#Demokráciát a pénzünkért
Az EU jogállamisági eszköztára folyamatosan bővül, és több elemét alkalmazták is Magyarország ellen. De vajon mennyire hatékonyan tudja és akarja bevetni az unió az eszközeit a magyar jogállamiság és az uniós források védelmében. Kövesd a #Demokráciát a pénzünkért sorozatot, és tudj meg többet!
Nincs univerzális skála, amelyen mérni lehet egy országban a demokrácia fokát vagy a korrupció mértékét. Míg az egyik mérőrendszerben nullától százig pontoznak úgy, hogy a nulla a legrosszabb, a száz a legjobb, addig egy másiknál lehet pont fordítva. Van, ahol százalékban, máshol 0-1-ig terjedő skálán mérnek, előfordul az is, hogy két opció közül lehet választani:
- demokratikus vagy nem demokratikus.
Ez utóbbi természetesen nem sokat mond arról, hogy az azonos csoportba kerülő országok egymáshoz képest hogyan állnak.
Az sem mindegy, hogyan méri egy-egy mutató a demokráciát vagy a korrupciót. Leegyszerűsítve három fő típus van:
- Lehet mérni megfigyelt indikátorok alapján (mit mondanak a jogszabályok, vannak-e dokumentált választási csalások, milyen a választási rendszer vagy a korrupciót vizsgáló hatóságok felépítése stb.)
- Kutatókat, elemzőket kérnek arra, hogy egy adott szempontsor alapján értékeljék az országokat, és ebből állítják össze a demokrácia- vagy korrupciómutatót.
- Magukat az embereket kérik a helyzet értékelésére, egy reprezentatív (a teljes népességre érvényes) kutatásban.
