Az oroszok szinte minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól
Az amerikai elnök most kezdi talán megérteni, hogy Vlagyimir Putyin sok mindent akar, de az ukrajnai béke ezek között nem szerepel.
Alapításának idejét tekintve sorrendben a 29. egyetemnek számított a középkori Európában a 650 évvel ezelőtt életre hívott első magyar univerzitás, a jubiláló Pécsi Tudományegyetem. Baranya ősi oktatási központjának megszervezésére több mint két évszázaddal a kontinens legelső egyetemének, a bolognainak a megnyitása (1158) után került sor. A Nagy Lajos király által kezdeményezett, s V. Orbán pápa által engedélyezett felsőfokú oktatási centrum 1367-es létrehozása megelőzte többek közt a Heidelbergi és a Kölni Egyetem indulását (1385). A pécsi univerzitás nem volt azonban teljesen egyenrangú példának okáért az 1257-ben indított párizsi Sorbonne-nal, mert az utóbbinál a hittudományok oktatását is engedélyezte az egyházfő. Az első honi „studium generale” korlátozott jogosítványával távolról sem állt azonban egyedül Európában: Bologna, Padova és Pisa egyetemei a megalakulásukat követően több évtizedig szintén nem nyithattak teológiai fakultást. A hajdani pécsi tudósgyár, ahol a diákok vélhetően ugyanúgy földre terített szalmán ültek, mint társaik a hasonló külföldi scholákban, valamikor a török uralom kezdete előtt szűnt meg – a pontos dátum azonban nem ismert.
hvg
A tudományegyetemek száma a korai reneszánsz időszakától folyamatosan emelkedett Európában. A XIII. század végén 20, egy évszázaddal később 25, újabb évszázad múltán 30 univerzitás működött a kontinensen. A XVI. században pedig számuk megduplázódott. A külföldi egyetemekre beiratkozó magyar tanulók közül a katolikusok az 1500-as évektől elsősorban a Habsburg Birodalom felsőfokú tanintézményeit látogatták, a protestánsok pedig a német, az angol, a holland és a svájci iskolákat. Az egyetemeken általában négy fakultás – jogi, orvosi, teológiai és bölcsészeti – működött. Az első három kar elvégzésének az volt az előfeltétele, hogy a diák sikeresen fejezze be bölcsészettudományi tanulmányait.
hvg
A második magyarországi tudományegyetemet Óbudán Zsigmond király alapította 1395-ben, a harmadikat pedig Pozsonyban (1465) Hunyadi Mátyás. E két univerzitás működéséről nem sokat tudni, leszámítva például azt, hogy Zsigmondot óbudai egyetemi tanárok is elkísérték 1414-ben a konstanzi zsinatra, ahol Husz Jánost halálra ítélték. E két intézmény rövid életűnek bizonyult, ellentétben a Pázmány Péter által 1635-ben életre hívott nagyszombatival, amit ma egyidejűleg két pesti egyetem is az elődjének tekint.
A felsőfokú tanintézmények számának XVI–XVII. századi gyors felfutása elsősorban a reformáció és az ellenreformáció küzdelmével függött össze. Számos protestáns egyetem alapítására a jezsuita rend a saját univerzitásainak megnyitásával válaszolt. A negyedik középkori magyar univerzitást, a háromfakultásos nagyszombati egyetemet több mint egy évszázadon át ugyancsak a Jézus Társasága Rend működtette. Az intézményt később Mária Terézia átszervezte, majd átköltöztették Pestre. A Pázmány Péter Tudományegyetemet 1950-ben Eötvös Loránd Tudományegyetemmé keresztelték át. Az egykori nagyszombati schola hivatalos jogutódjának mindmáig az ELTE számít, szellemi örökösének viszont inkább az 1992-ben gründolt Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tekinthető.
