Bármennyire is jó az ember hallása, az idő előrehaladtával romlani fog annak mértéke. Ez természetes folyamat, hiszen rengeteg inger éri az ember dobhártyáját az élete során, manapság pedig, amikor a fülhallgató használata abszolút hétköznapi dologgá vált, ez még inkább igaz. Ennek ellenére a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad csak úgy legyinteni a hallás romlására.
A Science Alert beszámolója szerint egy 2021-ben készült, több mint 82 ezer 60 év feletti ember bevonásával elvégzett vizsgálat arra jutott, hogy azoknál, akik korábban nehezebben értették meg a beszédet egy zajos környezetben, nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata. Az erről szóló tanulmány az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association című tudományos lapban jelent meg.
Az Oxfordi Egyetem tudósai szerint a dolognak van egy jó oldala is: az ilyesfajta hallásromlás nemcsak tünete, de jelzője is lehet a betegség kialakulásának, így az orvosok korábban felfigyelhetnek a problémára, még azelőtt, hogy a betegség ténylegesen kialakulna. Thomas Littlejohns, a tanulmány szerzője szerint éppen ezért ennek a szűrése ígéretes lehet a demencia szűrése szempontjából is.
A tudomány 2017-ben a halláskárosodást a dohányzás és a fizikai inaktivitás mellett a demencia kilenc fő, módosítható kockázati tényezője közé sorolta. Ezt a mérföldkőnek számító Lancet-jelentést 2020-ban további három kockázati tényezővel frissítették, így ez a szám 12-re emelkedett. 2024-ben a Lancet-jelentés harmadik frissítése újabb kettővel egészült ki, így összesen 14 kockázati tényezővel lehet számolni.
A kulcsszó ebben az esetben az, hogy módosítható. Mivel ezek a kockázati tényezők az életmód és az abból fakadó általános egészségi állapot olyan elemei, amelyekért tehet az ember, így ha valaki egészségesebben él, azzal jó eséllyel csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.
A több mint 82 ezer embernél először felmérték a kutatók, hogy mennyire hallják zajban a beszédet, majd hosszú éveken át figyelték azt, hogy kinek hogyan alakul az egészségi állapota. 11 év elteltével, 1285 embernél alakult ki demencia.
Littlejohns szerint azoknál, akik a teszten rosszul teljesítettek, a demencia kialakulásának kockázata majdnem kétszer olyan magas volt, mint azoknak, akiknek nem volt gondjuk a hallásukkal.
A Science Alert szerint nem ez volt az első eset, hogy a hallásprobléma és a demencia kialakulása között összefüggést találtak a szakemberek. Korábban Ausztráliában és Tajvanon is végeztek hasonló vizsgálatot, és ott is arra jutottak, hogy a nagyothalló embereknél nagyobb eséllyel alakul ki demencia.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel a mechanizmus nem ismert, ezért ok-okozati összefüggést nem lehet megállapítani a hallásprobléma és a demencia kialakulása között, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, a kettőnek köze van egymáshoz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
