Kösz, jól: Akinek van agya, annak van rizikója is. Mit tesz két kutató, hogy megelőzze a demenciát?
Hány embert érint ma a demencia és az Alzheimer-kór Magyarországon? Mikor és miért nő a betegség kockázata? Az életmód vagy a genetika felelős a kialakulásáért? Miért védőfaktor a magas iskolai végzettség, és miért veszélyes a halláskárosodás, a magas vérnyomás vagy az elhízás? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ennek jártunk utána.
Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint negyven százaléka megelőzhető lenne. A Kösz jól legújabb epizódjában ezért azt a kérdést jártuk körbe, mit tehet az orvostudomány, és mit tehet az egyén a megelőzés érdekében.
A genetika, vagy az életmód felelős az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásáért? Hogyan vehetjük észre az első tüneteket? Mi a leghatékonyabb mindennapi módja a betegség megelőzésének? Léteznek-e megfelelő szűrővizsgálatok és hol tart ma az orvostudomány?
Bánhalmi Kata a többi közt ezekről a kérdésekről beszélgetett Horváth András Attila, Junior Príma Díjas egyetemi adjunktussal, a Nyírő Gyula kórház Neurokognitív Kutatási Központjának vezetőjével és Csukly Gábor, a Semmelweis Egyetem pszichiáter szakorvosával, Alzheimer-kutatóval.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.