Orbán Viktor Prágába látogat
A visegrádi és a nyugat-balkáni régió együttműködésének erősítéséről tárgyal.
A visegrádi és a nyugat-balkáni régió együttműködésének erősítéséről tárgyal.
A nemzetközi válsággócokról, egyebek mellett Szíriáról, Iránról és Ukrajnáról, valamint a fegyverzetkorlátozási egyezményekről tárgyal majd az oszakai G20-as csúcson tartott pénteki külön megbeszélésen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az egyórásra tervezett találkozón aligha várható komoly előrelépés, sőt Trump újabb belpolitikai vitába szaladhat bele. A megbeszélés magyar idő szerint péntek reggel hét órakor kezdődik.
Az orosz elnök a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel folytatott csütörtöki tárgyalásai után arról beszélt: megvalósítható a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése.
Hamarosan aláírhatják a vonal korszerűsítésére vonatkozó építési szerződéseket – közölte Orbán Viktor pénteken a Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) együttműködés Dubrovnikban zajló csúcstalálkozóján.
Az észak-koreai vezető szerint országának önellátóvá kell válnia, és ezáltal súlyos csapást kell mérnie azokra, aki abban a tévhitben élnek, hogy szankciókkal térdre tudják kényszeríteni.
Donald Trump amerikai elnök már annyi, valós eredményt alig hozó csúcstalálkozót minősített áttörésnek, hogy most, amikor nem lelkendezett a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel folytatott vietnami tárgyalás után, igencsak meglepte a világot. Már csak azért is, mert a csúcs előtti Twitter-bejegyzéseiben arról írt, hogy Észak-Korea fénysebességű gazdasági fejlődés előtt áll.
Az észak-koreai atomfegyver-program legfontosabb elemének számító jongbjoni létesítmény jövőjével kapcsolatos nézeteltérés miatt maradt el a megállapodás Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezeti vietnami találkozóján. Ezt Trump jelentette be hanoi sajtóértekezletén. Ahogy azt is, hogy nem tervez újabb szankciókat Észak-Korea ellen.
Hanoiban találkozik ma az amerikai elnök és az észak-koreai vezető.
Az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójának résztvevői a gyűlöletbeszéd ellen is felszólaltak.
A Donald Trump–Kim Dzsong Un-találkozó lázában ég Hanoi, és nem véletlen, hogy éppen Vietnam lett az újabb kézfogás helyszíne. Az utóbbi nyolc hónap eseményei azonban arra utalnak, hogy Észak-Korea az orránál fogva igyekszik vezetni Trumpot.
Egyiptomban lesz a találkozó, amely, ki nem találja, nagyrészt a migrációról fog szólni.
Csak húsz napjuk van a vietnamiaknak a felkészülésre.
Megemlítik a migrációt abban a dokumentumtervezetben, amelyet az EU és az Arab Liga írna alá, egyebek mellett az illegális bevándorlás visszaszorítására. Magyarország nem ment bele, hogy így legyen.
Az orosz elnök és Sebastian Kurz kancellár idén már négy találkozón van túl, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor csak kettőn. Nem ezért, de Kurz és Orbán viszonya nem felhőtlen. A menekültügyben elfoglalt álláspontja miatt a magyar kormány nagy reményeket fűzött ugyan a fiatal osztrák politikus hatalomra kerüléséhez, aztán kiderült, hogy az illiberalizmust nem szereti.
A Fehér Ház szerint az észak-koreai vezető egy „barátságos, meleg hangú” levélben hívta meg az amerikai elnököt egy újabb találkozóra.
A két Korea legfőbb vezetői hamarosan ismét találkoznak – ezúttal Phenjanban. A szankciók szorongatta Észak-Korea körül nagy a diplomáciai nyüzsgés.
Trump "türelmetlenül várja" az újabb találkozót.
Véget ért Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hivatalos csúcstalálkozója, ám a világ jó ideg nem tudhatja meg, mi volt az a nagyon fontos dolog, amiről az amerikai elnök csak négyszemközt volt hajlandó beszélni az orosz államfővel. A várakozásoknak megfelelően Trump – Kim Dzsong Un észak-koreai és Hszi Csin-ping kínai vezető után – Helsinkiben megint szerzett egy új barátot, most éppen az orosz államfő a személyében.
Az amerikai elnök ráhozta a frászt mindenkire, amikor hamis adatokra hivatkozva úgy kapcsolta össze a NATO jövőjét az USA és az EU között kibontakozó kereskedelmi háború ügyével, hogy sokan már azt gondolták, Washington akár ki is lépne a katonai szövetségből. Trumpnak végül sikerült kicsikarnia a többi tagállamtól a védelmi kiadások növelésének ígéretét, de hogy ez pontosan mit is jelent, azt talán senki sem tudja.