Hány embert érint ma a demencia és az Alzheimer-kór Magyarországon? Mikor és miért nő a betegség kockázata? Az életmód vagy a genetika felelős a kialakulásáért? Miért védőfaktor a magas iskolai végzettség, és miért veszélyes a halláskárosodás, a magas vérnyomás vagy az elhízás? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ennek jártunk utána.
Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint negyven százaléka megelőzhető lenne. A Kösz jól legújabb epizódjában ezért azt a kérdést jártuk körbe, mit tehet az orvostudomány, és mit tehet az egyén a megelőzés érdekében.
A genetika, vagy az életmód felelős az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásáért? Hogyan vehetjük észre az első tüneteket? Mi a leghatékonyabb mindennapi módja a betegség megelőzésének? Léteznek-e megfelelő szűrővizsgálatok és hol tart ma az orvostudomány?
Bánhalmi Kata a többi közt ezekről a kérdésekről beszélgetett Horváth András Attila, Junior Príma Díjas egyetemi adjunktussal, a Nyírő Gyula kórház Neurokognitív Kutatási Központjának vezetőjével és Csukly Gábor, a Semmelweis Egyetem pszichiáter szakorvosával, Alzheimer-kutatóval.
Kövesd és hallgasd meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, Youtube.
Vagy iratkozz fel a Kösz, jól csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts
Tartalom:
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
