Hétfő estére hallgatói fórumot szerveztek az ELTE Társadalomtudományi Karának diákjai, akik attól tartanak, hogy a szakmegszüntetések az egész kar létét fenyegetik. Állítólag az oktatók is támogatják kezdeményezésüket. Ötből két szakot bezárna a kormány a karon, ha elfogadják a pénteken nyilvánosságra hozott koncepciót.
A jövőben kétfajta alapvető intézménytípust különítenének el, az egyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét. A módosítás alapján speciális kompetenciatesztet íratnak majd a hallgatókkal a képzés elején és végén, hogy láthatóvá váljon a fejlődésük. Rendeletben írnák elő, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A módosítást már júniusban törvénybe iktatná a parlament a tervek szerint.
A nagyobb egyetemek nem engednék be a pártpolitikát, pedig az újabban hiperaktív Fidelitas ezzel az ötlettel állt elő.
A provokátorvadászat bejelentése után már az egyetemeken is politikai tevékenységet folytatnának.
A határon túli egyetemeken nő az anyaországból érkező hallgatók száma. A magyarországi diákoknak ugyanis egyre inkább megéri időnként megtenni több száz kilométert egy-egy határon túli egyetemig és az egy-két napos szállás költségeit kifizetni, de ingyen tanulni, mint a hazai egyetemeken a röghöz kötési szerződést aláírni vagy a több százezer forintos költségtérítési díjat fizetni.
Több népszerű szakot önköltségessé tenne a kormány, másokat pedig teljesen eltörölnének, ilyen például a kommunikáció szak – derült ki az államtitkárság új stratégiájából, amelyet a dékánokkal ismertettek. Egy másik verzió szerint a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd kommunikáció szakot végezni. A terv hatalmas botrányt kavarhat.
Kiegészítő támogatásra számíthatnak azok a felsőoktatási intézmények, amelyek megfelelnek bizonyos minőségi kritériumoknak – mondta a Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Napi Gazdaságnak.
Csak a politikai háttér számít, e nélkül legalábbis nem volt érdemes pályázni az egyetemek kancellári posztjára – írja a HVG e heti száma.
Az ebola-járvány miatti óvintézkedésekre készül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is, mivel hamarosan megérkeznek a náluk tanuló afrikai diákok - írta a szombati Népszabadság.
Kisebb szabálytalanságokat talált az egyetemeket vizsgáló számvevőszék a Képzőnél. A jelentésben megjegyzik: az egyetem növekvő hallgatói létszám mellett, csökkenő költségvetési támogatás és romló pénzügyi pozíció ellenére folyamatosan megőrizte fizetőképességét.
Négy éve halogatja a felsőoktatási reform elindítását a kormány, amely ismét a miniszterelnök elképzeléseinek megvalósításával és az intézmények megregulázásával van elfoglalva. Pedig több helyen nagy a baj: nem egy főiskola feladná önállóságát a túlélésért.
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
Tavaly még a diákok 87, idén csak 79 százaléka mondta azt, hogy állami ösztöndíjas képzésre szeretne jelentkezni. A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését – derült ki egy felmérésből.
Az egyetemek és a főiskolák többsége zárva tart a következő két hétben, a két ünnep között nemcsak az oktatási, de a szolgáltatóépületeket is lezárják, a vizsgaidőszak pedig január 6-tól folytatódik - írta szombati számában a Magyar Nemzet felsőoktatási intézményvezetőkre hivatkozva.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett a HVG felsőoktatási rangsorának élén. A karok versenyében a bölcsészettudományi, orvostudományi és gazdasági karok vezetnek.
Miután a kormány nemrégen diadalittasan közölte, hogy 11 milliárd forint többlettámogatást nyújt a felsőoktatási intézményeknek, most bejelentett egy 3-4 milliárdos zárolást - közölte a DK alelnöke.
Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár, akinek ugyanakkor évente egy állami továbbképzést végig kell ülnie. Az új felsőoktatási posztokra a versenyszférában már bizonyító topmenedzsereket várnak, csakhogy a fejvadász szerint pont számukra nem lesz elég vonzó a lehetőség. Viszont a választások után pórul járt politikusok és csókosaik rárepülhetnek a zsíros állásokra.
Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát, múzeumi negyed kialakítását tervezik a Városligetben, és zenei oktatási program is szerepel a kormányzati elképzelések között. - ismertette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján kedden.
Konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak a magyar egyetemek a hamarosan újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztaltól. A legkomolyabb gondokkal a nagy intézmények közül jelenleg a műszaki egyetem küzd, az orvosin viszont jó hír, hogy idén minden ötödik hallgató külföldi lesz majd.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók vezessék, és csakis az egyetemek első számú vezetőit nevezzék ki rektornak, a testület a mesterképzés lehetőségét is az egyetemek kiváltságává tenné – írta a Magyar Nemzet pénteken.
