Mint a csillagvizsgáló kifejti, a Földről nézve a két legfényesebb csillagszerű égitest – a Jupiter és az Esthajnalcsillag, azaz a Vénusz – együttállása különösen szép látványt fog nyújtani a korán kelőknek. Szabad szemmel a Vénusz egy tündöklő, rendkívül fényes, fehér csillagnak látszik majd, míg a Jupiter egy nála halványabb, de az égbolt összes csillagánál fényesebb, szintén fehér, csillagszerű égitest lesz.
A páros már most közeledik egymáshoz, augusztus 11. és 13. között pedig „feltűnő közelségbe” kerülnek majd. Ezeken a hajnalokon a páros – amelynek együttállása 12-én lesz a legszorosabb – már hajnali 3 óra előtt felkel, és 4 órára 13 fokos magasságba emelkedik a keleti horizont fölé. Ekkor még a sötét éjszakai égbolton, teljes fényességükben lesznek láthatóak. Megfigyelésükhöz tiszta, kitakarásmentes keleti látóhatárt kell keresni. A bolygók helyzete napról napra változik majd: a Jupiter látszólag távolodik a Naptól, a Vénusz pedig közeledik hozzá.
Mivel legközelebb csak 2026 júniusában áll majd együtt a két bolygó, azoknak, akik az éjszakákat a Perseida hullócsillagok megfigyelésével töltik, mindenképpen érdemes megvárniuk a hajnalt az együttállás megcsodálására – az ugyanis szabad szemmel is megfigyelhető lesz.
Mint a Svábhegyi Csillagvizsgáló kifejti, egy kézi binokulár segítségével a vakítóan fényes Vénusz még csillagszerű marad, a Jupiter viszont már aprócska korongnak látszik majd, a Galilei-holdak pedig halvány csillagokként tűnnek fel szorosan körülötte. Csillagászati távcsővel, száz-százötvenszeres nagyításon a Vénusz fényes korongja és 79 százalékos fázisa is megpillantható lesz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
