Miközben Izrael és Irán az elmúlt bő egy hétben folyamatosan lőtték egymást, és az Egyesült Államok is beszállt a konfliktusba – amely során az amerikai légierő az egész világot átverte egy trükkel –, egy másik színtéren is folytak a harcok: az interneten. A BBC azt írja, az első izraeli légicsapás óta jelentős mértékű dezinformációs hullám indult útnak Irán részéről a kibertérben.
A lap elemzése során számos olyan, a mesterséges intelligencia segítségével készült videó került elő, amelyek Irán katonai képességeit igyekeznek felnagyítani, valamint hamis képet mutatnak az izraeli célpontok elleni csapások hatásairól. A BBC Verify által megtalált három legnézettebb hamis videó együttesen több mint 100 millió megtekintést ért el több platformon.
Irán mellett Izrael is több olyan hírt terjesztett a közösségi oldalakon, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. Ezekben főként korábbi iráni tüntetéseket mutatnak be úgy, mintha az most történt volna, és a rezsim ellenében az izraeli katonai akciókat támogatnák az irániak.
A Geoconfirmed nevű online ellenőrző csoport „elképesztőnek” nevezte az online dezinformáció mennyiségét, és azzal vádolta meg ezek terjesztőit, hogy a konfliktusból próbálnak profitálni azáltal, hogy félrevezető tartalmakat osztanak meg, amelyek célja az online figyelemfelkeltés. A szervezet arról írt az X-en, hogy lényegében minden felbukkant a neten a korábban készült felvételektől a mesterséges intelligenciával készült videókig, egyes ilyen anyagok megtekintése pedig a 20 milliót is elérte.
A vizsgálat szerint bizonyos felhasználói fiókok a dezinformáció „szuperterjesztőivé” váltak, aminek eredményeként jelentősen nőtt a követőtáboruk. Egy Irán-párti fiók – a Daily Iran Military –, amelynek nincs nyilvánvaló kapcsolata a teheráni hatóságokkal, június 13-án még alig több mint 700 ezer követővel rendelkezett az X-en, ez azonban június 19-ére már 1,4 millióra nőtt. Ez 100 százalékos növekedés kevesebb mint egy hét alatt.
A BBC szerint ez csak egyike azoknak a fiókoknak, amelyek folyamatosan álhírt terjesztenek a konfliktusról úgy, hogy közben a nevük mellett ott van az a bizonyos kék pipa, amely a megbízhatóságot hivatott mutatni. Pontosabban csak volt hivatott mutatni, amíg Elon Musk a Twitter felvásárlása után el nem kezdte pénzért bárki számára elérhetővé tenni a hitelesítést.
Bár ezek a fiókok a nevük alapján hivatalosnak tűnnek – mint például a Daily Iran Military is –, nem világos, hogy ki vagy kik állnak mögöttük.
Emmanuelle Saliba, a Get Real elemzőcsoport igazgatója szerint a mostani konfliktus az első alkalom, hogy nagymértékben használták dezinformációra a generatív mesterséges intelligenciát.
Az egyik ilyen kép 27 millió megtekintést ért el, és azt ábrázolja, hogy rakétaeső hull Tel-Avivra. Egy másik videó egy találatot kapott izraeli épületet mutat. Saliba szerint ezeket úgy gyártják le, hogy éjszakai felvételeknek tűnjenek, ami még inkább megnehezíti a hitelesítésüket.
Rengeteg olyan kép is felbukkant, amely szerint Irán sikeresen lőtte le az amerikai F–35-ös harci repülőgépeket, amelyekkel Izrael is támad. Lisa Kaplan, az Alethea elemzőcsoport vezérigazgatója szerint ha ezek a képek valódiak lennének, akkor az iráni légvédelem már az izraeli flotta 15 százalékát semmisítette volna meg.
Ez a kép például szintén a mesterséges intelligenciával készült
X
A fenti képről azért is ordít, hogy kamu, mert az út szélén álló emberek épp akkorák, mint a járművek az úton. Emellett a homokban sem látszik a gép becsapódásának nyoma.
A TikTokon egy 21,1 millió megtekintést elért videó azt mutatta, ahogy az iráni légvédelem lelő egy izraeli repülőgépet, ám kiderült, hogy a felvétel egy videójátékból származik. Miután a BBC megkereste a TikTokot, a platform eltávolította a videót.
Kaplan szerint az F–35-ösökkel kapcsolatos álhírek egy részét olyan fiókok terjesztik, amelyeket korábban az orosz dezinformációval hoztak összefüggésbe. A szakember úgy látja, mivel az oroszoknak nincs katonai válaszuk az amerikai gépre, a dezinformációhoz nyúltak, hogy hiteltelenítsék a gép megbízhatóságát.
Bár a dezinformáció terjesztése mögött lévő fiókok motivációja nem ismert, a szakértők szerint egyesek megpróbálhatják pénzzé tenni a konfliktust azáltal, hogy a platformok fizetnek a nagy elérésű bejegyzések után.
A BBC szerint a helyzetet nehezíti, hogy akik az X mesterséges intelligenciájához, Grokhoz fordulnak az adott tartalom valóságtartalmával kapcsolatban, gyakran azt a választ kapják a rendszertől, hogy a látott képsorok valódiak. A kamu videók és képek azonban nemcsak ott, hanem a TikTokon és az Instagramon is terjednek, így nem árt ott is figyelmesen tájékozódni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
