szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az internetet eredetileg jó dolgokra találták ki: egy új világ, ahol az emberek ítélkezés nélkül, szabadon kommunikálhatnak. Bárki, aki megosztotta már a véleményét online, megerősítheti, hogy az internet végül nem ez lett. Mit mondanak az online kommunikáció állapotáról a feministák?

A Norton biztonsági cég 2016-os felmérése szerint a válaszadók majdnem fele, a 30 évesnél fiatalabb nőknek pedig a 76%-a tapasztalta már az online zaklatás valamilyen formáját.

Mit jelent a zaklatás az internet világában? Amit nőként megtapasztalhatunk, ha online osztjuk meg gondolatainkat a világgal: a kéretlen ismerkedéstől a trollkodáson és internetes zaklatáson (cyberbullying) keresztül egészen a szexuális zaklatásig, a halállal vagy nemi erőszakkal való fenyegetésekig.

A kevésbé szerencséseknek – a felmérés szerint minden tizedik 30 év alatti nőnek – már lehetnek „élményei” a bosszúból közzétett pornográf tartalommal vagy a szexuális tartalmú netes zsarolással kapcsolatban is.

A diszkrimináció azonban nem merül ki ennyiben. A tanulmány szerint a leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek a szexuális irányultságuk miatt válhatnak céltáblává.

Mit árul ez el az internetről?

Vagy, ami még fontosabb – ahogy Tara Moss (1973–) blogger, író és kiberbűnözési szakértő kérdezte egy 2017-es beszélgetésben –, mit árul el az emberekről? Miért a nők – és miért most?

Az internet előtt nem volt annyi csatorna, ahol az emberek kifejezhették volna a gondolataikat. A médiát férfiak vezette nagyvállalatok irányították, és azt, ahogyan a nőket ábrázolták, leginkább férfiak határozták meg. Sheila Rowbotham (1943–) brit szocialista feminista így írt a feminizmus előtti időkről:

„Mi [nők] történeteken és közvetlen visszajelzéseken keresztül ítéltük meg magunkat. A világ egyszerűen csak létezett, és mi a részei voltunk. Csak a kívülről kapott jelek alapján tudtuk eldönteni, hogyan viselkedjünk, és a férfiak által alkotott lencsén keresztül láttuk a világot. Nem tudtuk máshogy összekötni magunkat a külvilággal.”

Aztán jött a digitális forradalom és a feminizmus negyedik hulláma. Bárki, aki internet-hozzáféréssel rendelkezett, és addig nem tudta hallatni a hangját, hirtelen megoszthatta a véleményét, és az hallgatóságra is talált. Laurie Penny (1986–) angol újságíró 2013-as, Cybersexism (Kiberszexizmus) című könyvében elemezte ezeket a változásokat, illetve a platformok előnyeit és hátrányait:

„Az internet világában rutinszerű lett a nőgyűlölet, könnyűvé vált a szexuális zaklatás, de előtte valami egészen mást is biztosított. Teret adott a lányoknak, nőknek és mindenki másnak, hogy korlátozás nélkül, határokon átívelően tudjanak egymással beszélni, megosztani történeteiket és így megváltoztatni a valóságot.”

Miért van szükség a nőkre online?

Amikor az internetet először elkezdték használni, sokan utópiaként tekintettek rá. A nők számára főleg az volt érdekes, hogyan segíthetne a patriarchizmus legyőzésében. A kiberfeminista kifejezést azokra a nőkre használták az 1990-es évektől kezdve, akik saját teret találtak maguknak a férfiak uralta technológia világában. Online fórumokon gyűltek össze, és azt kérdezgették egymástól: a kibervilágban megmenthetjük magunkat?

Beryl Fletcher (1938–2018) új-zélandi író 1999-es, „yberfiction (Kiberfikció) című tanulmányában így írt a kibertérben rejlő hatalmas lehetőségekről: „kitágítja a képzeletünk határait és nyelvi korlátainkat; egyszerre hatalmas könyvtár, pletykazóna és politikai vitatér. Azaz tökéletes hely a feministáknak.”

Ma már világos, hogy senki számára sem a tökéletes hely, így az emberek egyre kevesebb dolgot mernek megosztani magukról és a nézeteikről. Az amerikai tendenciákat figyelő intézetek szerint főleg a fiatal lányok alkalmaznak öncenzúrát – a 15–29 év közötti nők 41%-a –, hogy elkerüljék az online zaklatást.

Minden egyes alkalommal, amikor cenzúrázzák magukat, a nők inkább azt választják, hogy csendben maradnak, mint hogy zaklatásnak tegyék ki magukat. Mindig az áldozatnak kell elhagynia a csatateret, nem az elkövetőnek. Ahogy Laurie Penny fogalmaz a Cybersexismben:

„Most is ugyanazt mondjuk a fiatal lányoknak, amit évszázadokon keresztül: szeretnénk, hogy itt legyetek a hatalom és a kalandok felnőtt világában, de itt megerőszakolhatnak és bánthatnak titeket, úgyhogy jobb, ha szépen leültök, csendben maradtok, és jó képet vágtok hozzá.”

Online viselkedés, offline hatás

©

Annak a viselkedésnek, amelyet online tapasztalunk, hatása van a személyes életünkre is. Az online zaklatástól szenvedő nők 55%-a számol be szorongásról, stresszről vagy pánikrohamokról, illetve pszichológiai következményekről, mint az önbizalomhiány és a tehetetlenség érzése. Ez azt jelenti, hogy az online zaklatás az emberi jogok kérdéskörébe tartozik.

Az Amnesty International 2017-ben készített egy felmérést az Egyesült Királyságban, amelyben a választásokon induló nőket vizsgálták, mivel rendkívüli mértékben megnőtt a velük szembeni agresszív magatartás a közösségi médiában. Az eredmények szerint a probléma leginkább a színes bőrű, illetve valamilyen etnikai kisebbségből származó nőket érinti.

A zaklatás azért is adott aggodalomra okot, mert a kutatás vezetői szerint akadályozta a nőket a szabad véleménynyilvánításban és a politikai életben való részvételben.

Következtetés

Tévedés azt hinni, hogy ez az egész csak az interneten fordul elő. Amíg a nőket női mivoltuk miatt nyilvánosan támadják, nem fogjuk elérni az egyenlőséget.

Az egyetlen, amit tehetünk, ha visszautasítjuk, hogy kitoloncoljanak ezekről a platformokról. Merjünk megszólalni! Osszuk meg a véleményünket! Tegyük közzé az eltérő álláspontunkat! Mert ahogy Audre Lorde fogalmazott: „A csend nem fog megvédeni minket.”

A fenti cikk a Mit tenne De Beauvoir? című könyv szerkesztett részlete. 

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban? Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Könyvükben arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal? A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért hívnak ismeretlen férfiak csillagomnak vagy szívemnek?

A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Ha mindketten dolgozunk, miért nekem kell elvégeznem a házimunkát?

Kutatások szerint azokban a háztartásokban, ahol a férj több házimunkát végez, a feleség boldogabb, a házasság pedig kiegyensúlyozottabb. Ennek ellenére még mindig általános elvárás, hogy az otthoni teendők nagy részét a feleség végezze. Mit mondtak erre a helyzetre neves feministák a 20. század folyamán?

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hagyjam-e a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?

Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

Megnéztük, mi a helyzet az MNB akciós hitelével: hamar elfogyhat a 2500 milliárd forint

Megnéztük, mi a helyzet az MNB akciós hitelével: hamar elfogyhat a 2500 milliárd forint

Karácsony: Egy tollat és egy noteszt sikerült elhozni a kormánytól

Karácsony: Egy tollat és egy noteszt sikerült elhozni a kormánytól

A Johnson&Johnson vakcináját is engedélyezhetik az Egyesült Államokban

A Johnson&Johnson vakcináját is engedélyezhetik az Egyesült Államokban