Európa nagyvárosai hasonló látnivalókat kínálnak, a boltok kínálata is hasonló. Az igazi turista viszont valami egyedire vágyik, például a világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája helyszínének a meglátogatására.
32 évvel ezelőtt, április 26-án következett be a világ egyik legborzalmasabb nukleáris balesete Csernobil közelében. A Spektrum most vetíti először a „Visszatérés Csernobilba” című dokumentumfilmet, mely bemutatja annak az új szarkofágnak az építését is, mely 100 évre hivatott megvédeni a környezetet.
Még csütörtökön csaptak fel a lángok, több mint száz tűzoltó vesz részt az oltásban.
A világ legnagyobb naperőműfarmja épülhet meg az 1986. áprilisi atomkatasztrófa által érintett csernobili zárt övezetben.
Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára – jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
A hatalmas szerkezet megalkotása 1,6 milliárd dollárba került.
Merész tervvel rukkolt elő az ukrán kormány. A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket. Már csak a pénzt kellene megszerezni.
Egy katonai képzésen ajánlott olvasmányként szerepelt államtitoknak minősített, Csernobilról szóló dokumentum. Utánajártunk, hogyan lehetséges ez.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: újabb érdekességeket találtunk az MNB-alapítványok listáin; Rogán Antal beosztottja lett Andy Vajna; Kövér László kiakadt és újságírókat tiltott ki a parlamentből; Pokorni Zoltán és Vekerdy Tamás elmondta, mit gondol az oktatási rendszerről; Ákos, az úgynevezett előadóművész pedig szürreálisat alkotott. Amúgy a világ az éppen harminc évvel ezelőtti csernobili katasztrófára emlékezett.
Új videóelőzetest tett közzé a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójának alkalmából az esemény következményeit virtuális valóságban átélhetővé tévő stúdió.
Csernobil térségéből közel 150 ezer embert telepítettek ki a hatóságok, de már későn. Csak azt követően rendelték el az azonnali evakuálást, hogy az emberek java részét már komoly sugárdózis érte. Családok tízezrei távoztak úgy otthonukból, hogy mindent maguk mögött hagytak.
A tragédia időpontjában Volodimir Scserbickij volt a Szovjetunió ukrán tagköztársaságának a párttitkára. Özvegye, Rada Scserbickaja azóta több titokként kezelt dologról is lerántotta a leplet. Elmondta, hogy tízmilliókkal ellentétben családjuk már a robbanás napján tudomást szerzett a borzalomról, bár a valódi következményekről még nekik, pontosabban párttitkár férjének is csak keveset mondtak Moszkvából. Ugyanakkor azt határozottan megtiltották Scserbickijnek, hogy nyíltan beszéljen a történtekről.
Lapunknak meséltek arról, mit láttak, és mi történt velük, miután hazatértek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arról beszélt, hogy a csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiségnek, és a mai napig súlyos utóhatásai vannak.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.
Orsi édesapja volt Csernobil első hivatalos magyarországi áldozata. Az 1986 tavaszán a Szovjetunióba küldött sofőr lánya, aki ma már két gyerek édesanyja, elmondta nekünk, hogyan élte meg a tragédiát, hogyan hatott az életére édesapja elvesztése, és hogy mit érez most, a baleset után 30 évvel.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.
Európában ritka állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget.
