Bár végig követjük egy gyilkossági ügy feltárását, nem biztos, hogy pontosan megértjük végül az érintett kamaszok valódi mozgatórugóit, az viszont igen, hogy közben cseresznyemagnyira szűkül a gyomrunk. Olyan formai és színészi bravúrt igen ritkán látni a Netflixen, mint a Kamaszokban.
A tévéműsort, amelyben a mentális problémákkal küzdő francia nő szerepelt, eltávolították, miután az áldozatot gúnyolni kezdték az online platformokon.
Ha nem teszünk valamit, 2023 lesz az az év, amikor a nők elhagyják az internetet – írja a Wired magazin brit kiadása, miután összesítette azon felmérések adatait, melyek a nők internetes életét vizsgálják.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy Amber Heard és a rajongói súlyos internetes zaklatásnak voltak kitéve a Johnny Depp elleni rágalmazási per során.
Jogászok ugyanakkor úgy vélik, az „online sértegetésről” szóló törvény, amely alapján egy éves börtönbüntetést is ki lehet szabni, nem elég precíz, és ez problémákhoz vezethet.
Az internetet eredetileg jó dolgokra találták ki: egy új világ, ahol az emberek ítélkezés nélkül, szabadon kommunikálhatnak. Bárki, aki megosztotta már a véleményét online, megerősítheti, hogy az internet végül nem ez lett. Mit mondanak az online kommunikáció állapotáról a feministák?
A válaszadó gyerekek 60 százalékát csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55 százaléka pedig zaklatást is tapasztalt az online térben – derül ki egy friss felmérésből.
Egy kétéves ütemterv keretében több olyan módosítást is bevezetne a Facebook, amelyek a fiatalok védelmét szolgálják.
Nem mernek a neten zaklatott gyerekek felnőtthöz fordulni segítségért, sok esetben az online bántalmazás a valós életben is folytatódik, és gyakran előfordul, hogy az elkövető „barátnak” mondja magát – ezek az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül kampányának főbb tapasztalatai.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új kampányban népszerűsíti online jogsegélyszolgálatát, az Internet Hotline-t. A kampány gyakran használt emojikat mutat kétféle kontextusban: az egyikben jelentésük ártalmatlan, a másikban bántó, sértő, fenyegető.
Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – állapította meg az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet friss kutatása.
A Microsoft reprezentatív nemzetközi kutatása szerint az elmúlt évben a világon a tizenéves internethasználók 62 százaléka szembesült valamilyen veszéllyel az online térben. A felmérés azonosította az öt leggyakoribb veszélyforrást is.
Az online megszégyenítéstől a kiberdzsihádig: a digitális világ és az erőszak aspektusaival foglalkozik a Spektrum „Erőszakos ember” című, saját gyártású sorozatának utolsó része. Milyen lehetőségeket ad a bűnözés, a hadviselés és a terrorizmus kezébe az internet? Hogyan szerveződik a kiberdzsihád és kiberkalifátus? Mi minden kapható a darkneten és kik vásárolnak ott? Ezek a kérdések is felmerülnek majd.
Magyarországon a 11–17 éves tanulók több mint fele élt már át online bántalmazást a felmérések szerint, és az iskolai erőszak, amelynek szinte kivétel nélkül előbb-utóbb lesz online vetülete is, ma már a 11-12 éveseket is egyre jobban érinti. A generációs szakadék miatt a szülők többsége nem érti, hogy mi történik a gyerekével, az iskolák pedig tagadnak: a cyberbullying az ő iskolájukban egyáltalán nem jellemző. Pedig az alattomos jelenségről beszélni kell, állítják többek között azok a művészek, akik a témát színdarabban és regényben dolgozták fel.
Szakiskola tanműhelyében támadt rá társára a héten egy 18 éves diák Komáromban. Azt hitte, az illető fenyegeti őt egy hamis Facebook-profilról, ezért vett revánsot, de kiderült: tévedett. A támadó szabadlábon védekezhet.
Telefonra küldött üzenetek, gyalázkodó sértegetések, személyes információk, képi tartalmak nyilvánossá tétele. A cyberbullying, azaz a webes zaklatás nemcsak megjelent Magyarországon, hanem sokkal súlyosabb probléma, mint azt gondolnánk: egy felmérés szerint a 11–17 évesek 59 százaléka élt már át hasonlót. Mit tehet a szülő, hogy megóvja gyermekét? Nem sokat.
