Remotiv
Remotiv
Tetszett a cikk?

Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.

Mennyire jellemző, hogy a munkahelyváltást nem örömteli eseményként, hanem nehézségként élik meg a nők?

Lauter Adrienn (LA): A mai felfokozott, pörgős munkaerőpiacon nem is olyan könnyű mindig vidáman talpon maradni. Hatalmas a verseny, egyre nagyobb a konkurencia, az elvárások pedig egyre magasabbak. Korosztályonként változó, mi az a helyzet, ami szorongással, félelmekkel tölti el a nőket. Friss diplomásoknál előfordulhat bizonytalansággal, kockázatvállalással teli kapunyitási pánik. Félnek kilépni a munkaerőpiacra, mert attól tartanak, nem fognak megfelelni az állásinterjún, nem tudnak jól választani a végtelennek tűnő lehetőségekből. A harmincas nők körében pedig a karrier miatt gyakran kitolódik a gyermekvállalás. Vannak, akik a szülési szabadságuk egy részét, vagy akár egészét áldozzák fel annak érdekében, nehogy elveszítsék az állásukat.

A negyvenes-ötvenes korosztály gondolatain már átsuhan, hogy lassan csökkennek a munkahelyváltás esélyei, hatvan körül pedig még erősebben foglalkoztatja a nőket az, nehogy leépítés áldozatai legyenek, hiszen ekkorra drasztikusan csökkennek az elhelyezkedési lehetőségeik.

Nagyobb-e az esély a depresszió kialakulására, ha korábban előfordult már mentálisan negatív szakasz az életükben?

LA: Aki az életében bármikor élt át hosszabb depresszív periódust, depressziót, annak sajnos nagyobb az esélye, hogy a munkahelyváltás körüli szorongásokat tovább hordozza, mint mások. Van, akiknek a genetikailag hozott hajlama – például, ha tinédzserkori vagy szülés utáni depressziója, esetleg bipoláris zavara volt – előrevetítheti, hogy nagyobb az esélye egy munkahelyváltással járó stresszesebb időszakban fellépő hangulatzavarra, pszichés instabilitásra. Ez az időszak a környezettől, családtagoktól kellő érzékenységet, figyelmet és türelmet igényel. A fel nem ismert, kezeletlen depresszió függőség, például drog- vagy alkoholfüggőség kialakulásának fokozott kockázatával jár. Ez is elvezethet oda, hogy az egyén kénytelen elhagyni a munkahelyét.

A hosszú ideje húzódó álláskeresésből eredő kilátástalanság, kudarcélmény miatt is előfordulhat szerhasználat. Bár sokan leplezni próbálják, fontos, hogy a nő, legyen bármilyen életkorú, ha hangulatzavarral küzd, merjen segítséget kérni. Jó munkahelyi kollektíva, empatikus vezető esetén kommunikáljon a helyzetéről, különben elszigetelődhet, ami akár az állása elvesztéséhez is vezethet. Mivel a változókor tünetek nélkül is tartogathat olyan krízishelyzeteket, mint a váratlan leépítések, vagy a munkakör automatizálásból eredő állásvesztés, fontos, hogy ő maga is adjon jeleket, egy jó közösség pedig legyen nyitott ezekre.

Ha már a változókort említette, mennyivel nehezebb ebben a korban új állás után kell néznie egy nőnek egy esetleg nem éppen pozitív mentális állapotban?

LA: Ebben az időszakban az „értékesség-értéktelenség-hasznosság dilemmája”, a testi-lelki változások okoznak úgynevezett normatív krízist. Elindul egy belső számvetés az elért eredményekről, eddigi teljesítményről, meglévő és leendő személyes életcélokról. Ha ez egybeesik egy váratlan, akcidentális krízissel – például elbocsátás, válás –, az egyén krízismátrixba kerülhet, ami tovább nehezítheti a helyzetet. Sok középkorú hölgy szorong attól, hogy bármikor lecserélhetik egy fiatalabb munkaerőre, miközben ott dobol a fülükben, hogy „már a B-oldal forog”, nap mint nap szembesülnek a tükörben látható testi változásaikkal, és lelkileg sem érzik magukat komfortosan. Nem csoda, ha mindezek negatív irányba befolyásolják az önértékelésüket, aláássák az önbizalmukat. A megváltozott viselkedés, koncentráció, a kedvetlenség, a barátságtalan megnyilvánulások, az éles hangulatváltások olyan falakat emelnek az egyén köré, ami ördögi körként a társas kapcsolatok megszakításához vezethet – beleértve a munkahelyi együttműködéseket is.

Megtalálják-e a nők a komoly mentális problémájukkal a szakembert?

LA: Azt gondolom igen, egyre többen. A segítségkérés szükségességét azonban sosem lehet eléggé hangsúlyozni. Volt olyan kliensem, aki a döntéshelyzetek halogatásaként egyik diplomáját szerezte a másik után, félt kilépni a "nagybetűs Életbe". Legszívesebben örökre diák maradt volna. Ma már egy reklámügynökség menedzsereként dolgozik. De járt hozzám egy olyan középkorú hölgy is, aki szívesen váltott volna munkahelyet, de nem mert kockáztatni, mert csak néhány éve volt a nyugdíjig.

Milyen egyéb megoldások léteznek egy munkahelyváltás előtt, vagy annak kellős közepén, ha még depresszióval is küzd valaki?

LA: Klinikai depresszió esetén mindenképpen pszichiáter, pszichoterapeuta segítségét kell kérni. Ha a testi-lelki tünetek nem öltenek túlzott mértéket, az életvezetési tanácsadás segíthet felismerni a személyes erőforrásokat, növelhető a lelki állóképesség. Bármelyik életszakaszban nagyszerű megoldás a sport vagy egyéb aktivitás, ami például a stressz miatti alvászavaron is segíthet. A sport endorfint termel, ami növeli a boldogság és elégedettség érzését, így az önbizalmat is. Nem csak az lehet jó, ha addig futunk, amíg a lábunk bírja. A csoportos órák – például jóga, aerobik, pilates – egyfajta közösségi élményt is nyújtanak, ami szintén gyógyító erővel bír.

És a párkapcsolat mennyire lehet erre (is) gyógyír?

LA: Abszolút! A bátorító, segítő párkapcsolat szerepe óriási. A negatív gondolatoktól szenvedő nő mellett álló támogató férfi növeli az értékesség, fontosság érzését, pozitív irányban befolyásolja az önbizalomhoz és a testképhez való viszonyulást is. Egy ilyen társ munkahelyváltás esetén is biztos háttérországot jelenthet. Akiknek mégis társ nélkül kell megküzdeniük olyan fontos területeken, mint az álláskeresés és -találás, számukra a nagyobb család és a barátok jelenthetnek támogató hátteret.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami oldja a feszültséget, javítja a hangulatot és az alvást.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

Remotiv extra


Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Depressziósan az irodában: hogy ismerhetjük fel a jeleket?

Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.

Remotiv BrandChannel

Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!

A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?

Remotiv BrandChannel

8 híres művész, aki megjárta a poklok poklát és közben maradandót alkotott

A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.

Remotiv BrandChannel

Mikor lesz a stresszből depresszió?

Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?

Remotiv BrandChannel

Tökéletesség: áldás vagy átok?

A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.

Remotiv BrandChannel

Gyógynövényekkel a stresszdepresszió ellen?

A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!

Remotiv BrandChannel

A depresszió a párkapcsolatokat is megviseli: mire figyeljünk?

A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?

Remotiv BrandChannel

Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?

Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.

Remotiv BrandChannel

Stressz a munkahelyen: hogy kerüljük el, hogy bánjunk el vele?

Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.