Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
A dezinformáció háborús fegyver: akkori is, ha átver, ha hazudik, akkor is, ha csak elbizonytalanít vagy demoralizál. És mint minden fegyver, a dezinformáció fejlődik, és a maga módján mind nagyobb pusztítást visz végbe.
Az orosz elnök szerint Magyarországtól erőszakkal vettek el területeket.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága vitát tartott az orosz dezinformáció extrém eseteiről az EU-ban, aminek egyik fő témája Magyarország volt. A meghívott szakértők súlyos hiányosságokról, átláthatatlan politikai motivációról és nyílt oroszbarát viselkedésről is beszéltek, ami tovább erősítette a képviselők kétségeit az Orbán kormányzat Oroszországgal való kapcsolatát illetően.
Az Európai Parlament képviselői vitát tartottak az Európán belül egyre jelentősebb orosz dezinformációról. A résztvevők sok pozitív fejleményt kiemeltek, és hangsúlyozták, az EU nem tétlenkedik, de még sok tennivaló van hátra, mielőtt az unió kimondhatja, úrrá lett az orosz propaganda fenyegetésén.
Újságírókat, civil szervezeteket és külföldi politikusokat hallgatott meg az Európai Parlament dezinformációval foglalkozó speciális bizottsága. A kérdés: mekkora a baj és mit lehet tenni most? A szakértők egybehangzó véleménye szerint az EU nem lépett időben az orosz és kínai dezinformáció ellen, most pedig számos problémával szembesül, amire nem feltétlenül van megoldása.
A CEU budapesti épületében tartott konferencián kutatók, szakértők és tudósok beszéltek arról, milyen következményei lehetnek az országokon belül és a határokon átívelő dezinformációs hadviselésnek.
A német Süddeutsche Zeitung napilap és hírportál logójával visszaélve terjesztenek Kreml-barát üzeneteket az interneten. Az ismeretlenekre szinte lehetetlen rátalálni, a propaganda kampány azonban nagyban hasonlít az orosz titkosszolgálatoknál megszokott dezinformációs műveletekre. A módszerek viszonylag egyszerűek, és nem a Süddeutsche Zeitung az egyetlen áldozat.
Az orosz, Kreml-közeli álhírek nem újkeletűek Európában, legutóbb a koronavírus-járvánnyal és a Covid-oltással kapcsolatban jelent meg sok orosz forrású összeesküvés-elmélet, kiforgatott vagy egyenesen valótlan információ. A dezinformáció jellege és a probléma európai kezelése is változott a háború hatására, az ezt elemző szakértők sürgetik, hogy az EU gyorsan és hatékonyan lépjen fel az egyre fenyegetőbb álhírek ellen.
A Political Capital friss, a háború kitörését követően készített dezinformációs felmérése szerint a visegrádi országok közül Magyarországon jelent meg a legtöbb orosz propaganda a Facebook kommentszekciójában.
A két szervezet szerint a magyar közmédia forrásként használja az orosz propagandát, máskor pedig kritika nélkül közlik az orosz dezinformációs üzeneteket.
A beszámolók szerint két napja érkeznek erőszakra sarkalló SMS-ek ismeretlen forrásból a Beregszászon és környékén élőkhöz.
Az orosz és ukrán felhasználók által működtetett fiókok hamis bejegyzéseket terjesztettek, hogy zavart keltsenek. Az Instagramra is bevették magukat.
A Facebook 2021 májusában tett ígéretet arra, hogy jobban odafigyel a klímaváltozással kapcsolatos álhírekre, ám a jelek szerint ez a vállalás nem lett túl sikeres.
A YouTube ellehetetlenítheti azoknak a videóknak a megosztását, amelyek dezinformációkat tartalmaznak.
Sorra hagyják el a zenészek a Spotify-t, mert a podcastkirály műsorából egyre sűrűbben árad a Covid-ügyi dezinformáció. De a standupos ketrecharc-kommentátor Joe Rogan nem ma kezdte a bajkeverést, évek óta veszik elő transzfób, rasszista és más szélsőséges nézetek terjesztéséért, miközben ő váltig állítja, hogy nem akar rosszat, csak meg akar szólaltatni olyanokat is, akik kiszorultak a mainstream médiából. Sokaknak így ő a szólásszabadság bajnoka, a visszásságok ellenére rajongótábora egyre nő, és úgy tűnik, a médiafogyasztási szokások változása is az ő kezére játszik.
A testület elfogadta a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot.
A Facebook az elmúlt hónapokban több, a világ különböző pontjairól működtetett álhírterjesztő kamuprofilokat és csoportokat is törölt a Facebookról és az Instagramról. Köztük azokat, amelyeket a fehérorosz KGB hozott létre a lengyel határnál kialakult menekültválság kapcsán.
Jelentős eltérést fedeztek fel a Facebook augusztusi átláthatósági jelentése és a kutatóknak szolgáltatott adatok között.
A dezinformációs kampány a Facebookon zajlott, az oldal letiltotta a vállalkozást és a hozzá köthető fiókokat.
