A legtöbb ember már gyerekkorában átesik a citomegalovírus-fertőzésen (CMV), és miután kigyógyult a betegségből, a vírus egy életen át a szervezetében marad, alvó állapotban. A felmérések is ezt igazolják: 80 éves korban már 10-ből 9 ember szervezetében megtalálni a CMV jelenlétéről árulkodó antitesteket. A kórokozó egyébként testnedveken keresztül terjed, így az ember többek között az anyatejjel és nyállal is megfertőződhet – de csak akkor, ha a vírus aktív.
A vizsgálatok arra jutottak, hogy a vírus találhat egy biológiai kiskaput, aminek köszönhetően elég hosszú ideig aktív tud maradni ahhoz, hogy felmásszon a bolygóidegen, és eljusson egészen az agyig. Az Arizonai Állami Egyetem kutatói nemrég arra jutottak, hogy az aktív vírus az agyba jutva gyengítheti az immunrendszert, és hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához. Az erről szóló publikáció az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association című tudományos lapban jelent meg.
Az eredmény meglehetősen aggasztó, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vírusellenes szerek képesek lehetnek megakadályozni egyes emberekben az Alzheimer-kór kialakulását – vagy legalábbis csökkenteni ennek az esélyét –, különösen, ha a kutatók olyan vérvizsgálati módszert tudnak kidolgozni, ami képes kimutatni az aktív CMV-fertőzést a bélrendszerben.
A kutatók a vizsgálatuk során arra jutottak, hogy összefüggés lehet az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó microglia sejtek altípusa, a CD83(+), valamint a G4 immunglobulin emelkedett szintje között.
A microgliák a központi idegrendszerben egyfajta tisztítószerepet töltenek be: felkutatják a plakkokat, törmeléket, felesleges vagy törött idegsejteket és szinapszisokat, hatástalanítják azokat vagy riasztják az immunrendszert, ha a fertőzés vagy a károsodás már nem kontrollálható. Ha azonban a microgliák túlműködnek, a gyulladás előidézése az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó idegi károsodáshoz vezethet – emeli ki a lényeget a Science Alert.
Ben Readhead, a tanulmány vezető szerzője szerint sikerült megtalálniuk az Alzheimer-kór egyik altípusát, ami a betegségben ezen fajtájában szenvedők 22–45 százalékát érintheti.
A szakemberek a vizsgálat során 101 szövetdonor mintáihoz fértek hozzá, akik közül 66-an szenvedtek Alzheimer-kórban. Ennek köszönhetően megvizsgálhatták, milyen biológiai folyamat állhat a megbetegedés mögött, amit gyakran neurológiai szempontok alapján vizsgálnak csak.
Kiderült, hogy a CMV-antitestek a szervezet minden területén jelen vannak, sőt, a bolygóidegben még a vírust is sikerült felfedezniük. Ugyanezt az eredményt kapták, amikor a vizsgálatot egy független csoporton is elvégezték.
A kutatók most egy olyan vérvizsgálaton dolgoznak, ami segíthet kimutatni a CMV-fertőzést. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy maga a CMV-fertőzés még nem jelenti automatikusan az Alzheimer-kór kialakulását, az csak az esetek kis százalékában fordul elő.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
