99%-os pontossággal azonosítja a rákot egy új módszer

Valódi áttörést hozhat a mesterséges intelligencia az orvostudomány terén, ezt példázza egy új, az agytumort érintő fejlesztés is.

  • HVG HVG
99%-os pontossággal azonosítja a rákot egy új módszer

Egy új mesterségesintelligencia-modell, a crossNN több mint 170 daganattípust tud azonosítani nagy pontossággal, mindössze a genetikai anyag (DNS) alapján – írja a SciTechDaily.

Az új módszert egy olyan beteg miatt fejlesztették ki a Charité – Universitätsmedizin Berlin kutatói, akinek kettős látása volt, és egy MRI-vizsgálat alapján agydaganat alakult ki nála – méghozzá egy nehezen hozzáférhető helyen, ahol a biopsziát csak jelentős kockázatok árán lehetett volna elvégezni.

A kutatók így kidolgoztak egy új mesterségesintelligencia-modellt, ami elemzi a daganatok genetikai anyagának jellemzőit, főleg az epigenetikai vonatkozásúakat. Ezt például az agy-gerincvelői folyadékból lehet kinyerni, az MI pedig gyorsan, nagy pontossággal el tudja végezni a daganat osztályozását – derül ki a Nature Cancer tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

Napjainkban már rengeteg daganattípus ismert, és mindegyiknek megvannak a maga jellemzői: szövetstruktúrák, növekedési mintázatok, metabolikus jellemzők. A hatékony kezelés nagymértékben függ a pontos azonosítástól, ez azonban sok tényező függvénye.

Rákellenes csodaszer lehet a gombából, amely korábban számos tudós életét követelte

Az Aspergillus flavus nevű gombafajból nyert molekula hozhat áttörést a rák kezelésében – fedezték fel a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.

A modern kezelések a tumorsejteken belüli meghatározott struktúrákra helyezik a fókuszt, vagy a rendellenes növekedést hajtó jeleket blokkolják. A kemoterápiás kezeléseket hozzá lehet igazítani az egyes daganattípusokhoz, ahogyan az adagolást is.

Hogy jellemezni tudják az agydaganatokat, a kutatók egy új megközelítést fejlesztettek ki, ami nem a hagyományos, mikroszkópos diagnosztikákon alapul – tehát nem igényel invazív biopsziával nyert szövetmintát –, hanem a daganat genetikai állományában bekövetkezett változásokon alapszik.

Az agydaganatok esetében elegendő lehet a már említett agy-gerincvelői folyadék kevés mintája is, mely viszonylag egyszerűen, műtét nélkül is kinyerhető. Azonban, mivel egy ilyen, ismeretlen „epigenetikai ujjlenyomat” összevetése több ezer ismert rákprofillal igen nehéz, jó szolgálatot tehet a mesterséges intelligencia. Ami pontosan tudja osztályozni a daganatokat.

A crossNN egy egyszerű neurális hálón alapul, és nagyszámú referenciatumorral tanították be – és ezután több mint 5000 tumoron tesztelték. Mint kiderült: a modell az esetek 99,1 százalékában nagyon pontos diagnózist tudott adni, és lényegesen jobbnak bizonyult, mint az eddigi, MI-alapú megoldások.

Emellett a kutatók betanítottak egy olyan MI-modellt is, ami több mint 170 daganattípust képes megkülönböztetni – 97,8 százalékos pontossággal. Ez azt jelenti, vélik a szakemberek, hogy a rendkívül ritka daganatokat leszámítva valamennyi rákos szerv daganata esetében alkalmazható lehet.

Kielemzi a menstruációt az új egészségügyi betét, életet menthet a fejlesztés

Svájci kutatók olyan tesztet fejlesztettek, ami a menstruációs vér összetételét elemzi ki, így akár a daganatos megbetegedés is kimutatható.

A jövőbeni klinikai alkalmazások előtt azonban elengedhetetlen annak a megértése és megmagyarázása, hogy az MI mi alapján jutott az adott döntésre. Ennek ellenére, a kutatókat már most is meglepte a technológia pontossága – amit most több helyszínen tesztelnek tovább klinikai vizsgálatok formájában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)