A "planetárisan egészséges diéta" azonban nagy mértékben mellőzi a húsokat és a tejtermékeket, sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a gyümölcsökre, zöldségekre, ezeken belül is a hüvelyesekre.

A szigorú étrend szerint

• 50 gramm olajos magvat kellene ennünk egy nap (a zacskós földimogyoró általában 85 grammos),
• hüvelyesekből, tehát lencséből, babból, csicseriborsóból 75 grammot összesen,
• halból 28 grammot fogyaszthatnánk naponta (ez egyetlen darab halrudacska nagyjából),
• vörös húsokból mindössze 14 grammot, csirkéből 29 grammot (egy csirkemellfilé súlya általában ennek a többszöröse).
• Ugyanakkor teljes kiőrlésű kenyérből és rizsből napi 232 grammot kellene megennünk,
• tejtermékekből pedig 250 grammot, tehát napi egy pohár tejnél többen nem szabadna fogyasztani.
• Zöldségekből 300 grammot, gyümölcsökből 200 grammot, zsírokból 50 grammot írnak elő a planetárisan egészséges diétában.

Walter Willet, a Harvard kutatója szerint ez a fajta étrend minden kontinensen megváltoztatná valamiképpen az étkezési szokásokat. Észak-Amerikában és Európában erősen vissza kéne fogni a vörös hús fogyasztását, Ázsiában sokkal kevesebb halat kéne enni, Afrikában pedig a keményítőben gazdag zöldségek, például a burgonyafélék mennyiségét kellene csökkenteni.

A Lancet orvosi szaklapban publikált kutatás és az étrend összeállításán – amely kíméli a Földet, de egyben egészséges is –, 37 kutató dolgozott két éven át, a projektbe bevontak agrármérnököket, a klímaváltozást kutató szakembereket és táplálkozásszakértőket is.

A Föld leterhelése óriási: jelenleg 7,7 milliárd ember él a Földön, a népesség mindjárt eléri a 8 milliárdot, pedig a 7 milliárdot nem is olyan rég, 2011-ben értük el. Ha ebben a temptóban haladunk, akkor 2050-re már tízmilliárd ember fog élni a bolygónkon.

A kutatók szerint viszont a kikalkulált diétájuk olyan, amelynek köszönhetően nem kéne sokkal több táplálékot előállítani, és mégis jutna belőle mindenkinek. Az élelmiszereket igazságos arányban el lehet elosztani a túltáplált, elhízott lakosság és az éhezők milliói között. Azt is állítják, hogy a diétával 11 millió embert mentenének meg évente összesen, mert a fentebb ajánlott étrend betartása következtében sokkal kevesebb ember halna meg szív- és érrendszeri betegségekben és rákban.

Mi köze a húsfogyasztásnak a klímaváltozáshoz?

Matt McGrath, a BBC környezetvédelmi szakértője azt írja, hogy globálisan az üvegházhatást okozó gázoknak a negyede a mezőgazdasági tevékenységek következtében jut a levegőbe. Nagyjából ugyanekkora mértékben járul hozzá a felmelegedéshez a Földön az áramtermelés és a fűtés, de a vonatok, az autók és a repülők a mezőgazgdaságból származó károsanyag-kibocsátáshoz képest összesen valamivel kevesebb üvegházhatású gázt bocsánatak ki.  

Egyértelmű, hogy az élelmiszerfogyasztásunkat valamilyen szinten szabályoznunk kell azért, hogy a mezőgazdaság környezetszennyezése ne legyen ilyen hatalmas. Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás és a tejipar a leginkább környezetkárosító, a haszonállatok tartása összesen 14,5-18 százalékban járul hozzá az ember által okozott légszennyezés mértékéhez. A káros gázok – mint a metán – kibocsátása mellett meg kell említeni a trágyázáshoz használt ammóniát is, amely szintén erősen légszennyező. Arról pedig nem is beszélve, hogy mennyi vizet elhasználunk a mezőgazdaságban: a globális édesvízforrások 70 százalékát öntözésre használjuk – hívja fel a figyelmet McGrath.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: