Arra a kérdésre, hogy a platformok közül hol történik a több cyberbullying, 53 százalék a Facebookot jelölte meg, 43 százalék pedig az Instagramot. Az online zaklatás nagyobb arányban fordul elő a lányoknál (55%), mint a fiúknál (27%), ám a kérdőívet kitöltők esetében mindkét nemnél magas azoknak a száma, akik tapasztaltak ilyen kéretlen megkeresést. A lejárató kommentek esetében 75 százalék gondolja úgy, hogy fel kell szólítani a bántalmazót, hogy hagyja abba a tevékenységét, azonban negyedük nem tesz semmit ilyen esetben, mert nem látja értelmét – derül ki az UNICEF Magyarország és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány cyberbullying elleni, #nemvagyegyedül kampányához készült felmérésből.

A megkérdezettek kétharmada szerint az iskolai (offline) bántalmazás a rosszabb, mint a netes. A szakértők szerint ugyanakkor a két jelenség gyakran elválaszthatatlan egymástól. Ám míg egy iskolaváltással, környezetváltással az előbbi megváltoztatható, az utóbbi mindenhova követi az áldozatot.

Pozitív viszont, hogy a fiatalok többsége tisztában van az alapokkal, tudják, hogy bizonyos profilokat le lehet tiltani a közösségi médiában, valamint jelenthetik a sértő tartalmakat az oldalak fenntartói felé. Az álnéven rejtőzködő kitartó zaklatókkal szemben azonban sokszor tanácstalanok.

Bár magával a jelenséggel tisztában vannak aggasztóan kevés fiatal fordul felnőtthöz, ha a neten bántják őket. A korábbi felmérések is rendre azt mutatták, hogy a gyerekek szégyellik a támadásokat, így gyakran senkivel sem beszélnek a problémáról. Ezúttal a részvevők 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem értesítene felnőttet a bántalmazásról.

„Beszélgetni kell a gyerekekkel erről a témáról. A felnőtteknek nem szabad elbagatellizálniuk a cyberbullying jelentőségét és lényeges, hogy akkor is türelmesek maradjanak, ha a gyermek nem mindig tartja magát a korábban megbeszéltekhez. Az áldozathibáztatás a segítségkérést és a történtek feldolgozását is megnehezíti, fontos, hogy a gyerekek mindig azt érezzék, támogatjuk őket. A megelőzésért sokat tehetnek a szülők például azzal, hogy maguk sem posztolnak fotót vagy videót a gyerekükről – legyen az bármilyen korú –, valamint szűrik, hogy ki láthatja az általuk kirakott tartalmat és azonnal jelentik, ha a neten visszaélést tapasztalnak. Érdemes a gyermekkel is beszélgetni arról, hogy ne küldjön se magáról, se másról képeket, mert vannak emberek, akik azt ártó céllal használhatják fel, és mindig szóljanak, ha valamit nem értenek, bántja őket” – véli Sebhelyi Viktória, az UNICEF Magyarország gyermekjogi vezetője.

A kérdőív szerint egyébként a fiatalokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy mit tehetnek, ha valaki álprofilt hoz létre a nevükben és azon keresztül fejti ki a bántalmazást. Sokakat érdekelt az is, hogy hogy mi a teendő, ha az exük, vagy bárki más intim képekkel zsarolja őket, netán ezeket a fotókat megjelenteti a közösségi médiában. (A válasz: mindkét esetben értesíteni kell a rendőrséget és a platform fenntartóit. Magát a tettet technikai értelemben nehéz megakadályozni, azonban érdemes felvilágosítani a zsarolót, hogy a személyes képmással való visszaéléssel bűncselekményt követ el. Minden esetben megfontolandó szakértő segítségét is kérni. A Kék Vonal 116 111-es számán bárki ingyenesen és anonim módon kaphat segítséget.)