#Dubaj




Romantikus vágyaktól a hideg racionalitásig - így vesznek a magyarok ingatlant külföldön

Sokak szívét megdobogtatja, hogy tulajdonképpen lehetne egy lakása Rómában vagy Toszkánában. A kivitelezés persze már nem ilyen egyszerű, és a magyarok fő célpontja nem is Olaszország, hanem inkább Ausztria és Horvátország. Tenerife rárobbant a térképre, a magyar milliárdosok pedig Dubajt célozzák. De miért válnak meg - amúgy nagyon rossz időzítéssel - a magyarok a szerelemből vett erdélyi házikóktól? Felidézzük korábbi cikksorozatunkat.





Pálmakunyhótól a Burdzs Kalifáig – ki az az arab üzletember, aki „maxi-Dubajt" csinálna Rákosrendezőből?

A még teljesen ismeretlen Dubajban született, családja egy pálmakunyhóban élt, ő volt az osztályában a legszegényebb diák. Amikor dubaji ösztöndíjjal Amerikában tanult, még úgy kellett bemutatnia a városát, hogy „Szaúd-Arábiánál kell jobbra fordulni". Ma már a világ egyik leghíresebb modern épülete, a világrekorder Burdzs Kalifa építőjeként ismert, és nagy szerepe van abban, hogy Dubaj felkerült a világtérképre. A hírek szerint a magyar kormány vele tárgyal, hogy építse fel Rákosrendezőn „az új millenniumi városrészt". Ő Mohamed Ali Alabbar arab üzletember.









Milliárdosaink rárepültek a dubaji ingatlanpiacra, de a nem igazán gazdagok is nagy üzletet csinálhatnak

A luxus és a turizmus fővárosában, Dubajban csak útlevél kell és pénz – mondják –, és külföldiként is néhány nap alatt lakáshoz juthatunk. Mivel sem ingatlanadó, sem jövedelemadó nincsen, kiadásból világelső hozamokat zsebelhetünk be, de maguknak az ingatlanoknak az ára is erősen növekszik. Ha pedig vásároltunk, tartózkodási engedély is járhat, amellyel az ottani szabályok szerinti adózóvá válhatunk. Nem csoda, hogy az utóbbi időben a magyar milliárdosok a legaktívabbak a dubaji piacon.