Alig nőtt a magyarországi egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma, közel 17 ezer hallgatóval vagyunk elmaradva a kormány által kitűzött 2020-as tervektől. A legtöbben orvosi képzésre érkeznek, főleg Németországból és a környező országokból.
Miközben a szerinte „nem egyetem” Corvinus Egyetemet lefokozta, beolvasztotta volna, most vidéki főiskolákat emelne universitas rangjára az Orbán-kormány.
Az egy főre jutó egyetemek számát illetően világelső lehet Magyarország, ha megvalósul a kormány terve, és szinte az összes vidéki főiskolát egyetemmé nyilvánítják – írja az e heti HVG.
A Times Higher Education listáján szereplő magyar egyetemek közül a Semmelweis az éllovas. A hat magyar intézmény közül öt abból az egy szempontból nyújt kiemelkedő teljesítményt, hogy sok külföldi hallgató és oktató van, illetve sok a nemzetközi együttműködésben születő publikáció. Egyetlen kivétel a Műegyetem, amely az iparági bevételt tekintve eredményes.
Nemzetközi viszonylatban is megfizethető tandíjak, alacsony lakhatási költségek, kalandvágy. Mi visz rá például egy brazil vagy palesztin fiatalt, hogy magyar egyetemen tanuljon? Ennyire jó a hírünk, minőségi az oktatásunk? Vagy 20 ezer külföldi diák is tévedhet?
A felsőoktatás újabb tervezett átalakítása ellen, az egyetemek autonómiájáért szervezett tüntetésen kartondobozokból felépítik az "Oktatási Autonómia Várát".
A filmtudomány BA-képzés ugyan megmenekülhet, de az új rendszer az egyetemi autonómia szabadságának egyértelmű végét jelenti Vincze Teréz, az ELTE filmtudományi tanszékének adjunktusa szerint.
Több mint ezren tüntettek a kormány legújabb felsőoktatási átalakítása és több szak megszüntetésének terve ellen. A diákok és oktatók az emberminisztérium elől átvonultak a bezárásra ítélt Raoul Wallenberg iskola elé, ahol szolidaritásukat fejezték ki.
A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülését követően pár szak esetében visszakozott a kormány, ám újabbak sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az egyeztetés előtt. A kabinet az egyetemi polgárok megosztására játszhat, miközben a szereplők számára nyilvánvaló, hogy a kormány(fő) szeszélye legközelebb az ő szakirányukat érintheti. Csendben változhat az egyetemek irányítása is, az intézmények gazdasági működtetéséért felelős kancellár és az egyetemi autonómiát megtestesítő rektor fölé bekerül a konzisztórium, amely túlzott befolyást szerezhet a rektor kontójára. A hallgatói képviseletek is visszaszorulnak.
Hétfő estére hallgatói fórumot szerveztek az ELTE Társadalomtudományi Karának diákjai, akik attól tartanak, hogy a szakmegszüntetések az egész kar létét fenyegetik. Állítólag az oktatók is támogatják kezdeményezésüket. Ötből két szakot bezárna a kormány a karon, ha elfogadják a pénteken nyilvánosságra hozott koncepciót.
A jövőben kétfajta alapvető intézménytípust különítenének el, az egyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét. A módosítás alapján speciális kompetenciatesztet íratnak majd a hallgatókkal a képzés elején és végén, hogy láthatóvá váljon a fejlődésük. Rendeletben írnák elő, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A módosítást már júniusban törvénybe iktatná a parlament a tervek szerint.
Az ebola-járvány miatti óvintézkedésekre készül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is, mivel hamarosan megérkeznek a náluk tanuló afrikai diákok - írta a szombati Népszabadság.
Kisebb szabálytalanságokat talált az egyetemeket vizsgáló számvevőszék a Képzőnél. A jelentésben megjegyzik: az egyetem növekvő hallgatói létszám mellett, csökkenő költségvetési támogatás és romló pénzügyi pozíció ellenére folyamatosan megőrizte fizetőképességét.
