Nem a madárinfluenza, hanem az El Nino éghajlati jelenség miatt felmelegedett csendes-óceáni áramlatok következményei okozhatták több száz madár pusztulását Mexikó csendes-óceáni partvidékén – közölte a mexikói kormány helyi idő szerint csütörtökön.
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
Az amerikai Darthmouth College kutatói szerint sokkal rosszabb lesz az El Nino világgazdaságra gyakorolt hatása, mint azt eddig gondolták.
A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.
A klímaváltozás, valamint az El Niño időjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghőmérsékleti rekord dőlhet meg – állítják éghajlatkutatók.
Ősszel jó eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a már ismert menetrend szerint a feje tetejére állítja majd a fél világ időjárását, és különösen nagy felfordulást okoz a kávéövben. Bár az erejét ilyenkor még nem lehet pontosan megjósolni, a kutatók szerint a klímaváltozással tandemben jövőre olyan globális hőmérséklet-emelkedést hoz, hogy az értékek „lelógnak majd a papírról.” A két folyamat külön-külön is nagy kihívások elé állítja a kávétermesztőket, de együtt pláne nagy fájdalmat okozhatnak, különösen a mostani gazdasági környezetben.
Nagy eséllyel alakul ki az év második felében az El Niño jelenség, ami a globális felmelegedés mellett további hőmérséklet-emelkedéssel járhat. Kutatók szerint a következő öt évben a Föld felmelegedésének mértéke jó eséllyel eléri az 1,5 Celsius-fokot.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Kialakult a Csendes-óceán térségében az egész világ időjárását befolyásoló El Niño jelenség, amely azonban idén gyenge és rövid időtartamú lesz.
Megpróbáltuk elképzelni, mi történhet, ha minden rosszra fordul 2019-ben, csak hogy legyen minek örülni, ha mindez mégsem következik be. Helyenként rémisztő víziónk az előttünk álló évről.
Az idei volt az eddig mért második legforróbb június a világon – közölte a héten a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az év folyamán eddig begyűjtött adatok fényében az idei a La Nina légköri jelenséggel kísért évek közül a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta.
A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. Immár három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot.
Szökőmásodperc a szökőévben: a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérés kiegyenlítése érdekében egy másodperccel hosszabb lesz a 2016-os év.
Véget ért az utóbbi két évtized legerősebb, Ázsiában terméskiesést és élelmiszerhiányt okozó El Nino légköri jelensége - jelentette be az ausztrál meteorológiai intézet.
Nagyon heves viharok kezdődtek az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Kalifornia államban kedden, és várhatóan két hétig pusztítanak majd. A szokatlanul súlyos természeti csapásért az El Nino éghajlati jelenséget teszik felelőssé a szakemberek.
Az El Nino általában október és január között éri el maximális erejét, a kutatók szerint az idei az utóbbi 15 év legerősebbje lehet.
Lágyabb arcát mutatja Chilében a pusztító természeti csapásokat okozó El Nino időjárási jelenség: a hetek óta tartó esőzések virágba borították a Föld legszárazabb térségét, az Atacama-sivatagot.
A ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség decembertől hónapokon át tartó szárazságot vált ki több kontinensen, idén az egyik legerősebbre lehet számítani, már most 2,8 fokkal melegebb az óceán Egyenlítő-közeli hőmérséklete az átlagosnál.
Az óceánok felszíni vizének melegedése a Föld korallzátonyainak öt százalékát pusztíthatja el - jelentette be az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) korallkutatással foglalkozó csoportja csütörtökön.
Már a mögöttünk hagyott nyárra is sokan mondják, hogy szinte elviselhetetlen volt, de úgy tűnik jövőre még melegebb lesz. Európában pedig lehetne hűvösebb is egy ciklikus jelenség miatt, csakhogy az üvegházhatású gázok miatt erre nincs sok esély.
