Jobb lesz-e az élet csak attól, ha demokratikussá válik egy ország?
A demokrácia minden hibája ellenére egy jó dolog – erre talán a legjobb bizonyíték az, hogy a nem demokratikus államok vezetői is gyakran eljátsszák, hogy náluk demokrácia van. De vajon ez biztosítja-e a legjobb életkörülményeket? Létezik-e valami közgazdaságtani-politológiai egyenlet, ami azt mutatná, hogy több demokrácia = jobb gazdasági helyzet?
Ha csak a gazdaság erősségét nézzük, azt nem lehet azt mondani, hogy a demokrácia az egyedüli út a fejlettséghez, de a világ leggazdagabb helyei között nagy többségben vannak a demokráciák. Az egy főre jutó GDP alapján a világ tíz legvagyonosabb országa közül hét demokratikus hely – Luxemburg, Írország, Monaco, Svájc, San Marino, Norvégia és az Egyesült Államok – három viszont közelében sincs a demokráciának: Szingapúr, Katar és az Arab Emírségek.
Persze a GDP messze nem mutat mindent (ráadásul az olyan apróságokat is kihagyja, mint például hogy az ír szám azért lehet ennyire magas, mert egy csomó cég oda költözteti az európai központját adóoptimalizálás miatt, az átlagos írnek ez szinte teljesen mindegy), sokkal jobb leírója a jólétnek a HDI, a humán fejlettségi mutató. Ebben a várható élettartamot, a jövedelmi különbségeket és a jó iskolázottságra kapott esélyt is figyelembe veszik, szóval sokat elmond arról, hogy az átlagember élete milyen minőségű. Ebben a Top10 most úgy néz ki:
- Svájc
- Norvégia
- Izland
- Hongkong
- Ausztrália
- Dánia
- Svédország
- Írország
- Németország
- Hollandia,
és ha az önállóságát egyre inkább elveszítő Hongkongot kivesszük a listából, akkor Finnország ugrana be még az első tízbe. Rögtön a finnek után jön Szingapúr, ami úgy tűnik, a világ egyetlen olyan autoriter állama, ahol tényleg jó az élet, nem csak az uralkodó réteg számára.
Ez idáig szép és jó. De amint egy kicsit hátrébb nézünk a listán, egyáltalán nincs olyan összefüggés, hogy egy demokrácia mindenképp jó lenne a gazdaságnak. Sőt, nem egyszer épp az történt meg, hogy egy ország demokratikus lett, mire az életszínvonal esni kezdett – erről mi, magyarok is tudnánk mesélni 1989 utánról, bár a környékünkről Lengyelország gazdasági mutatói még nagyobbat zuhantak a rendszerváltást követően. Eközben mindenki látja, hogy Kína vagy néhány arab állam mekkora fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a demokráciának a nyomait sem mutatva. Szóval mi a helyzet akkor, ha a világ legfejlettebb országait kivesszük a listából?