„Sohasem félek megegyezés nélkül felállni a tárgyalóasztaltól” – mondta Trump Hanoiban tartott sajtóértekezletén, ahol partnerét, Kim Dzsong Unt hibáztatta amiatt, hogy eredmény nélkül ért véget újabb tárgyalásuk. „Ragaszkodtak valamennyi szankció feloldásához, de ezt mi nem tehetjük meg” – mondta az elnök, aki szerint cserébe Észak-Korea nem ígért teljes atommentesítést. Azt is hangsúlyozta a tárgyalás után, hogy többet léptek előre, mint a 2018 júniusában tartott szingapúri találkozón, ám nem jutottak az út végére. „Nem sikerült olyan megállapodást elfogadni, aminek értelme lett volna az USA számára” – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy a kudarc ellenére "nagyszerű fickónak" tartja Kim Dzsong Unt, s kapcsolatuk továbbra is szoros marad.

Miután Trump korábban áttörésként beszélt a Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott megbeszéléseiről – amelyek után sem az amerikai–kínai, sem pedig az orosz–amerikai kapcsolatok nem indultak javulásnak – most csak találgatni lehet, mekkorák a Washington és Phenjan közti nézeteltérések. Valószínűleg nagyok, hiszen csupán a lényegről nem állapodtak meg: az Észak-Korea elleni szankciók feloldásának ütemezéséről, valamint arról, hogy Phenjan miként szándékozik teljes egészében leállítani atomfegyver-programját. Nem csak a legnagyobb központban, Jongbjonban, hanem a többi, titkosnak szánt helyszínen is. A külsőségek is árulkodóak voltak: nem csak a beharangozott közös nyilatkozat aláírása marad el, a két delegáció a már ugyancsak előre eltervezett munkaebédre sem ült le együtt.

AFP / Saul Loeb

Ködös kilátások

A hanoi kudarc után valószínűleg tartós és komoly bizonytalanság következik. Bár Trump azt mondta, úgy véli, Phenjan ez után sem újítja fel fegyverkísérleteit, nem tudni, Észak-Korea is így gondolja-e. Különösen akkor, ha a két vezető úgy állt fel, hogy nem beszéltek egy harmadik csúcs lehetőségéről, a Fehér Ház szóvivője is csak annyit mondott, hogy az amerikai és koreai fél folytatja a párbeszédet, ám azt nem árulta el, milyen szinten.

Trump megerősítette, az USA cserébe nem folytat több közös hadgyakorlatot Dél-Koreával. „Már régóta lemondtam ezekről a gyakorlatokról, mert vagy 100 millió dollárba kerülnek. Utáltam, és igazságtalannak tartottam ezeket, mert úgy vélem, Dél-Koreának nagyobb terhet kellett volna vállalnia. Jó dolog gyakorlatozgatni, de csak akkor, ha mindenki vállalja a rá eső terheket” – mondta Trump.

AFP / THE YOMIURI SHIMBUN / ATSUSHI TAKETAZU

Valószínűnek tűnik, hogy jó ideig nem várható komoly előrelépés a Koreai-félsziget atommentesítése terén. A megegyezést az is akadályozza majd, hogy a mostani csúcson kiderült, az USA és Észak-Korea egészen mást ért a denuklearizáció alatt: Észak-Korea elvárja, hogy az USA számolja fel a Dél-Koreát védelmező amerikai atomernyőt is, míg Washington csak az észak-koreai atomfegyverektől szabadítaná meg a térséget.

Egy kudarc következményei

Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, mennyit ártott a hanoi kudarc magát „zseniális tárgyalónak” lefestő Trump tekintélyének.  Akadnak, akik úgy vélik, a megegyezés elmaradása komoly vereség, hiszen Trump külpolitikájának egyik fontos elemeként beszélt a koreai válság megoldása terén tett erőfeszítéseiről. Mások viszont úgy látják, tiszteletre méltó, hogy az amerikai elnök felállt, s nem ment bele egy arcmentő alkuba. „Ez nem feltétlenül kudarc. Kevés volt az idő, egyértelmű, hogy az USA többet akart, mint csupán a jongbjoni telep felszámolását, s nem volt hajlandó részleges szankciófeloldásra a nélkül, hogy Phenjan konkrét kötelezettségeket vállalt volna” – idézte a BBC Stephan Haggardot, a San Diegó-i University of California Korea-szakértőjét.

Jongbjon

AFP / GEOEYE SATELLITE IMAGE

Az viszont ronthat Trump helyzetén, hogy a hanoi fiaskó akkor jött, amikor egykori ügyvédje, Michael Cohen hazugnak, csalónak és rasszistának nevezte őt egy kongresszusi meghallgatáson: egyebek mellett azt állította, hogy Trump a 2016-os elnökválasztási kampány idején hazudott moszkvai ingatlanterveiről, s hogy volt megbízója tudott arról, vélhetően orosz számítógépes bűnözők meghackelték a Demokrata Párt levelezőszervereit, s a levelek tartalmát meg fogja jelentetni a Wikileaks kiszivárogtató portál. Bár Trump igyekezett úgy tenni, mintha nem foglalkoztatná különösebben a Cohen-ügy – azért hazudik Cohen, hogy csökkentse a börtönbüntetését, mondta az elnök – az egykori ügyvéd által mondottak tovább rombolhatják Trump hazai tekintélyét. Még akkor is, ha Cohent sem az igazmondás szinonimájaként tartják számon az USA-ban.

Dél-koreai hullámok

A hanoi kudarc Dél-Koreában is hullámokat kelthet, ahol Mun Dzse In államfő – akit az alkotmány szerint nem lehet újraválasztani mandátumának 2022-es lejárta után – egyik legfontosabb feladatának tartja a két Korea közötti kapcsolatok javítását, és az 1953-ban véget ért koreai háború hivatalos lezárását. Mun Dzse In maga is találkozott már Kim Dzsong Unnal, s jelen volt, amikor tavaly áprilisban Kim Dzsong Un – 1953 óta az első észak-koreai vezetőként – átkelt a két országot elválasztó határon.