Irán és Izrael olyan szintre emelte a háborút, amilyenre még nem volt példa
Az izraeli–iráni háborúban fordult elő először a történelemben, hogy a generatív mesterséges intelligenciának hatalmas szerep jutott az álhírek gyártásában.
Az izraeli–iráni háborúban fordult elő először a történelemben, hogy a generatív mesterséges intelligenciának hatalmas szerep jutott az álhírek gyártásában.
A bukott George Simion vádjait terjesztik arról, hogy elcsalták a szavazást.
Az Élysée-palota szerint Franciaország ellenségei számára kényelmetlen az európai egység.
Marco Rubio éppen azt jelentette be, hogy bezárják a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálatot. Ezt azzal indokolta, hogy „meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát”.
Szvitlana Szlipcsenko szerint a magyar politikai megosztottság is csak az orosz propaganda malmára hajtja a vizet.
A hálózat középpontjában egy decemberben kémkedés gyanújával letartóztatott bolgár nő állt.
Egy kutatócsoport tíz vezető chatbot működését vizsgálta, és mind a tíz Kreml-barát propagandát szajkózott. A kutatók szerint az orosz propaganda már kifejezetten idomítja a nyelvi modelleket.
Ismert orosz Kreml-közeli csoportok tevékenységét azonosítottak be a szakértők a közösségi oldalakon a német választási kampányban.
Mindenki felelőtlennek tartotta Zeddy Will amerikai rappert, amiért egyszerre öt nő várt tőle gyereket. De lehet, hogy mégsem olyan éretlen, mint gondolták, csak jó az üzleti érzéke? 2024 vége felé közeledve visszatekintünk az év egyik nagy, a napokban újra szárnyra kapott álhírére, ami tökéletesen bemutatja, mennyire egyszerűen terjedhet a dezinformáció akár a hiteles híroldalakon is.
A politika még akkor sem tudja egykönnyen befolyásolni a közösségi média fogyasztóit, ha egy platform tulajdonosa egyértelműen elkötelezett valamelyik irányban – állítja Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A platformok akár a globális bevételük 5 százalékát kitevő bírságot is kaphattak volna. A kormány azért visszakozott, mert biztosan nem ment volna át a szenátuson a javaslat.
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
A brazil Legfelsőbb Bíróság keddi közlése szerint az X minden olyan kérést teljesített, amit a bíróság korábban kifogásolt a platform működését illetően, ezért a szolgáltatók feloldhatják az oldal tilalmát.
A hálózat a közösségi médiában folytatott orosz propagandakampányt. Mesterséges intelligenciával létrehozott álhíreket terjesztettek az ukrajnai háborúról.
Többször is kritika nélkül közöltek a moszkvai narratívának megfelelő és hamis információkat azok a mesterséges intelligenciák, amiket a NewsGuard elemzői vizsgáltak meg közelebbről.
A videók alatt látható megjegyzésekkel veszi fel a kesztyűt a YouTube az álhírekkel szemben. Kérdés, mennyire lesz ez hatékony a gyakorlatban.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
De nem csak ők, mások is előszeretettel nyúlnak a mesterséges intelligenciához.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.