Elkészült a diéta, amely szerint étkeznünk kellene a saját jövőnk érdekében. Kutatók kiszámolták, hogy milyen diétát kellene betartanunk ahhoz, hogy ne csak egészségesek legyünk, de a Földnek se ártsunk, és közben tízmilliárd embernek is jusson elég élelmiszer.
A teljes kiőrlésű gabonákból, kenyerekből és zabból nem eszünk eleget annak a részben tévedésen alapuló állításnak köszönhetően, hogy az egészség érdekében lehetőleg minél kevesebb szénhidrátot kell fogyasztanunk. Pedig a rostban gazdag gabonák és hüvelyesek számos betegség kialakulásának jelentősen csökkentik az esélyét, és még fogyasztanak is.
A vegán az új bio – a 2018-as év táplálkozási trendje azonban nem állt meg az élelmiszerboltok kínálatában. A húsmentes étrend térnyerése komolyan átrendezheti a gazdaságot is, már ha nem jön egy újabb divat.
Pár esztendeje, ha egyáltalán eszünkbe jutott volna keresni, aligha találtunk volna az étlapokon egy-egy fogás mellett allergiára, vagy bármilyen intoleranciára vonatkozó jelzéseket. Igaz, a vendégek látszólag mintha mind egészségesek lettek volna. Legfeljebb, ha fogyókúrázók mutatkoztak, akik nem nyúltak a kenyérkosárhoz, és leszedték a panírt a rántott húsról. Aztán egyszer csak nagyot változott a világ. Vagy a trendek?
Az olasz rendőrség vetett véget az Olaszország középső részén tevékenykedő makrobiotikus „szekta” működésének: a csoport vezetői éheztették és rabszolgaként dolgoztatták a világtól erőszakkal elzárt tagokat.
Modell szeretett volna lenni, ezért kamaszlányként betegesen éheztetett magát. Álma azonban akkor vált valóra, amikor meghízott. Maggie Green az Instán mesélte el történetét, amit egy fotópárral is illusztrált.
Hideg van, hamar sötét van, amúgy sincs időm - kifogások a javából, de ismerősek mindenkinek, akik ilyentájt nem bírják rávenni magukat a szabadban űzött sportokra. Így megtelnek a konditermek, csakhogy másokat meg az itteni zsúfoltság vagy a (beképzelt?) vizslató tekintetek zavarnak. Kinn vagy benn? És hogy lesz üzlet a harmadik variációból, ha nem veszünk, inkább bérlünk futópadot?
Tényleg már csak az örök élet és az ingyensör hiányzik a perui kovaföldet forgalmazók ígéretei közül. Az étrend-kiegészítők új "sztárjáról", akárcsak időnként a "C-vitaminban gazdag citromlevekről", azt is állítják, hogy „kipucolja” a beleket és az ereket, sőt még a rákot is gyógyítja.
Laktózos, fruktózos, gluténérzékeny a gyerekem, mit tegyek? Feje tetejére kell e állítani a konyhát ahhoz, hogy kiüldözzük az utolsó szem glutént is? Mit mondjak a gyereknek, ha nem eheti meg azt a finom ennivalót, amit az apukája jóízűen elfogyaszt? Ha esetleg kimarad az ovis szülinapi tortázásból?
Korunk rögeszméjévé vált a testi szépség. A vékony és karbantartott test jóval többet jelképez, mint egészséget: lényegében a társadalmi sikeresség kulcsának tartjuk. A legtöbb ember számára e testideál azonban elérhetetlen, ami mélységes frusztrációt okoz, akár a teljesen normális súlyúaknak is.
A tejnek kitüntetett szerepe van az életünkben, hiszen ez az első táplálék, amit születésünk után fogyasztunk. Mégis, mintha megfeledkeznénk az érdemeiről, mert felnőttként egyre kevesebbet iszunk belőle, sőt vannak, akik kifejezetten tartózkodnak tőle. A tej nemzetközi világnapja alkalmából a szakértők most megcáfolják a leggyakoribb tejjel kapcsolatos tévhiteket.
Csokoládé- vagy káposztaleves-diéta? Vega legyek vagy inkább paleózzak? Zsír vagy olivaolaj? Glutén- vagy a laktózmentes? Megannyi kérdés, és megannyi csodát ígérő módszer és forradalmi újítás cirkulál a fogyókúra- és az étrendpiacon: szinte minden napra jut valami, ami azt ígéri, hogy megváltoztatja az életünket, meggyógyít, és jobb emberré tesz. Holott a valóságban nincsenek csodák: az egészséges és tartós fogyás a rengeteg ígérettel kecsegtető divatdiétákhoz képest viszonylag lassú és küzdelmes folyamat, ami egyben életmódváltást is jelent. Szakemberek segítségével jártunk utána, hogyan különböztessük meg egymástól az átverést és a valóban bevált, egészséges módszereket.