Miközben a szerinte „nem egyetem” Corvinus Egyetemet lefokozta, beolvasztotta volna, most vidéki főiskolákat emelne universitas rangjára az Orbán-kormány.
Uni-eger.hu – ma már ezt az internetes címet kell begépelnie annak, aki az egri Eszterházy Károly Főiskola honlapját szeretné olvasgatni. Az egriek kicsit előreszaladtak azonban, megelőlegezték maguknak az egyetemi címet. Az intézmény közel egy évig ugyanis még biztosan főiskola marad, az oktatási ügyekben illetékes Emmi szerint is csak jövő év júliusától vehetné fel az Eszterházy Károly Egyetem nevet. Ráadásul ez még csak a minisztérium terve, a névváltásra a kormánynak és a parlamentnek is rá kell bólintania.
Ahhoz képest, hogy a kormány eddig jobbára félvállról vette a vidéki főiskolák problémáit, sőt olyan felvételi rendszert alakított ki, amely miatt ott még meredeken zuhant is a felvételizni kívánó diákok száma, 180 fokos fordulatnak tűnik, hogy – leszámítva az egy szem bajai főiskolát – hirtelen egyetemi rangot kínálnak nekik.
A vidéki főiskolák eleinte mesterképzések indításával próbáltak előremenekülni, ez azonban csak több-kevesebb – inkább kevesebb – sikerrel járt. Némi újrapozicionálást követően többségük végül is inkább a felsőoktatási szakképzésben találta meg a helyét. Ezt a területet ugyanis az egyetemek jobbára hanyagolták, így a főiskolák olyan diákokat is fel tudtak venni, akik bár nem ütötték meg az alapképzés amúgy nem túlságosan magas követelményeinek szintjét, de ha elvégezték a szakképzési kurzust, onnan már, a kedvezményes feltételekkel is megtámogatva, könnyen továbbléphettek a felsőoktatás következő fokára, az alapképzésbe. Ez nyújtott némi reményt a főiskoláknak, hogy a hallgatók létszámának csökkenése ellenére is életben tudnak maradni.
Ehhez képest a tárca most minőségileg új szintre emelné lényegében az összes vidéki főiskolát azzal, hogy egyetemek lesznek. Persze nem igaziak – csak a nevükben –, hiszen az úgynevezett „alkalmazott tudományok egyeteme” címet nyerhetnék most el. Dunaújvárosi Egyetem, Kecskeméti Egyetem – jól hangzó címek ezek, mögöttük azonban egyelőre nem áll valós egyetemi teljesítmény, messze állnak az universitas eszméjétől. Éppen ezért az alkalmazott tudományok egyeteme kritériumait úgy állapították meg az idén nyáron módosított felsőoktatási törvényben, hogy lényegében bármely intézmény elérhesse ezt a címet.
A feltételek egyike, hogy az oktatók legalább 45 százalékának legyen tudományos fokozata – PhD vagy annak megfelelő más cím. Ez, talán a művészeti intézmények kivételével, egyetlen intézménynek sem okoz gondot. Már korábban rá voltak kényszerülve, hogy az oktatóik tudományos fokozatot szerezzenek, a doktori iskolák pedig kiszolgálták ezt az igényt. (Ezért is igyekszik a közeljövőben a doktori iskolák rendszerét megreformálni a felsőoktatási államtitkárság.)
A másik feltétel az volt, hogy az intézmény legalább négy alapszakot és két mesterszakot indítson. A négy alapszak sehol sem volt probléma. Pontosabban, furcsa módon csak egy olyan intézménynél, amely a nagy átalakítási tervek szerint nemhogy alkalmazott tudományok egyeteme, hanem „igazi” egyetem lesz, ahol nyolc alapszak és négy mesterszak lenne a feltétel. Ez a Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar, amelynek mindössze két alap-, illetve osztatlan szakja van – a biológia és az állatorvosi –, illetve egy mesterszakja. A tárca annak ellenére tartja mégis érdemesnek az önálló egyetemi létre, hogy korábban például a Közgázból lett Budapesti Corvinus Egyetemet is állandóan beolvasztással riogatta, mondván, nem felel meg az egyetemekkel szemben támasztott törvényes kritériumoknak. A tárcának tehát gondoskodnia kell arról, hogy a nyáron elfogadott törvényt az Állatorvos-tudományi Egyetem kedvéért felülírják, hiszen a jelenlegi szabályok szerint nem lehetne belőle egyetem.
Néhány főiskolának az utóbbi években sikerült elérnie, hogy – szemben a bolognai rendszer eredeti elképzelésével – a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottságtól engedélyt kapjon mesterszakok, sőt doktori képzések indítására. Ez a tendencia alapvetően szembement azonban azzal a – Fidesz egyes oktatáspolitikusai és a téma kutatói által is gyakran hangoztatott – véleménnyel, hogy a magyarországi felsőoktatási szféra egyik fő baja a szétaprózottság, és elsősorban ezen kellene változtatni. Innen nézve a főiskolák egyetemmé kreálása nemhogy enyhítené, inkább fokozza a problémát, tág teret adva szerteágazó egyéni intézményi lobbiérdekeknek.
A mesterszakokkal a főiskolák amúgy is kicsit hadilábon állnak. A leendő Dunaújvárosi Egyetemen például 2015-ben csak a gépészmérnöki mesterszakra tudtak hallgatókat felvenni, a többi mesterszakjuk mind tanári volt, amiből amúgy is széles a kínálat. Hasonló a helyzet Nyíregyházán, ahol a tanári mesterszakok mellett csak andragógiát és nemzetközi tanulmányokat tudtak volna e szinten indítani, ám ez utóbbira végül nem sikerült senkit sem felvenni, ahogy a levelező képzésre sem. Így ezek a főiskolák éppen hogy csak teljesíteni tudják az alkalmazott tudományok egyeteme cím kritériumait. Ráadásul a tanári képzés egyre inkább áttevődik a mesterszakokról az ötéves osztatlan oktatásra, tehát idővel ezek a szakok kieshetnek a kínálatból.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola is az előrelátók közé tartozik: évek óta futó doktori képzései is vannak. Most, hogy lehetősége nyílik az egyetemmé válásra, új doktori iskolákat is indított, épp azért, hogy a jövőben ne csak az alkalmazott tudományok egyetemének címét nyerje el, hanem a jelzők nélküli „egyetem” rangot is. Az egri főiskola mégsem lesz igazi campus, azaz városi egyetem, hiszen egységei Észak- és Kelet-Magyarországon több helyszínen, szétszórtan működnek majd. A szaktárca elképzelései szerint hozzá csatolnák ugyanis a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát, valamint a Szent István Egyetem jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karát, miközben 2013 óta már hozzá tartozik a korábbi sárospataki főiskola, a Comenius Kar is.
Az integrációk most újra népszerűek: így alakul majd meg jövő év közepétől például a Kecskeméti Egyetem, amelyhez a Szolnoki Főiskola csatlakozik. A 2000-ben indult előző integrációs hullám azt mutatja azonban, hogy az effajta „összebútorozások” nem igazán sikerültek. A Szent István Egyetemen például az utóbbi 15 évben ide-oda vándoroltak a különféle karok, hol odacsatoltak újabbakat; most például a Corvinustól elvett agrárkarokat csapná hozzá a kormány. De a Nyugat-magyarországi Egyetem – a szétszóródott karokat összegyűjtő másik nagy intézmény – is épp a szakadás szélén áll. Attól, hogy különböző városok nehezen megépülő kisebb főiskoláit egybeolvasztja, a nagyobb mennyiség még nem csap át jobb minőségbe, megütve az egyetemi szintű oktatás színvonalát.
Önmagában persze az sem jelent semmit, ha egy kis vidéki, városi főiskolából kreálnak egyetemet. Ez történik például jövő év január elsejétől Dunaújvárosban, pedig a hírek szerint az intézmény sokáig az integrációban látta a jövőjét. Ez azonban nem jött össze, így végül önálló egyetem lesz – mégpedig úgy, hogy évente alig tesz szert több hallgatóra, mint egy népesebb középiskola. Az idén felvett – pótfelvételisekkel együtt – alig félezer hallgató egy része ráadásul a felsőoktatási szakképzésbe, tehát nem az egyetemek hagyományos profiljának megfelelő oktatási formába nyert felvételt. Ebből a helyzetből egyetemet kreálni igencsak komoly kihívás lesz. Hasonló a helyzet a szintén január elsejétől várhatóan egyetemmé váló Nyíregyházi Főiskolán is.
A Budapesti Gazdasági Egyetemmé átalakuló Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) viszont annak ellenére sem küzd beiskolázási problémákkal, hogy a kormány korábbi döntése a gazdaságtudományi képzésterület fizetőssé tételéről alaposan keresztbe tett a terveinek. Sikerült viszont átvészelnie a nehéz időszakot, s tandíjas diákokkal feltöltenie a létszámot. Az intézmény oktatási kínálata eddig is széles volt, mesterképzéseit beindította, s hallgatói is megfelelő számban vannak, egyedül az intézmény új nevén lehet kicsit fennakadni. Túlságosan hasonlít ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetemnek a köznyelvben gyakran használt, „budapesti gazdaságtudományi egyetem”, illetve „budapesti közgazdaság-tudományi egyetem” megnevezésére, és a rövidítése is feltűnően hasonlít az „idősebb testvér”, a patinás Közgáz által mostanság használatosra.
RIBA ISTVÁN
Mi köze van Diana hercegnőnek a világ aknáihoz? Miért nem gyilkolásra tervezik az aknát? Miben kamuznak a háborús filmek? Interjú egy konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítővel, Andrássy Zitával.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Most még a lakásbiztosítások szinte minden viharkárt fedeznek, de könnyen lehet, hogy ez néhány év múlva már nem lesz így.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
