dobogó legfelső fokán, mivel a 35%-os adókulcs ellenére van lehetőség a befizetett adó max. 6/7-es visszaigénylésére, tehát a tényleges adóteher 5%-ra csökkenhet. A második helyet foglalnál el Magyarország 9%-kal – a helyi iparűzési adóról egy későbbi cikkünkben lesz szó – a harmadik helyezett pedig Ciprus lenne 12,5%-os adómértékkel. Nem szabad megfeledkezni az adómentes jövedelmekről, amelyek sok esetben nagyon hangsúlyt kaphatnak, mint maga a társasági adókulcs: ebben a kérdéskörben a szigetországok jóval rugalmasabbak, bár Magyarország is szorosan a sarkukban van. Az ÁFA tekintetében viszont nagy Magyarország hátránya, mivel hazánk 27%-os adókulcsával szemben az ÁFA általános mértéke Cipruson 19%, míg Máltán 18%. Fontos különbség továbbá, hogy Magyarországon a könyvvizsgálat nem kötelező, csak bizonyos feltételek esetében, viszont a szigetországok esetében évente kell auditálni a beszámolót.

A céges adatok Máltán és Magyarországon teljeskörűen, nyilvánosan, akár online is elérhetők, Ciprus esetében ez már nem mondható el, de a legtöbb cégadat itt is megismerhető, a társaságok beszámolói viszont csak hazánkban nyilvánosak. Napjainkban a bankok központi szerepe miatt fontos kiemelni, hogy Magyarországgal ellentétben a szigetországok esetében nem kötelező helyi bankszámlával rendelkezni. A mindennapi tevékenységek esetében is érzékelhető a különbség, hiszen Magyarországon az adminisztrációs kötelezettségek sokkal magasabbak, így jelentősebb időveszteséggel járhat egy magyar cég üzemeltetése, ebben a másik két vizsgált állam fejlettebb – mutatott rá a Crystal WorldWide szakértője.

Fontos még kiemelni, hogy Málta igen fejlett a pénzügyi piac szabályozása terén, sőt az EU egyik legfejlettebb blockchain- és kriptovaluta-szabályozásával rendelkezik, így felettébb vonzó helyszín a pénzügyi engedélyköteles tevékenységek folytatására. A kedvezőbb feltételek Ciprussal kapcsolatban is érvényesek, hiszen a különböző engedélyköteles befektetési tevékenységek szabályozása szigetországban is rugalmasabb, mint a hazánkban.

Általánosságban elmondható, hogy egy olyan üzletembernek, aki hosszú távra tervez, meg kell felelnie a nemzetközi szabályozás elvárásainak, és már nem kergetheti a nulla százalékos adózást és a teljes anonimitást: a vagyon diverzifikálására és az adótervezésre más eszközök adnak lehetőséget. Ezen szempontok alapján mind Magyarország, de Málta vagy Ciprus is teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi trendeknek, ugyanakkor a szigetországok mára sokkal nagyobb tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek ezen a területen – mondta a Crystal WorldWide pénzügyi igazgatója.