Jessikka Aro finn újságíró könyvet írt az orosz trollfarmok működéséről, és arról, hogy ezek hogyan tudják pár kommenttel befolyásolni a nemzetközi közvélemény alakulását. Közben a saját történetén keresztül mutatja be, hogy ha a Kreml úgy akarja, akkor az újságírók magánéletét is tönkre tudja tenni. Az újságíró Helsinkiből adott interjút a hvg.hu-nak.
Van-e valami kapaszkodó, ami miatt hitelesebb a nyugati, mint a keleti vakcina? Lehet-e hinni egy a keleti és nyugati oltóanyagokat egyszerre kritizáló oknyomozó portálnak, ha azt Bill Gates alapítványa is támogatja?
Már több mint negyven országban, köztük Magyarországon is használják a koronavírus elleni Szputnyik V oltóanyagot, ám Oroszországban a polgárok kétharmada továbbra sem hisz a vakcinában és nem hajlandó azt beadatni magának. A jelenség az orosz hagyományokkal, a kapkodással, illetve a külföldre irányuló orosz propaganda nem kívánt mellékhatásaival magyarázható.
Ezt egy uniós jelentés állapította meg.
Amerika végképp megtanulhatta, hová vezetnek az álhírek és a dezinformáció, ezért még inkább feladata, hogy fellépjen ezek ellen.
A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
A Firefox böngésző mögött álló Mozilla szerint a Facebooknak és Twitternek haladéktalanul lépéseket kell tennie, hogy a közelgő amerikai elnökválasztásra mérsékelni tudják a platformjukon terjedő álhíreket, dezinformációs kampányokat.
Bár közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy az amerikai elnökválasztás befolyásolására készültek a kamu oldalak, Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági vezetője szerint olyanok üzemeltették azokat, akik a 2016-os elnökválasztáskor aktívan dezinformáltak.
Több mint háromezerrel emelkedett Oroszországban egy nap alatt a koronavírussal fertőzöttek száma, s így már közel 25 ezer vírushordozó van az országban. Már Putyin elnök sem bizakodó, a virológusok attól tartanak, Moszkva lehet a második New York.
A koronavírus-járvány kitörése nyomán megszaporodott álhírek miatt leginkább két ország okolható egy uniós jelentés szerint.
A kormányszóvivő egy panelbeszélgetésen bizonygatta, miért nem felelős a kormány az álhírekért, és miért felesleges erről egyáltalán vitázni.
Napról napra újabb és egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a múlt heti oroszországi fegyverbalesetről, most már arról szólnak hírek, hogy nukleáris baleset történt, melynek következtében legalább heten meghaltak, több mint húszan, köztük a sérülteket ápolók, kórházi ellátásra szorultak. Az utóbbi hónapokban több olyan eset is történt Oroszországban, amely azt bizonyítja, a Kreml továbbra sem hajlandó időben, pontosan és őszintén beszámolni a különféle tragédiákról. Még a polgáriakról sem.
Az elmúlt években egyre nagyobb erőforrást fordítanak a közösségi oldalak és a Google arra, hogy visszaszorítsák az álhíreket, az Európai Unió döntéshozói viszont továbbra sem elégedettek az eredménnyel – ez derül ki az idén januári eseményeket értékelő jelentésükből.
A YouTube felhasználási feltételei szerint a káros és ártalmas tartalmakat közlő csatornák nem részesülhetnek a platform hirdetési bevételeiből. A fejlesztők szerint az oltásellenesek ebbe a csoportba tartoznak.
Egy frissen publikált kutatási eredmény azt állítja, a YouTube-nak nagy szerepe van abban, hogy ennyire terjed a laposföld-elmélet.
Az amerikai képviselő Adam Schiff szerint a Facebookon (és a Google-ben) a védőoltásokról terjedő álhírek és tévinformációk is hozzájárultak ahhoz, hogy Washington államban újra felütötte fejét a kanyaró. A két techóriás ezért extra lépéseket tesz az oltásellenesség terjedése ellen.
