#egyetemek










Minden harmadik hallgató kibukik az egyetemről

Elszomorító mértékű a hallgatók lemorzsolódása a magyar felsőoktatásban. A nyelvvizsgák hiánya csak a jéghegy csúcsa, alapképzésben a hallgatók 36, míg osztatlan képzésben 39 százalékos a képzést be nem fejezők aránya. A hallgatók kevesebb mint fele jutott el sikerrel az abszolutóriumig.


MN: Kevés a külföldi hallgató az egyetemeken

Alig nőtt a magyarországi egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma, közel 17 ezer hallgatóval vagyunk elmaradva a kormány által kitűzött 2020-as tervektől. A legtöbben orvosi képzésre érkeznek, főleg Németországból és a környező országokból.



Az egyetemek országa leszünk?

Az egy főre jutó egyetemek számát illetően világelső lehet Magyarország, ha megvalósul a kormány terve, és szinte az összes vidéki főiskolát egyetemmé nyilvánítják – írja az e heti HVG.


Új lista: hat magyar intézmény a világ nyolcszáz legjobb egyeteme között

A Times Higher Education listáján szereplő magyar egyetemek közül a Semmelweis az éllovas. A hat magyar intézmény közül öt abból az egy szempontból nyújt kiemelkedő teljesítményt, hogy sok külföldi hallgató és oktató van, illetve sok a nemzetközi együttműködésben születő publikáció. Egyetlen kivétel a Műegyetem, amely az iparági bevételt tekintve eredményes.


Mitől jönnek be a külföldieknek a magyar egyetemek?

Nemzetközi viszonylatban is megfizethető tandíjak, alacsony lakhatási költségek, kalandvágy. Mi visz rá például egy brazil vagy palesztin fiatalt, hogy magyar egyetemen tanuljon? Ennyire jó a hírünk, minőségi az oktatásunk? Vagy 20 ezer külföldi diák is tévedhet?






Felsőoktatás: egy kicsit hátrébb, mint a nyolcvanas évek

A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülését követően pár szak esetében visszakozott a kormány, ám újabbak sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az egyeztetés előtt. A kabinet az egyetemi polgárok megosztására játszhat, miközben a szereplők számára nyilvánvaló, hogy a kormány(fő) szeszélye legközelebb az ő szakirányukat érintheti. Csendben változhat az egyetemek irányítása is, az intézmények gazdasági működtetéséért felelős kancellár és az egyetemi autonómiát megtestesítő rektor fölé bekerül a konzisztórium, amely túlzott befolyást szerezhet a rektor kontójára. A hallgatói képviseletek is visszaszorulnak.