„Szerelmesek lettünk egymásba. Nagyon szép leveleket írt” – mondta Donald Trump amerikai elnök, miután tavaly júniusban Szingapúrban találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Bár a két politikus dokumentumot írt alá a Korai-félsziget denuklearizálásáról, az utóbbi nyolc hónapban alig történt valami a rendezés terén. Ennek ellenére Trump valószínűleg a szerdai-csütörtöki hanoi csúcsról is a szokásos módon nyilatkozik majd, azaz azt állítja majd, hogy minden vitás kérdést megoldott Kim Dzsong Unnal.

Míg tavaly júniusban már az is nagy eredmények számított, hogy az egymást a korábbi hónapokban durván becsmérlő két politikus egyáltalán kezet fogott egymással, a február 27-28-i hanoi csúcstól már sokkal többet vár a világ. Azt például, hogy nem csak egy kétoldalas, konkrétumokat alig tartalmazó dokumentumot írnak alá – ahogyan ezt Szingapúrban történt – hanem kidolgozzák az észak-koreai nukleáris fegyverek leszerelésének, illetve a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák kivonásának a menetrendjét is.

AFP / EyePress News

Erre azonban meglehetősen kevés az esély: az amerikaiak már többször közölték, hogy csak akkor lehet szó a csapatkivonásról és a távol-keleti kommunista diktatúra ellenérvényben lévő szankciók feloldásáról, ha Észak-Korea már „örökre, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul” leszerelte atomrakétáit, míg Phenjanban más forgatókönyvhöz ragaszkodnak: ahhoz, hogy előbb az amerikaiak vonják vissza katonáikat, s adjanak olyan biztonsági garanciákat, amelyek szerint Washington nem tesz kísérletet az észak-koreai rezsim megdöntésére.

Kim, aki egyben azt is el akarja érni, hogy hivatalosan is érjen véget az 1950-es évek első felében vívott koreai háború, állítólag legfeljebb annyi engedményre kész, hogy elfogadja: az USA és Észak-Korea fokozatosan, kis lépésekben haladjon előre, s fokozatosan, egymást figyelve tegyen eleget kötelezettségeinek.

Sok hűhó, egyelőre nem sokért

Az utóbbi nyolc hónap eseményei arra utalnak, hogy Észak-Korea az orránál fogva igyekszik vezetni Trumpot: miközben az amerikaiak csapataik egy részét hazavitték Dél-Koreából, Észak-Korea egyelőre csak annyit tett, hogy nem hajtott végre több fegyverkísérletet az atomtöltetek, illetve a hordozóeszközök tesztelésére. Utóbbinak egyik oka akár az is lehet, hogy Phenjan az utóbbi években végrehajtott kísérletek után már megépítette a működőképes eszközeit, és nincs is különösebb szüksége újabb tesztekre. Kim Dzsong Un ugyanakkor nem adta át az amerikaiaknak az észak-koreai atomfegyverek leltárját, és az amerikai titkosszolgálatok szerint nem halad túl gyorsan az atomeszközök tárolásához, illetve teszteléséhez épített katonai létesítmények lebontásával sem.

Trump – akit otthon egyre inkább szorongat az elnök és az oroszok állítólagos együttműködését, illetve a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás hátterét vizsgáló Mueller-bizottság – részben figyelemelterelésre is használhatja a Kim Dzsong Unnal szervezett újabb csúcsot, míg az észak-koreai vezetőnek azért is jól jöhet a találkozó, mert ismét megmutathatja népének, hogy az amerikai elnök egyenlő félként tárgyal Phenjan képviselőivel. Biztosra vehető, hogy Trump ismét dicsérni fogja Kimet, és természetesen magát is, már a találkozó előtt is arról beszélt, hogy ő látta meg az észak-koreai elnökben a jó embert. „Sokakat meglephet, hogy milyen ember Kim, de engem nem, mert megismertem őt, s tökéletesen tudom, mennyi mindenre képes” – írta Trump egy Twitter-üzenetben.

Hanoi mint jelkép

Míg Észak- és Dél-Korea vezetői az utóbbi időben a két országot elválasztó határ térségében találkoztak egymással, Trump és Kim az USA-tól, s Koreától is távoli helyszíneket választott. Míg Szingapúrra elsősorban azért esett a választás, már a városállam képes volt a rövid határidővel összehívott csúcs megrendezésére, Hanoi már inkább jelképnek számít. Az USA ugyanis az elvesztett vietnami háború után hosszú évtizedekig szankciókkal büntette a kommunista vezetésű országot, ám ez mostanra megváltozott: az USA politikusai is úgy beszélnek a gyorsan fejlődő országról, hogy az képes volt kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, s ez egyben üzenet Kim és Észak-Korea számára: hasonlóan gyors fejlődésre számíthat Phenjan is, ha feladja rakétáit.

AFP / JEWEL SAMAD

Elemzők szerint azért is rendezik a csúcsot Hanoiban, hogy az USA megmutassa Kínának, Vietnam mellett áll Peking és szomszédja vitáiban. „Komoly versengés alakult ki Kína és Vietnam között a Dél-kínai-tengeren. Vietnam pedig igyekszik, hogy regionális és nemzetközi diplomáciai támogatással javítsa esélyeit” – mondta Murray Hiebert, a washingtoni Nemzetközi és Stratégiai Kutatóintézet délkelet-ázsiai osztályának egyik vezető elemzője. Észak-Korea is viszonylag jó kapcsolatokat ápol a jelenleg is a kommunista párt vezetése alatt álló Vietnammal, így Phenjan biztos lehet abban, hogy a helyi titkosszolgálat is mindent elkövet Kim Dzsong Un biztonságának a szavatolására.

Hasonmások rács mögött

A készültség akkora, hogy a rendőrök el is vitték azt a két férfit, akik már Szingapúrban is feltűnést keltettek Trumpra, illetve Kimre való hasonlóságukkal. Kim hasonmása, Howard X közölte, a rendőrök azért vették őt őrizetbe, mert nyilatkozataival és nyilvános fellépéseivel „zavart okoz” Hanoiban, míg Trump „alteregójának” azt magyarázták, azért fogták le, mert attól tartanak Trump ellenségei esetleg őt támadják meg az elérhetetlen elnök helyett. Azt mindkettőjükkel közölték, ha sokat ugrálnak, kiutasítják őket az országból, végül csak a Kim-hasonmást utasították ki.

AFP / MANAN VATSYAYANA

Hanoiban nem csak a rendőrök készülnek a csúcsra. Sok fodrász ajánl Kim- és Trump-frizurákat, a sebtében végzett felmérések szerint az észak-koreai politikus hajviseletét többen választják, mint Trumpét. De egy hanoi taxisofőr büszkén viseli a Trumpra emlékeztető narancssárga hajszínt, ő azt mondta, nagyon tiszteli a Fehér Ház urát. Az éttermek is készülnek, egyikük a Durty Bird egy Trump- és egy Kim-hamburgert is összeállított. Az igazán méretes adag mellé jelszó is dukál: „tegyük újra naggyá a hamburgereket” – találták ki a séfek arra utalva, hogy Trump Amerikát akarja újra naggyá tenni.

mti

Elindult a vonat

Kim Dzsong Un és népes küldöttsége közben már a hét végén elindult vonattal Vietnam felé, s miután a szerelvény átlépte a koreai–kínai határt, Phenjanban is megerősítették az elnök külföldi útjáról szóló híreket. A delegációban helyet kapott Kim Dzsong Un húga, Kim Jo Dzsong is, aki az utóbbi években komoly politikai befolyást szerzett: nem hivatalosan ő bátyja „propagandafelelőse”, s ő az, aki a külföld felé igyekszik megmutatni a hétköznapokban igencsak kegyetlen észak-koreai rezsim „emberi oldalát”.

(Kiemelt képünkön: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én)