Az izraeli–iráni háborúban fordult elő először a történelemben, hogy a generatív mesterséges intelligenciának hatalmas szerep jutott az álhírek gyártásában.
Miközben Izrael és Irán az elmúlt bő egy hétben folyamatosan lőtték egymást, és az Egyesült Államok is beszállt a konfliktusba – amely során az amerikai légierő az egész világot átverte egy trükkel –, egy másik színtéren is folytak a harcok: az interneten. A BBC azt írja, az első izraeli légicsapás óta jelentős mértékű dezinformációs hullám indult útnak Irán részéről a kibertérben.
A lap elemzése során számos olyan, a mesterséges intelligencia segítségével készült videó került elő, amelyek Irán katonai képességeit igyekeznek felnagyítani, valamint hamis képet mutatnak az izraeli célpontok elleni csapások hatásairól. A BBC Verify által megtalált három legnézettebb hamis videó együttesen több mint 100 millió megtekintést ért el több platformon.
Irán mellett Izrael is több olyan hírt terjesztett a közösségi oldalakon, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. Ezekben főként korábbi iráni tüntetéseket mutatnak be úgy, mintha az most történt volna, és a rezsim ellenében az izraeli katonai akciókat támogatnák az irániak.
A Geoconfirmed nevű online ellenőrző csoport „elképesztőnek” nevezte az online dezinformáció mennyiségét, és azzal vádolta meg ezek terjesztőit, hogy a konfliktusból próbálnak profitálni azáltal, hogy félrevezető tartalmakat osztanak meg, amelyek célja az online figyelemfelkeltés. A szervezet arról írt az X-en, hogy lényegében minden felbukkant a neten a korábban készült felvételektől a mesterséges intelligenciával készült videókig, egyes ilyen anyagok megtekintése pedig a 20 milliót is elérte.
A vizsgálat szerint bizonyos felhasználói fiókok a dezinformáció „szuperterjesztőivé” váltak, aminek eredményeként jelentősen nőtt a követőtáboruk. Egy Irán-párti fiók – a Daily Iran Military –, amelynek nincs nyilvánvaló kapcsolata a teheráni hatóságokkal, június 13-án még alig több mint 700 ezer követővel rendelkezett az X-en, ez azonban június 19-ére már 1,4 millióra nőtt. Ez 100 százalékos növekedés kevesebb mint egy hét alatt.
A BBC szerint ez csak egyike azoknak a fiókoknak, amelyek folyamatosan álhírt terjesztenek a konfliktusról úgy, hogy közben a nevük mellett ott van az a bizonyos kék pipa, amely a megbízhatóságot hivatott mutatni. Pontosabban csak volt hivatott mutatni, amíg Elon Musk a Twitter felvásárlása után el nem kezdte pénzért bárki számára elérhetővé tenni a hitelesítést.
Bár ezek a fiókok a nevük alapján hivatalosnak tűnnek – mint például a Daily Iran Military is –, nem világos, hogy ki vagy kik állnak mögöttük.
Emmanuelle Saliba, a Get Real elemzőcsoport igazgatója szerint a mostani konfliktus az első alkalom, hogy nagymértékben használták dezinformációra a generatív mesterséges intelligenciát.
Az egyik ilyen kép 27 millió megtekintést ért el, és azt ábrázolja, hogy rakétaeső hull Tel-Avivra. Egy másik videó egy találatot kapott izraeli épületet mutat. Saliba szerint ezeket úgy gyártják le, hogy éjszakai felvételeknek tűnjenek, ami még inkább megnehezíti a hitelesítésüket.
Rengeteg olyan kép is felbukkant, amely szerint Irán sikeresen lőtte le az amerikai F–35-ös harci repülőgépeket, amelyekkel Izrael is támad. Lisa Kaplan, az Alethea elemzőcsoport vezérigazgatója szerint ha ezek a képek valódiak lennének, akkor az iráni légvédelem már az izraeli flotta 15 százalékát semmisítette volna meg.
A fenti képről azért is ordít, hogy kamu, mert az út szélén álló emberek épp akkorák, mint a járművek az úton. Emellett a homokban sem látszik a gép becsapódásának nyoma.
A TikTokon egy 21,1 millió megtekintést elért videó azt mutatta, ahogy az iráni légvédelem lelő egy izraeli repülőgépet, ám kiderült, hogy a felvétel egy videójátékból származik. Miután a BBC megkereste a TikTokot, a platform eltávolította a videót.
Kaplan szerint az F–35-ösökkel kapcsolatos álhírek egy részét olyan fiókok terjesztik, amelyeket korábban az orosz dezinformációval hoztak összefüggésbe. A szakember úgy látja, mivel az oroszoknak nincs katonai válaszuk az amerikai gépre, a dezinformációhoz nyúltak, hogy hiteltelenítsék a gép megbízhatóságát.
Bár a dezinformáció terjesztése mögött lévő fiókok motivációja nem ismert, a szakértők szerint egyesek megpróbálhatják pénzzé tenni a konfliktust azáltal, hogy a platformok fizetnek a nagy elérésű bejegyzések után.
A BBC szerint a helyzetet nehezíti, hogy akik az X mesterséges intelligenciájához, Grokhoz fordulnak az adott tartalom valóságtartalmával kapcsolatban, gyakran azt a választ kapják a rendszertől, hogy a látott képsorok valódiak. A kamu videók és képek azonban nemcsak ott, hanem a TikTokon és az Instagramon is terjednek, így nem árt ott is figyelmesen tájékozódni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
