Crystal Group
Crystal Group

Sokszor hallható üzleti körökben, hogy az EU egyik legkedveltebb helyszínei adózás szempontjából Málta és Ciprus – de vajon miben is különböznek a szigetországok a magyar szabályozástól? Cikkünkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Ahogy azt Volosin Jurij, a Crystal WorldWide pénzügyi igazgatója ismertette, a Világbank évente megjelenő Doing Business Report című kiadványában 190 országot hasonlítanak össze aszerint, hogy mennyire könnyű, egyszerű és hatékony vállalkozást indítani és vállalkozni az adott országban. A 2019-es lista az első három helyén Új-Zéland, Dánia és Szingapúr szerepel, míg Magyarország az 53., Ciprus az 57. és Málta a 84. helyet foglalja el.

Földrajzi és demográfiai szempontok alapján is különböző országokról beszélünk. Málta és Ciprus egyaránt a Földközi-tenger szigetországai: Málta a maga kb. félmilliós lakosságával az EU legkisebb tagországa és a világ 9. legkisebb állama, míg Ciprus lakossága kb. 1,2 millió fő. Ezzel szemben Magyarország az európai kontinens közép-keleti részén fekszik, lakossága az előbb említettek többszöröse (kb. 9,8 millió fő). Közös pont, hogy mindhárom állam 2004 óta az EU tagállama és az ENSZ tagja, ezzel szemben egyedül Magyarország a NATO tagja. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb különbség, hogy a vizsgált országok közül csak Magyarországon van helyi pénznem, a szigetországok fizetőeszköze az euró.

A gazdasági szakember szerint a leggyakrabban előforduló kérdés a társasági adózás kérdésköre, és ebben a tekintetben Málta végezne a dobogó legfelső fokán, mivel a 35%-os adókulcs ellenére van lehetőség a befizetett adó max. 6/7-es visszaigénylésére, tehát a tényleges adóteher 5%-ra csökkenhet. A második helyet foglalnál el Magyarország 9%-kal – a helyi iparűzési adóról egy későbbi cikkünkben lesz szó – a harmadik helyezett pedig Ciprus lenne 12,5%-os adómértékkel. Nem szabad megfeledkezni az adómentes jövedelmekről, amelyek sok esetben nagyon hangsúlyt kaphatnak, mint maga a társasági adókulcs: ebben a kérdéskörben a szigetországok jóval rugalmasabbak, bár Magyarország is szorosan a sarkukban van. Az ÁFA tekintetében viszont nagy Magyarország hátránya, mivel hazánk 27%-os adókulcsával szemben az ÁFA általános mértéke Cipruson 19%, míg Máltán 18%. Fontos különbség továbbá, hogy Magyarországon a könyvvizsgálat nem kötelező, csak bizonyos feltételek esetében, viszont a szigetországok esetében évente kell auditálni a beszámolót.

A céges adatok Máltán és Magyarországon teljeskörűen, nyilvánosan, akár online is elérhetők, Ciprus esetében ez már nem mondható el, de a legtöbb cégadat itt is megismerhető, a társaságok beszámolói viszont csak hazánkban nyilvánosak. Napjainkban a bankok központi szerepe miatt fontos kiemelni, hogy Magyarországgal ellentétben a szigetországok esetében nem kötelező helyi bankszámlával rendelkezni. A mindennapi tevékenységek esetében is érzékelhető a különbség, hiszen Magyarországon az adminisztrációs kötelezettségek sokkal magasabbak, így jelentősebb időveszteséggel járhat egy magyar cég üzemeltetése, ebben a másik két vizsgált állam fejlettebb – mutatott rá a Crystal WorldWide szakértője.

Fontos még kiemelni, hogy Málta igen fejlett a pénzügyi piac szabályozása terén, sőt az EU egyik legfejlettebb blockchain- és kriptovaluta-szabályozásával rendelkezik, így felettébb vonzó helyszín a pénzügyi engedélyköteles tevékenységek folytatására. A kedvezőbb feltételek Ciprussal kapcsolatban is érvényesek, hiszen a különböző engedélyköteles befektetési tevékenységek szabályozása szigetországban is rugalmasabb, mint a hazánkban.

Általánosságban elmondható, hogy egy olyan üzletembernek, aki hosszú távra tervez, meg kell felelnie a nemzetközi szabályozás elvárásainak, és már nem kergetheti a nulla százalékos adózást és a teljes anonimitást: a vagyon diverzifikálására és az adótervezésre más eszközök adnak lehetőséget. Ezen szempontok alapján mind Magyarország, de Málta vagy Ciprus is teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi trendeknek, ugyanakkor a szigetországok mára sokkal nagyobb tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek ezen a területen – mondta a Crystal WorldWide pénzügyi igazgatója.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák - 1. rész: ami a törikönyvekből kimaradt

Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák – 2.rész: Fortélyos adózás igazgat

Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.

Crystal Group BrandChannel

Szigorodó adórendszerek: mit tegyen a befektető?

Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.