Elkészült a diéta, amely szerint étkeznünk kellene a saját jövőnk érdekében. Kutatók kiszámolták, hogy milyen diétát kellene betartanunk ahhoz, hogy ne csak egészségesek legyünk, de a Földnek se ártsunk, és közben tízmilliárd embernek is jusson elég élelmiszer.
A "planetárisan egészséges diéta" azonban nagy mértékben mellőzi a húsokat és a tejtermékeket, sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a gyümölcsökre, zöldségekre, ezeken belül is a hüvelyesekre.
A szigorú étrend szerint
Walter Willet, a Harvard kutatója szerint ez a fajta étrend minden kontinensen megváltoztatná valamiképpen az étkezési szokásokat. Észak-Amerikában és Európában erősen vissza kéne fogni a vörös hús fogyasztását, Ázsiában sokkal kevesebb halat kéne enni, Afrikában pedig a keményítőben gazdag zöldségek, például a burgonyafélék mennyiségét kellene csökkenteni.
A Lancet orvosi szaklapban publikált kutatás és az étrend összeállításán – amely kíméli a Földet, de egyben egészséges is –, 37 kutató dolgozott két éven át, a projektbe bevontak agrármérnököket, a klímaváltozást kutató szakembereket és táplálkozásszakértőket is.
A Föld leterhelése óriási: jelenleg 7,7 milliárd ember él a Földön, a népesség mindjárt eléri a 8 milliárdot, pedig a 7 milliárdot nem is olyan rég, 2011-ben értük el. Ha ebben a temptóban haladunk, akkor 2050-re már tízmilliárd ember fog élni a bolygónkon.
A kutatók szerint viszont a kikalkulált diétájuk olyan, amelynek köszönhetően nem kéne sokkal több táplálékot előállítani, és mégis jutna belőle mindenkinek. Az élelmiszereket igazságos arányban el lehet elosztani a túltáplált, elhízott lakosság és az éhezők milliói között. Azt is állítják, hogy a diétával 11 millió embert mentenének meg évente összesen, mert a fentebb ajánlott étrend betartása következtében sokkal kevesebb ember halna meg szív- és érrendszeri betegségekben és rákban.
Mi köze a húsfogyasztásnak a klímaváltozáshoz?
Matt McGrath, a BBC környezetvédelmi szakértője azt írja, hogy globálisan az üvegházhatást okozó gázoknak a negyede a mezőgazdasági tevékenységek következtében jut a levegőbe. Nagyjából ugyanekkora mértékben járul hozzá a felmelegedéshez a Földön az áramtermelés és a fűtés, de a vonatok, az autók és a repülők a mezőgazgdaságból származó károsanyag-kibocsátáshoz képest összesen valamivel kevesebb üvegházhatású gázt bocsánatak ki.
Egyértelmű, hogy az élelmiszerfogyasztásunkat valamilyen szinten szabályoznunk kell azért, hogy a mezőgazdaság környezetszennyezése ne legyen ilyen hatalmas. Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás és a tejipar a leginkább környezetkárosító, a haszonállatok tartása összesen 14,5-18 százalékban járul hozzá az ember által okozott légszennyezés mértékéhez. A káros gázok – mint a metán – kibocsátása mellett meg kell említeni a trágyázáshoz használt ammóniát is, amely szintén erősen légszennyező. Arról pedig nem is beszélve, hogy mennyi vizet elhasználunk a mezőgazdaságban: a globális édesvízforrások 70 százalékát öntözésre használjuk – hívja fel a figyelmet McGrath.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A 15 év után leköszönő Máté Gábort váltja.
