Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a halláskárosodás jelezheti a demencia kialakulásának magasabb kockázatát, ezért nem érdemes annyival elintézni a hallásproblémát, hogy ez a természetes öregedés velejárója.
Bármennyire is jó az ember hallása, az idő előrehaladtával romlani fog annak mértéke. Ez természetes folyamat, hiszen rengeteg inger éri az ember dobhártyáját az élete során, manapság pedig, amikor a fülhallgató használata abszolút hétköznapi dologgá vált, ez még inkább igaz. Ennek ellenére a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad csak úgy legyinteni a hallás romlására.
A Science Alert beszámolója szerint egy 2021-ben készült, több mint 82 ezer 60 év feletti ember bevonásával elvégzett vizsgálat arra jutott, hogy azoknál, akik korábban nehezebben értették meg a beszédet egy zajos környezetben, nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata. Az erről szóló tanulmány az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association című tudományos lapban jelent meg.
Az Oxfordi Egyetem tudósai szerint a dolognak van egy jó oldala is: az ilyesfajta hallásromlás nemcsak tünete, de jelzője is lehet a betegség kialakulásának, így az orvosok korábban felfigyelhetnek a problémára, még azelőtt, hogy a betegség ténylegesen kialakulna. Thomas Littlejohns, a tanulmány szerzője szerint éppen ezért ennek a szűrése ígéretes lehet a demencia szűrése szempontjából is.
A tudomány 2017-ben a halláskárosodást a dohányzás és a fizikai inaktivitás mellett a demencia kilenc fő, módosítható kockázati tényezője közé sorolta. Ezt a mérföldkőnek számító Lancet-jelentést 2020-ban további három kockázati tényezővel frissítették, így ez a szám 12-re emelkedett. 2024-ben a Lancet-jelentés harmadik frissítése újabb kettővel egészült ki, így összesen 14 kockázati tényezővel lehet számolni.
A kulcsszó ebben az esetben az, hogy módosítható. Mivel ezek a kockázati tényezők az életmód és az abból fakadó általános egészségi állapot olyan elemei, amelyekért tehet az ember, így ha valaki egészségesebben él, azzal jó eséllyel csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.
A több mint 82 ezer embernél először felmérték a kutatók, hogy mennyire hallják zajban a beszédet, majd hosszú éveken át figyelték azt, hogy kinek hogyan alakul az egészségi állapota. 11 év elteltével, 1285 embernél alakult ki demencia.
Littlejohns szerint azoknál, akik a teszten rosszul teljesítettek, a demencia kialakulásának kockázata majdnem kétszer olyan magas volt, mint azoknak, akiknek nem volt gondjuk a hallásukkal.
A Science Alert szerint nem ez volt az első eset, hogy a hallásprobléma és a demencia kialakulása között összefüggést találtak a szakemberek. Korábban Ausztráliában és Tajvanon is végeztek hasonló vizsgálatot, és ott is arra jutottak, hogy a nagyothalló embereknél nagyobb eséllyel alakul ki demencia.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel a mechanizmus nem ismert, ezért ok-okozati összefüggést nem lehet megállapítani a hallásprobléma és a demencia kialakulása között, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, a kettőnek köze van egymáshoz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
