Közel 100 évvel a megtalálása után digitálisan „csomagoltak ki” egy 2300 éves, sértetlen múmiát egyiptomi szakemberek, és több különlegességet is találtak.
A szakkarai piramisnál található nekropoliszban tárták fel az egyiptomi régészek azt a 15 méter mélyen lévő szarkofágot, ami egy 4300 éve mumifikált férfi maradványait rejti.
A Luxor közelében felfedezett római kori település feltárása során számos érdekes leletre bukkantak, például fémkohókra is.
Több krokodilmúmiát is találtak Egyiptomban tudósok, és ezek vizsgálatakor kiderült, több szempontból sem tekinthetőek szokványos állati múmiáknak, segítségükkel pedig jól megvizsgálhatóak a mai krokodilok ősei.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
Színes portrékat tártak fel múmiákról egyiptomi régészek. A lelet igazi ritkaságnak számít, 1911 óta nem találtak ilyet.
Két múmián azonosítottak érdekes tetoválásokat, mindkét testen volt istenábrázolás is.
Petíciókban követelik vissza a múzeumtól a Rosetta-követ egyiptomiak ezrei.
Az egyiptomi régészek ezúttal a Nílus-deltájában, Minúfijja tartományban végeztek ásatásokat, ahol ismét érdekes múmiákra bukkantak.
Bár a pontos összegeket még nem tudni, a fejlődő országoknak évente több százmilliárd dolláros káruk származhat a klímaváltozás miatt.
A buszon körülbelül 35 ember utazott, de nem tudni voltak-e közöttük külföldiek is.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
A kutatók az egyiptomi tengerparton, a felszín alatt 13 méterrel találtak rá egy több mint egy kilométer hosszú alagút bejáratára.
Két különös személyiség találkozott két messzi korból, amikor a magának való és igazi elismerésben soha nem részesült Howard Carter száz éve felfedezte a talán a leghíresebbé vált fáraó, Tutanhamon sírját.
Érzékletes képpel igyekezett felrázni a résztvevőket António Guterres az ENSZ 27. klímacsúcsán Egyiptomban.
Nem segíti a sürgős éghajlati akciótervek elfogadását, hogy az egyiptomi kormány még a szállodaárakat is tízszeresére emeltette, csak hogy megakadályozza a hazai és külföldi civilek, illetve környezetvédő mozgalmak részvételét a Sarm es-Sejkben kezdődő globális klímakonferencián.
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
Műszaki hiba miatt meg kellett szakítani egy Egyiptomba tartó charterjárat felszállását Ferihegyen. Az egyik utas várakozás közben ittasan üvöltözni kezdett a személyzettel, rendőröket hívtak rá.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
Az egyiptomi régészek megtalálták Ptahemwia sírját, aki II. Ramszesz idején az egyik legfontosabb személy volt a közigazgatásban.
