szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Hatalmas előrelépést tehettek a tudósok afelé, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal is diagnosztizálni lehessen az Alzheimer-kórt – méghozzá olyan elképesztő pontossággal, melyre a jelenleg alkalmazott hagyományos módszerek sem alkalmasak.

A tudomány régóta keresi a megoldást arra, hogy hogyan lehetne új, az eddigieknél pontosabb módszerekkel diagnosztizálni az Alzheimert – és most úgy tűnik, hogy megszületett a válasz. A svéd Lundi Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport módszere ugyanis a jelenleg is alkalmazott vérvizsgálatokkal tudja 90 százalékos pontossággal azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.

A JAMA tudományos folyóiratban leírt vizsgálat így lényegesen pontosabb volt, mint hagyományos módszerek: az alapellátásban dolgozó orvosok 61, míg a szakorvosok 73 százalékban tudják helyesen azonosítani a neurodegeneratív betegséget. Ezt Sebastian Palmqvist, a Lundi Egyetem neurológusa emelte ki a Science Alert összegzése szerint.

A kapcsolódó kutatásokat egyelőre csak Svédországban végezték el, így a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a változatos amerikai lakosságon is meg kell erősíteni az eredményeket ahhoz, hogy az Egyesült Államokban is használni lehessen.

A svédek körében azonban 1200 ember vett részt a vizsgálatokban – olyan személyek, akik enyhe memóriaproblémákkal küzdenek. Közülük 500 már felkeresett az alapellátásban dolgozó orvosokat, míg a többi személy memóriaklinikához fordult. Sebastian Palmqvist kutatótársaival először minden csoportban 300 emberen végezte el a vérvizsgálatot. A kapott eredményeket ezután összevetették a gerinccsapolás és a PET-CT alapján tett megállapításokkal – írja a The New York Times.

Szinte biztos, hogy kialakul az Alzheimer-kor annál, aki hordozza ezt a két gént

A hatvanas éveik közepére szinte bizonyosan mutatják az Alzheimer korai jeleit azok, akiknél jelen van az Apoe4 gén két variánsa – mutat rá egy friss tanulmány.

Mint kiderült: az alapellátásban dolgozók 36 százalékban tévedtek akkor, amikor valakinél Alzheimert feltételeztek. Abban az esetben pedig, amikor azt a diagnózist állították fel, hogy az adott páciens nem Alzheimertől szenved, 41 százalékban tévedtek. A szakorvosoknál 25–29 százalék volt ezen tévedések aránya.

Ezzel szemben a vérvizsgálat csupán 10 százalékban rontott.

A vérvizsgálat pontossága az előrehaladott demenciában szenvedőknél volt magasabb, míg az enyhe kognitív károsodás stádiumában valamivel alacsonyabb volt. A vizsgálat a tau fehérje egyik formájára, a ptau-217-re fókuszál, mely az Alzheimerben szenvedő betegek agyában csomókban fordul elő. Ennek a mérése adhatja a legpontosabb képet arról, hogy valakinél kialakult-e már a betegség.

Egy új tanulmány szerint növelheti a demencia kockázatát a korai menopauza

193 nő és 99 férfi agyát nézték meg amerikai kutatók, és arra jutottak, összefüggés lehet a nők körülbelül egytizedét érintő korai menopauza és a demencia kialakulásának kockázata között. Lehet azonban egy megoldás.

Ez az új megközelítés egy kevésbé invazív diagnosztizálási módszert hozhat, mely ráadásul pontosabb és gyorsabb is, mint az eddigiek – így a kezeléseket is hamarabb meg lehet kezdeni. A szakemberek szerint először a memóriaklinikák szakemberei alkalmazhatják majd, ezt követően pedig 1–2 év lehet, míg az alapellátás is felkészülhet a használatára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!